Folytassuk ott, ahol októberben abbahagytuk, az általános mesterséges intelligenciánál, röviden AGI (artificial general intelligence). Ekkor még egyes kutatók azt bizonygatták, hogy legalább olyan távol vagyunk tőle, mint a Mars kolonizálásától, majd mindenki nagy meglepetésére november végén a nagyközönség számára is elérhetővé vált a ChatGPT a GPT-3.5-ös nyelvi modelljével. Ezzel első kézből megtapasztalható lett mindenki számára, milyen magas szinten is tart jelenleg az MI fejlettsége. A félreértések elkerülése végett ez még persze nem AGI, de a GPT-4 már egyes kutatások szerint kezdi felvillantani annak szikráit, a GPT-5 pedig megkülönböztethetetlen lesz az embertől, és lehet, hogy eléri az AGI szintjét. A ChatGPT minden előző rekordot megdöntve csupán 5 nap alatt elérte az 1 millió felhasználót, 60 nap alatt pedig már 100 milliónál járt, ezzel messze a leggyorsabban növekvő platform lett. Csak összehasonlításként az Instagram volt az eddigi csúcstartó, melynek 2,5 hónapra volt szüksége az első millióhoz, a Twitternek pedig 2 évre.

De mi is az a ChatGPT? Már a csapból is ez folyik, nem lehet úgy kinyitni egy újságot, meghallgatni egy műsort, hogy valaki valamilyen formában ne beszélne róla. Ez egy olyan számítógépes program, amelynek célja, hogy természetes nyelven tudjon kommunikálni az emberekkel (a többi közt magyarul is meglepően jól). A ChatGPT alapja a GPT (Generative Pre-trained Transformer), mely egy mély tanulási algoritmus, képes a nagy mennyiségű szöveges adat tanulmányozására, és azután saját magától kitalálja a szöveg folytatását, és úgy tud válaszolni egy-egy kérdésre, hogy az emberinek tűnjön. A program olyan adatbázison alapul, amely a teljes Wikipédia méretének többszöröse, és amelyben rengeteg szöveg és nyelvi minta található. A ChatGPT ezeket és más adatokat is felhasználva tanul, képes új szövegeket generálni, valamint válaszolni az emberek kérdéseire és megjegyzéseire.

Most nem követték el azt a hibát, mint az előző, ehhez hasonló programok esetében, és nem engedték ki szabadon az internetre, hogy onnan kedvére tanuljon, mert félő, hogy rossz útra tért volna, mint néhány elődje, és szexista, rasszista programmá vált volna. Mintha egy kecskét beengednénk a zöldségeskertbe, és reménykednénk, hogy nem lesz belőle baj.

A ChatGPT tudása 2021 szeptemberéig terjed, addigi adatokkal töltötték fel és tanították, onnantól pedig tesztelték, finomították. Ezért is történhet meg, hogy ha megkérdezzük, ki Nagy-Britannia uralkodója, II. Erzsébet királynőt nevezi meg, és többször is fel kell szólítani, hogy nézzen már utána a neten, mert rosszul tudja. Képes számos nyelven kommunikálni, és több területen is használható, például az oktatásban vagy a szórakoztatóiparban. A tanárok nagy örömére esszéket is egész jól írnak vele a diákok, de hasznunkra lehet ügyfélszolgálatokkal való egyezkedésben is, ha megkérjük, hogy alkudjon ki nekünk egy kis engedményt. Segíthet nekünk filozófiai kérdéseket megválaszolni, de akár a programkódok működését is el tudja nekünk magyarázni, teljesen érthető nyelven. Be tud fejezni egy félbehagyott mondatot az eredeti szöveg stílusában, de akár verset is írathatunk vele. Volt, aki vállalkozást is indított a ChatGPT részletes instrukcióit követve, egy dömösi lelkész pedig még a prédikációját is vele íratta meg, mivel elmondása szerint Isten igéjét bárki közvetítheti.
Egy OpenAI nevű kutatóintézet fejlesztette ki, melynek alapítói között volt Elon Musk is, ám ő később kilépett az intézetből, mivel úgy érezte, ez összeférhetetlen azzal, hogy emellett a Tesla és a SpaceX vezetője is. A cég a mesterséges intelligencia területén dolgozik, és célja az általános mesterséges intelligencia (AGI) fejlesztése, tesztelése, előmozdítása, hogy ilyen rendszereket készítsen, és segítsen előbbre vinni a kutatást ezen a területen. A cég számos nagy méretű projektumot hajtott végre, beleértve az intelligens robotikát, az autonóm járműveket és a természetes nyelvfeldolgozást.

