A budapesti Vészits Andrea dramaturg...

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A budapesti Vészits Andrea dramaturg...

- Gergely József fotójaA budapesti Vészits Andrea dramaturg, forgatókönyvíró nevéhez olyan híres filmek fűződnek, mint a Rokonok, a Nincs kegyelem, vagy korábbról a Szamba, a Sztracsatella, a Zimmer Feri stb. Erről a tevékenységéről azonban keveset beszélhetett a csókai látogatásán, hiszen...

- Gergely József fotója

A budapesti Vészits Andrea dramaturg, forgatókönyvíró nevéhez olyan híres filmek fűződnek, mint a Rokonok, a Nincs kegyelem, vagy korábbról a Szamba, a Sztracsatella, a Zimmer Feri stb. Erről a tevékenységéről azonban keveset beszélhetett a csókai látogatásán, hiszen mindenki a híres dédapára, a 130. évvel ezelőtt született Móra Ferencre volt kíváncsi. Beszélgetésünk kezdetén engem is az érdekelt, mennyire alakította az életét az a tény, hogy Móra Ferenc dédunokája.
- Nagyon sok szempontból meghatározta az életemet. Kiskoromban rengeteg Móra-mesét, történetet olvastak nekem, majd attól kezdve, hogy én is megismerkedtem a betűkkel, minden fellelhető írását végigolvastam. De még ez sem volt elég, mert megpróbáltam olyan dolgokat is felderíteni róla, amelyeket esetleg a családom sem tudhat. Így történhetett meg, hogy nagyon különleges kapcsolatba kerültem a dédapámmal, aki az egész eddigi életem minden periódusában velem volt, pedig több mint húsz évvel a születésem előtt halt meg.
* Úgy érzi, ez a rokoni szál kötelezi is valamire?
- Nem, kötelezettséget sohasem éreztem, csak nagy-nagy szeretetet. Írtam róla egy könyvet, Apapa regénye a címe, melyben sok minden benne van a műveiből és a világból, amit megélt. Amikor aztán lehetőségem nyílt rá, elkészítettem az Anzix a búzamezőkről című filmet, amely tulajdonképpen egy történet Móráról Mórának. A több mint negyvenperces alkotás minden mondata tőle származik.
* Olvastam, hogy a film hosszú vajúdás után jött létre.
- Igen, de nem miattam, mert én már korábban elhatároztam, hogy filmet szentelek a dédapámnak, viszont nagyon nehéz volt a pénzt összeszedni. Végül a Magyar Történelmi Film Alapítvány segített nekem. A kis költségvetésből készült produkció ''mindenes cselédje” voltam, én írtam a forgatókönyvet, én rendeztem, de a forgatás minden pillanatát élveztem. Öröm volt végigjárni azokat a helyeket, ahol valaha ő is megfordult, turkálni a régi fotók, kéziratok, levelek között. Egy önvallomás ez, amelyet maga Móra Ferenc is nagyon szeretne és szívesen vállalna, hiszen nemcsak hiteles, hanem rendkívül aktuális is lett az összeállítás.
* Közben egy irodalmi szenzációnak beillő dolog is történt: megtalálta a Hannibál feltámasztása című regény elveszettnek hitt eredeti kéziratát.
- Ó, ennek a kéziratnak nagyon kalandos a története, hiszen többször is elveszett! Vagy inkább úgy tettek egyesek, mintha elvesztették volna. Az egész még 1924-ben kezdődött, amikor megszületett a Hannibál, Móra Ferenc elküldte Pestre, de Feleky Géza, a Világ című napilap akkori főszerkesztője valahova elkeverte a kéziratot. Mivel a dédapám mindent csak egy példányban írt, abban a tudatban halt meg, hogy éppen az a műve veszett el, amellyel kivételesen nagyon elégedett volt. Néhány hónappal a halála után költözködés közben Feleky mégiscsak megtalálta a művet, de 1935-ben sem jelenhetett meg a Horthy-rendszerre tett vitriolos megjegyzései miatt, mint ahogyan 1924-ben sem merték kiadni. Ekkor a kéziratot Roóz Rezső, a Magyar Hírlap szerkesztője, Móra Ferenc jó barátja vette magához, és még akkor is megőrizte, amikor 1944-ben menekülnie kellett a nyilasok elől. 1946-ban nagy örömmel adta át az utókornak, majd 1949-ben a Magyar Nemzet folytatásokban közölte is. Csakhogy ekkor a kézirat ismét eltűnt, ami azt jelentette, hogy a könyv alapjául is ezeket a folytatásos részeket vették. Aztán 2004-ben a papám hagyatékában teljesen véletlenül megtaláltam az eredeti Hannibált. A borítékon lévő évszám szerint 1953-ban került vissza - nem postai úton - az édesapámhoz, de ő hallgatott róla, eltitkolta a család előtt. Mikor kinyitottam és olvasni kezdtem, azonnal rájöttem, miért veszett el. Az igazi kéziratot ugyanis - önszántából-e vagy felsőbb utasításra, már sohasem derül ki - valaki durván megcenzúrázta a Magyar Nemzet szerkesztőségében. Több mint kétszáz helyen nyúlt bele, és kihúzott például mindent, ami a Szovjetunióra és a proletárdiktatúrára vonatkozott. Móra Ferenc már 1924-ben rájött arra, hogy Európa két diktatúra, két gyilkos eszme közé fog kerülni, éppen ezért az a szegény Hannibál nyolcvan évig nem jelenhetett meg, illetve csak a csonkított formáját olvashatták. Először fehér, majd vörös terror volt, de a jelenlegi pénzügyi diktatúrában is nagyon nehezen tudtam elintézni, hogy végre a cenzúrázatlan szöveg is az irodalombarátok elé kerüljön.
* Magyarországon számos intézmény viseli Móra Ferenc nevét, nálunk, ha jól tudom, csak a csókai művelődési egyesület. Járt már korábban is ezen a bánáti településen?
- Ez az első alkalom, de nagyon örülök, hogy végre eljöttem, mert rengeteget olvastam dédapám Csókájáról, tudom, mennyi minden kötötte ide, nemcsak az ásatás a Tűzkőhalmon, hanem szerelmi szál is. Most csak egy napra érkeztem, mert az évforduló miatt nagyon sűrű a programom, de vissza szeretnék még jönni a családommal, hogy ők is lássák ezt a vidéket.
* Mi lesz a következő, dédapjával kapcsolatos vállalkozása?
- Most a Kincskereső kisködmönből szeretnék filmet készíteni, és azon dolgozom, hogy összeszedjük a szükséges pénzt. Tulajdonképpen Móra-életrajz lesz, mert azokat a novellákat gyűjtöttük össze, amelyek a gyermekkorával és az ifjúságával foglalkoznak. A forgatókönyvet már megírtam, a film rendezője Ragály Elemér lenne, de mostanság nagyon nehéz a jó ügyekre anyagiakat biztosítani. Az a világ, amelyben a dédapám felnőtt, különös módon most, több mint száz év elteltével, ugyanolyan aktuális. Sőt, azt gondolom, hogy napjainkban egy kis Móra Ferencből nem igazán lehetne újságíró és múzeumigazgató. Ha valaki ma olyan halmozottan hátrányos helyzetű, mint ő volt, akkor nagyon kis esélye van arra, hogy eljusson valahova, mert sokkal nehezebb világ van körülöttünk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink