A mesterséges intelligencia fejlődése (2.)
Apró József
2022.09.22.
LXXVII. évf. 37. szám
A mesterséges intelligencia fejlődése (2.)

A mesterséges intelligenciára gyakran csak az MI kétbetűs betűszóval hivatkozunk. A tudományág célja leegyszerűsítve intelligenciát igénylő feladatok automatizálása, rendszerezés, tervezés, tanulás, érvelés, problémamegoldás, mintafelismerés, diagnosztika és ilyen feladatok autonóm módon való elvégzése.

Az előző részben átvettük az MI fejlődését az ókortól, most pedig térjünk ki a közelmúlt eseményeire, hiszen a legnagyobb áttöréseknek az elmúlt évtizedben lehettünk szemtanúi. Mára szinte a teljes életünkre kihatással van, meghatározó része lett a mindennapjainknak és kétségkívül része lesz a jövőnknek is. Jelen van a többi közt a pénzügyi szektorban, az egészségügyben, a művészetben, a rendvédelemben, a nemzetbiztonságban, sőt még az igazságszolgáltatásban is, de lehet, egyszerűbb lenne azokat a helyeket felsorolni, ahol nem találkozhatunk vele. Lassan egy traktor elvezetéséhez is informatikus kell, aki figyeli az adatokat, vagy hogy a megadott koordinátákon belül marad-e a gép. Már csak azt kell eldöntenünk, hogy akkor az illető földműves vagy informatikus-e.


A Midjourney díjnyertes alkotása

Manapság szinte minden héten kapunk valami hírt, mely a mesterséges intelligenciához kapcsolódik. Nem is csoda, hiszen akaratlanul is körülvesz bennünket, olyan helyeken is találkozunk vele, amelyekre a legtöbben nem is gondolnának. Fontos szerepe van a hirdetések személyre szabásában, természeti katasztrófák előrejelzésében. Megjelenik az egészségügyben, hiszen a nagy mennyiségű adatok elemzésében is segítségünkre van, mint a Semmelweis Egyetem mesterséges intelligenciája, mely fénykép alapján diagnosztizál bőrelváltozásokat, méghozzá online és ingyen. Persze utána egy orvos is átnézi az eredményt, és jóváhagyja a terápiát.

Viszont oda kell figyelni, melyik testtájékunkról küldünk fotót. Természetesen az okostelefonunkban is jelen van az MI, és ha például a fényképeink keresőjébe beírjuk, mutassa az összes macskás képet, melyet tó partján készítettünk naplementekor, a telefon több évre visszamenőleg több tízezer képünk közül is pillanatok alatt leszűkíti nekünk a keresést. De ma már az intim testrészekről küldött fotók fennakadnak a rendszer szűrőjén, főleg, ha az MI fiatalkorú személyt vesz észre a képen. Utána pedig lehet magyarázkodni a bíróságon, hogy az orvosnak készítettük a fotót a kiütések miatt. Egy ilyen eset a múlt évben meg is történt Amerikában, a rendszer azonnal törölte az apuka Google-profilját, és kérdés nélkül, automatikusan feljelentés is tett a rendőrségen. Utólag hiába bizonyosodott be, hogy valóban az orvosnak készült a fénykép, a törölt fiókot azóta sem sikerült visszaállítani.