Az OpenAI márciusban mutatta be a fejlettebb GPT-4 nyelvi modellt, mely több területen is jelentős előrelépés a jól ismert ChatGPT által jelenleg is használt GPT-3.5-höz képest. A szoftver képes aktuális információkért az internetre csatlakozni, emellett ki tud alakítani rövid és hosszú távú memóriát. Ez a verzió egy multimodális nyelvi modell, vagyis képes szövegben és képben is kommunikálni. Még egyszerűbben fogalmazva, lefényképezem a hűtőm tartalmát, és pusztán a fotó alapján javaslatot tesz, hogy mit főzzek, vagy egy vicces fotót mutatva neki, elmagyarázza nekünk, hogy az mitől olyan vicces. Az OpenAI ezt a képfelismerő funkciót egyelőre sajnos nem tette nyilvánosan is elérhetővé, mivel szerintük veszélyes lehet, hogy valaki visszaél a technológiával (nem mintha a képfelismerés nélkül nem történhetne semmilyen visszaélés).

Már a ChatGPT is jól teljesített a vizsgákon, így nem meglepő, hogy a GPT-4 túlszárnyalta elődjét, és a legjobbak között végzett minden ilyen próbatételen, könnyedén teljesíti a legnehezebb felsőoktatási vizsgákat, legyen az orvosi, jogi, üzleti. Természetesen a Turing-teszten is átment, ha véletlen valaki kételkedett volna, bár a múlt évben „öntudatra” ébredt LaMDA után ez már nem olyan nagy valami. Tesztelésként egy észak-karolinai kardiológus egy beteg kórelőzményeit részletesen megadta a ChatGPT-nek, majd javaslatot kért tőle, hogyan lenne érdemes kezelnie a pácienst. A mesterséges intelligencia pedig pontosan azt a kezelést javasolta, amelyet ő is választott volna a rendelkezésre álló információk alapján. Az orvos ezután más kórelőzményekkel is próbára tette a chatbotot, de az minden esetben hibátlan válaszokat adott. Egy másik esetben pedig a betáplált tünetek és a kapcsolódó véreredmények ismeretében azt is megállapította, hogy egy kutya súlyos vérszegénységben szenved, és ennek köszönhetően sikerült megmenteni az állat életét.

A mesterséges intelligencia fejlődése – ChatGPT (2.)

A multimodális MI különböző bemeneti módokat, szöveget, hangot, képet és videót integrál, ez kulcsfontosságú lépés az általános mesterséges intelligencia (AGI) megalkotásához. Márciusban a Microsoft kiadott egy 150 oldalas tanulmányt, mely arról szólt, hogy a GPT-4 az AGI szikráit mutatja. Képes az eszközhasználatra, ceruzarajzaink alapján háromdimenziós képet alkot vagy akár egy weboldalt is elkészít, ha pedig megkérjük, akkor akár még hazudni is tud. Képes vizuális rejtvények megoldására, következtetéseket levonni. Ha mutatunk neki egy képet egy libikókáról, melynek az egyik oldalán egy könnyű labda található, a másik vége felett pedig egy vékony zsinóron felfüggesztett nehéz tárgyat látunk, és megkérdezzük, mi történik, ha a nehéz tárgyat tartó zsinór elszakad, azt a választ kapjuk, hogy a nehéz tárgy leesik, és a labda felrepül.

A fejlesztések során törekedtek a biztonságosságra, így a jelenleg használt GPT 3.5-nél 82 százalékkal kevesebbszer ad a kérdésekre nem megengedett választ, és 60 százalékkal ritkábban hallucinál (általa kitalált választ ad). Ebben szerepe volt az emberi betanításnak is, de maga a GPT-4 is segített önmaga fejlesztésében, mert az általa generált előítéletes és sértő kérdéseket is felhasználták. Az Edge böngésző Bing keresőjébe nemrég beépített chatbot a jelenlegi ingyenes ChatGPT-nél újabb nyelvi modellt használ, a kísérletezni vágyóknak mindenképp érdemes ezt is kipróbálniuk, van, amiben jobb, mint a sima ingyenes.

Nagyon oda kell figyelni, milyen dolgozatot íratunk vele, mert akkora sületlenségeket tud mondani, hogy tátva marad a szánk. Ha nem tud valamit, kitalálja (hallucinál). Ha rákérdezünk a strucctojás és a tehéntojás(!) közötti különbségekre, teljesen hihetően elmagyarázza, hogy hány százalékkal nagyobb és mennyivel táplálóbb is a struccé. Vagy egy esetben azt próbálta elhitetni a kérdezővel, hogy a dögkeselyű húsa azért ajánlott a vegánoknak, mert a dögkeselyű csak növényekkel táplálkozik, ezért a madár húsa nekik éppen megfelelő. Ha a Hét Napról kérdeztem, akkor pedig azt válaszolta, hogy ez az egyik legismertebb és legnépszerűbb hetilap Magyarországon, és Budapesten jelenik meg.

