A nyerteseket a nyilvános pályázat útján kiválasztott, mintegy száz szakértőt tömörítő bizottság véleményezte, és javasolta elbírálásra. Az első győztes pályázati szerződést legutóbbi látogatásakor Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jelenlétében írták alá. Akkor elhangzott, a vajdasági magyar közösség azért tudott ilyen kiemelkedő anyaországi támogatásban részesülni, mert a Pásztor István kezdeményezésére összeállt szakértői csapat három év alatt kidolgozta a vajdasági magyarság terület- és akciótervét, melyet Magyarország kormánya a következő három évben ötvenmilliárd forinttal támogat.

A Prosperitati Alapítvány létrejöttével ez év januárjában nyolc helyi irodát hívtak életre, és kihirdették a tíz első pályázati kört. Ennek eredményeként mintegy 80 családot tudnak támogatni, május végéig pedig a többi hat területen is megszületik a döntés. Az igazgatóbizottság időközben kiírta a második pályázati kört, melyre május 4-e és június 3-a között lehet benyújtani a jelentkezést.

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete köszönetét és elismerését fejezte ki az eddigi eredményekért. Emlékeztetett, a támogatás egyik része, 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás formájában lesz kiosztva, szó van továbbá egy 30 milliárd forint értékű, rendkívül kedvezményes hitelről is, melyet az ősz folyamán indítanak el. Pintér kiemelte, ha ez a 160 millió eurós támogatás megvalósul, akkor Magyarország a legnagyobb befektető lesz Szerbiában, hiszen ez a támogatás lehetővé teszi a vajdasági magyaroknak a szülőföldön való boldogulást.

Prof. dr. Nagy Imre, az alapítvány igazgatóbizottságának elnöke elmondta, még tart az értékelési folyamat, de az első mintegy száz eredményt már sikerült kihirdetni. A Vajdasági Magyar Szövetség gazdaság- és területfejlesztési stratégiája elsősorban azokat a terepen tapasztalt igényeket fogalmazta meg, amelyek a gazdasági nehézségek megoldására irányulnak. Az elkészült stratégia és akcióterv két nagyon fontos elemet tartalmaz: egyrészt európai uniós közelbe tudja hozni azt a gazdasági tevékenységet, amellyel a vajdasági magyar közösség foglalkozik, másrészt, ha van EU-közeli gazdaság, akkor többen itt maradnak, és vállalkoznak, vagyis a megélhetést nem máshol fogják keresni.

Ami a pályázatok és a stratégia összefüggését illeti, Nagy Imre kifejtette, az EU vidékfejlesztési politikájának sarkalatos pontja, hogy falusi környezetben, helyi erőforrásokkal kell építkezni mind humán, mind természeti erőforrások tekintetében. Ezeket kellene olyan vállalkozások formájában felfejleszteni, hogy azok piacképesek legyenek. Vagyis egy Vajdaságot jellemző régiómárkát kell kialakítani. Ez az elv jelenik meg a stratégiában is, melyben a mezőgazdasági termelés mint prioritás összefogja ezeket a tevékenységeket. Nem elég ugyanis jó mezőgazdasági terméket kialakítani, ipari formát kell neki adni, hogy az a külföldi piacokon is értékesíthető legyen. Ennek értelmében az innovatív mezőgazdaság és élelmiszer-termelés a cél, melyekkel Vajdaság konkurens lehet valamely EU-s piacon.
A területfejlesztés másik sarkalatos kérdése a gazdasági gócpontok fejlesztése, melyet csakis tudásalapú gazdasággal lehet megcélozni — erre irányulnak a startup pályázatok. A harmadik témakör pedig az idegenforgalom fejlesztése, melynek keretében a vajdasági kultúránkból szükséges idegenforgalmat kovácsolni. Ezekre a gazdasági előnyökre és irányokra kell összpontosítani ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösség által lakott területek tovább fejlődjenek.

Nagy Imre hangsúlyozta, az alapítvány megpróbál teljes mértékben a vajdasági magyar közösség szolgálatában állni, ezért az egész rendszert igyekeztek teljesen tisztán, átláthatóan kialakítani.

A támogatottakkal Juhász Bálint, az alapítvány igazgatója kötötte meg a szerződéseket.

A nyitókép Tóth Imre felvétele