06-01-1.jpg Koszorúk Kiss Ernő végső nyugvóhelyén
Anyaországi vendégek, a Magyar Nemzeti Tanács, a vajdasági magyar politikai pártok, civil szervezetek, a magyartöbbségű, valamint a nagybecskereki önkormányzat képviselői és az egybegyűlt hívek jelenlétében pénteken az eleméri Szent Ágoston-templomban, Kiss Ernő altábornagy sírjánál emlékezett a Délvidék magyarsága az aradi vértanúkra, a dicsőséges szabadságharcra. Kiss Ernőt 1849. október 6-ai mártírhalála után titokban előbb Aradon, majd a katalinfalvai templomban temették el, és 1872-ben holttestét az eleméri templom családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Lázár Vilmos aradi vértanú Nagybecskerek szülötte, akinek emlékére tavaly emléktáblát szenteltek fel a székesegyházban.
A gyászmisét msgr. Huzsvár László bánsági megyés püspök celebrálta, a bánsági papság közreműködésével. Szentbeszédében kifejezte a délvidéki magyarság megosztottsága miatti neheztelését. Az egybegyűltekhez szólt Kiss Nándor nagybecskereki református lelkész is, majd Páll Tibor történész tartott rendhagyó történelemórát az egybegyűlteknek, akik között ezúttal sok fiatal volt. A nagybecskereki és a környékbeli diákok mellett Sziveri Géza tanár úr vezetésével itt voltak a szenttamásiak is. A templomban bemutatott ünnepi műsort a nagybecskereki Villamossági szakközépiskola tanulói készítették Marcsók Vilma magyartanárnő segítségével, és fellépett a muzslyai egyházkórus is.
- Felelősek vagyunk sorsunk alakulásáért. De felelősek vagyunk egymásért is. A Délvidéken élő magyarság másoknál nehezebb, a végveszély határát súroló körülmények között állt helyt, becsülettel, tisztességgel teszi a dolgát. Megőrizte intézményei túlnyomó többségét, sőt újakkal is képes gazdagítani azokat. Biztosította a szabad magyar sajtó megjelenését, az anyanyelvű oktatást, megvédte falvait és városait, újra élhet az anyanyelvhasználattal kapcsolatban az őt megillető jogokkal a hivatalos életben is. A Magyar Köztársaság mint anyaország kiemelt figyelemmel kíséri az itt élő magyarok sorsának alakulását. Elsődleges feladatának tekinti, hogy egyrészt az államközi kapcsolatok eszközeinek a felhasználásával, másrészt a nyitottságával és a magyar közösségek helyzete, törekvései és gondjai iránti érzékenységgel segítse boldogulásukat a szülőföldjükön és Európában. Meg kell felelnünk a kor kihívásainak, mint ahogy másfél évszázaddal ezelőtt az aradi vértanúk utolsó szívdobbanásukig történelmi küldetésük teljesítéséért harcoltak. Vértanúink nem a múltért, hanem a jövőért haltak meg. Hajtsunk fejet vértanúink előtt, emlékezzünk a szabadságharc ismert és névtelen hőseire! A mai nap a gyász és egyben a reménység ünnepe is, mondta ünnepi beszédében Petróczi Sándor, a HTMH elnöke.
Böröcz József, az MNT alelnöke a történelmi visszapillantás után éles szavakkal bírálta az új szerb alkotmány meghozatalának a módját, de még inkább annak a tartalmát, merthogy számos diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz a kisebbségre nézve. Dudás Károly (VMSZ) szerint okulnunk kell a szabadságharc hőseinek a helytállásából, akik sokszor nem voltak egymással jó viszonyban, de amikor a nemzet végveszélyben volt, akkor mindig képesek voltak összefogni. A délvidéki magyarságot újra veszély fenyegeti, ezért az összefogás reményében békejobbot kínált mindenkinek, akinek szívügye a délvidéki magyarság sorsa. Fiser Pál (VMDK) arra emlékeztetett, hogy a 13 aradi vértanú közül nyolcnak valamiféle kötődése volt a Délvidékhez, de szerinte emlékeznünk kell azokra a névtelen hősökre is, akiknek nincs megjelölt nyugvóhelyük. Bírálta a VMSZ vezetőségét, mert a magyar helyett a szerb pártokkal keresi a kapcsolatot. Arra hívta fel a délvidéki magyarokat, hogy menjenek el az alkotmányról szóló referendumra, és szavazzanak nemmel. László Bálint (VMDP) arra figyelmeztetett, hogy a honvéd elöljárók sorsának tanulsága az, hogy kis nemzet vagyunk, de a megmaradásunk is kérdésessé válik, ha nem tudjuk magunkat összeszedni és egy saját fejlődési stratégiát kidolgozni, amivel eredményesen vághatunk neki a 21. századnak. Szerinte is nemmel kell szavazni az alkotmányról szóló referendumon.
A megemlékezés résztvevői a gyászünnep végén elhelyezték a kegyelet virágait Kiss Ernő alagsori nyugvóhelyénél.