A mesterséges intelligencia kutatóinak fele szerint már most 10 százalék esély van rá, hogy az emberiség végül kiirtja magát, mert nem tudja majd irányítani az MI-t. Lehet, hogy elsőre nem tűnik soknak, de képzeljük el, ha egy repülőgépet tervező mérnökcsapat fele azt mondja, hogy a gép 10 százalék eséllyel le fog zuhanni, nyugodt szívvel ülnénk fel rá? Olaszországban a GDPR-törvények megszegésére hivatkozva egy időre be is tiltották a működését, adatvédelmi aggályok merültek fel ugyanis. Szerintük nem volt elég áttekinthető a működése. Egy másik probléma lehet, hogy ki a generált szöveg tulajdonosa. Az a cég, amelyé a program? A szerző, aki lehet, hogy egy nyolc-kilenc éves gyerek? Vagy annak a szövegnek a szerzője, aki azt a tartalmat írta, amellyel a rendszert tanították? Jelenleg úgy tűnik, hogy az, aki a kreatív munkát végezte, vagyis aki jól tette fel a kérdést, azaz megíratta a szöveget. Ám itt is lehetnek majd kisebb változások, mivel az új jogszabály szerint a cégeknek, melyek olyan generatív MI-eszközöket készítenek, mint a ChatGPT vagy a Midjourney, közzé kell tenniük, hogy használtak-e szerzői jogi oltalom alatt álló anyagokat a rendszereikben.

Az Apple társalapítója, Steve Wozniak, Elon Musk, Stuart Russell és még ezer ember írta alá azt a nyílt levelet, amely félévnyi kényszerszünetet kér a GPT-4-nél összetettebb mesterséges intelligenciák fejlesztésére, hogy biztonsági protokollokat hozzanak létre, felállítsanak egy hatóságot, mely majd felügyeli az MI működését, és ezeknek a rendszereknek az auditálását is végzi. (Bár a rossz nyelvek szerint az is lehet, hogy csak szeretnék beérni a versenytársakat). Habár ezek a mostani programok is szinte bármire képesek, akár a filmekben egy mindent nyitó kulcs, mellyel bárhová képesek vagyunk bejutni, vagy például egy banki rendszer kiskapuit kihasználva segítenek feltörni azt, lépésről lépésre végigvezetve a hozzá nem értő embert is. Igaz, hogy ez és a hasonló dolgok előre le vannak tiltva, kár is próbálkozni, de nagyon sok minden lehet még, amire nem gondoltak a fejlesztők, és majd csak akkor lehet letiltani, miután valaki kihasználta. Nehogy úgy járjunk vele, mint a Midjourney esetében, amikor is Donald Trumpról vagy a pápáról is megtévesztően valósághű képeket generáltak a program használatával, végül a Midjourney le is állította a program ingyenes kipróbálását, a fizetős verzióban pedig kulcsszavak letiltásával küzd ez ellen.

Szomorú példa, de egy belga, kétgyermekes férfi úgy próbált enyhíteni a súlyos klímaszorongásán, hogy hat héten át beszélgetett egy Eliza nevű chatbottal, végül viszont öngyilkosságot követett el. Utólag elemezték az Elizával folytatott beszélgetéseket, és arra a következtetésre jutottak, hogy az EleutherAI GPT-J modelljére épülő chatbot nemcsak hogy táplálta a szorongását, de érzelmileg is manipulálta a férfit. Volt, amikor a mesterséges intelligencia már azt állította, hogy a férfi jobban szereti őt, mint a valódi családját, elhitette vele, hogy a két gyermeke halálra van ítélve ebben a világban, majd azt javasolta neki, hogy ha fontos neki a bolygó sorsa, akkor áldozza fel magát érte. Sőt, Eliza állítólag még azt is megígérte neki, hogy ha ezt megteszi, vagyis megöli magát, akkor ő majd gondoskodik a Földről.

A ChatGPT rekordokat döntő elterjedése és a körülötte kialakult hírnév valószínűleg rásegített arra, hogy több mint kétévnyi tárgyalás után, e cikk írásának napján (2023. május 11-én) az EU elfogadta az AI Actet vagy magyarul az MI-jogszabályt, mely a világon az első ilyen átfogó szabályozás lesz, és legalább olyan szilárd alapot fog lefektetni, mint amilyet a GDPR, ám mielőtt véglegesítenék a tervezetet, az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, mely szavazás júniusban esedékes. A technológiákat négy kockázati kategóriába sorolja.

Az 1. kategóriába tartozók elfogadhatatlan kockázatot képviselnek. Ilyen például a kínai kormány által is használt szociális kreditrendszer. Az ehhez hasonló technológiák tiltottak lesznek.
A 2. a magas kockázati minősítés. Ilyenek például a bűnüldöző hatóságok által poligráfként használt vagy a személyek érzelmi állapotának észlelésére szánt MI-rendszerek. Ezekre különleges jogi követelmények vonatkoznak.
A 3. kategóriába a mérsékelt kockázatú vagy általános célú MI-rendszerek tartoznak, melyekre korlátozott kötelezettségek vonatkoznak majd, például a teljes átláthatóság (ki a fejlesztő, milyen céllal hozták létre). Ilyen például a ChatGPT is.
A 4. kategória a minimális kockázatú MI, minden jogi kötelezettség nélkül fejleszthető és használható az EU-ban.

Ha előbb nem, az AGI megjelenésekor folytatjuk a sorozatot, ami, ha ilyen ütemben haladunk, az ősszel meg is fog történni.