Dall-e által kibővített Leány gyöngy fülbevalóval

A folyamatosan ismétlődő feladatokat, például képet vagy mintákat felismerni tökéletesen meg tudja tanulni egy MI. Jelenleg azonban a számítási kapacitás növelésével sem lesz már sokkal okosabb, esetleg csak gyorsabb. Eddig úgy hittük, hogy hiányzik belőle a kreativitás, hogy összekösse, átlássa a dolgokat. Viszont úgy tűnik, ezt át kell gondolnunk, hiszen kétségkívül képes kreatív dolgokat alkotni. Augusztus végén egy rajzversenyt is megnyert, pontosabban Amerikában a coloradói állami vásár képzőművészeti versenyét. Persze kellett hozzá emberi finomítás is, de a Midjourney program elvégezte a munka java részét. Mi megmondjuk neki, hogy szeretnénk egy olajfestményt a magyar parlamentről Vincent van Gogh Csillagos éj című művének stílusában, és pillanatok alatt megfesti nekünk. Vagy akár személyekről készült képeket is olyan tökéletesen el tud készíteni, hogy első ránézésre nem is lehet megállapítani, valódi embert ábrázolnak-e, vagy sem. A Midjourney, mondhatjuk úgy, riválisa az Elon Musk társalapításával létrejött OpenAI kutatólaboratórium Dall-e 2 nevű mesterséges intelligenciája, mely arról lett híres, hogy kibővíttettek vele több festményt, köztük Johannes Vermeer Leány gyöngy fülbevalóval című XVII. századi remekművét. Az eredeti festményen csak a lány portréja látható, az MI által kibővített képen pedig egy egész konyha. Ez pedig megindított egy lavinát, és a bárki számára elérhető Dall-e segítségével az emberek elkezdték kibővíteni (és újraértelmezni) a régi alkotásokat, mint Az utolsó vacsora, a Mona Lisa vagy a Beatles legendás lemezborítója. Természetesen sokan nemtetszésüket fejezték ki, volt, aki úgy nyilatkozott, hogy „a művészet halálát látjuk a szemünk előtt kibontakozni”. Ezen lehet vitatkozni, hiszen ez egy kicsit olyan, mintha elmennénk egy festőművészhez, megrendelnénk tőle egy festményt, és mi mondanánk meg neki, mit szeretnénk, mi kerüljön a vászonra, esetleg milyen stílusban tegye ezt. Itt is hasonló a helyzet, csak gyorsabban történik, és egy személy helyett a gépnek mondjuk, hogy milyen festményt szeretnénk.


Olajfestmény stílusú kép a magyar parlamentről (Midjourney-Discord) 

A művészet után térjünk ki az igazságszolgáltatásra, mivel az MI már több országban is valamilyen szinten helyettesíteni tudja az ügyészeket. Észtországban már 2019 környékén próbáltak bevezetni egy olyan rendszert, hogy a 7000 euró alatti ügyekben ne kelljen bírót alkalmazni. Kínában, méghozzá a Sanghaji Pudong Népi Ügyészségen a múlt évben indultak a tesztek, hogy mesterséges intelligencia végezze el az ügyészek munkáját. Amit a nyolc leggyakoribb bűncselekmény esetében — lopás, csalás, hitelkártyacsalás, szerencsejáték-szervezés, testi sértés, hivatalos személy akadályozása, bajkeverés (idetartozik a politikai ellenvélemény, a hatalom kritizálása) — 97 százalékos pontossággal meg is tud tenni. Első nekifutásra 17 000 esetet adtak meg a gépnek, ezekkel az ügyekkel tanították be, s ráadásként egy 2016 óta működő, másik MI-alapú rendszer értékeli a munkáját. Az ügyészek persze ellenzik a dolgot, főleg azért, mert ha valami gond merül fel a rendszerrel, akkor az informatikusokat kell hívni, hogy helyrehozzák.


Nyuszi-Cica keverék (Midjourney-Discord) 

Ha a jövő felé nézünk, és egy utópiára gondolunk, nagyon nehéz gépek nélküli világot vizionálnunk, ha pedig gépek, akkor elengedhetetlenül fontos, hogy azok okosak legyenek. Sajnos már nem igazán tudunk visszafelé tekinteni, és egy technológiamentes környezetet elképzelni gépek nélküli, virágos mezőkkel, ameddig a szem ellát. A technológiák formálják a jövőnket, vagyis információs társadalomban kell gondolkodnunk, ahol az automatizált gépek és a mesterséges intelligencia annyira megkönnyíti és leegyszerűsíti az életünket, amennyire csak lehet. Meg kell tanulnunk együtt, szimbiózisban élni a gépekkel, rendszerekkel, mesterséges intelligenciákkal úgy, hogy azok kiegészítsék, segítsék az embereket. Ha kevesebb feladatot kell elvégeznünk, több időnk marad gondolkodni.

(Folytatjuk)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Iránytű rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..