A versenyre 176 borminta érkezett Erdélyből, Székelyföldről, Felvidékről, Magyarországról, valamint Szerbia és Vajdaság egész területéről. A borászati és borbírói szakvizsgát tett, nagy borászatokat vezető, magyarországi, felvidéki, székelyföldi és szerbiai szakemberekből álló bírálóbizottság 43 bort arany, 70-et ezüst, 53-at bronz minősítésben részesített, oklevelet pedig 8 termelő kapott. A fehérborok mezőnyében 24 arany, 37 ezüst, 27 bronzminősítést és 5 oklevelet osztottak ki, a vörösborok között 17 arany, 23 ezüst, 17 bronz és 1 oklevél talált gazdára, a rozé borok 2 arany, 9 ezüst, 9 bronz minősítésben és 2 oklevélben részesültek, míg a desszertboroknál 1 ezüst minősítést ítélt oda a zsűri. A fesztivál borának az erdélyi Dicsőszentmártonról érkezett Seprődi József tavalyi, tramini szőlőből készített fehérborát választották.

Szent Orbán szobra is kapott a borból

Bacskulin István, a horgosi Szent Orbán Borlovagrend nagymestere elégedettségének adott hangot a borok minőségét illetően, hiszen a borászok tanultak a korábbi években elkövetett hibáikból.

— Az elmúlt években a borászok gyakran túlkénezték a bort, homályos nedűt hoztak a versenyre, és a pincében nemcsak bort tartottak, hanem ott teleltették át a muskátlit vagy szárították a sonkát és a kolbászt is. A bor a hordóban pólusokon át lélegzik, így érezni lehetett rajta, milyen körülmények között tárolták. A hordók kezelése terén is előfordultak hibák, viszont termelőink ebben és a bor tárolásával kapcsolatban is nagyon sokat fejlődtek. Mind a 176 bor elismerésben részesült, több nedű világszínvonalat képvisel. A szőlő vegetációja 10—14 nappal előrébb tart, mint az elmúlt időszakban, ami annak köszönhető, hogy nem volt hosszú és hideg telünk, májusban viszont bőséges csapadék hullott, ami a szőlőnek is jól jött.

Horgoson régebben főleg ezerjót és kövidinkát termeltek. Mára az ezerjó területe minimálisra csökkent, a kövidinka a reneszánszát éli, viszont a 2010-es évek telepítési hullámával egyebek között megjelent a chardonnay, a rajnai rizling és a cabernet sauvignon.

— Az elmúlt, aszályos évben több szőlőfajta termésmennyisége drasztikusan csökkent, az átlagosnál jóval kevesebbet takarítottunk be, és technikailag-technológiailag sem volt egyszerű mit kezdeni a betakarított szőlővel. Valahol értelmet nyert a mondás, mely szerint a bor akkor lesz igazán jó, ha a szőlő szenved egy kicsit. A termés ugyan egy kissé többet szenvedett, mint kellett volna, ám ettől függetlenül jó minőségű bort sikerült az asztalra tenni. A szőlő kiváló állapotban van, éppen annyi eső esett, amennyire szükség volt. A csapadék után a növényvédelemmel is foglalkozniuk kellett a gazdáknak, hiszen ilyenkor könnyebben jelennek meg a különféle betegségek — mondta Vass Zoltán horgosi borász, a Szent Orbán Borlovagrend tagja.

A hal előkészítése a főzéshez

A jó borhoz kiváló étel is párosul, melyet Horgoson a halászlé testesített meg. A főzőversenyre 18 csapat érkezett Nagykikindáról, Magyarkanizsáról, Szabadkáról, Zentáról, Röszkéről, Domaszékről, Mórahalomról és Horgosról.

— A Horgos körüli vizekben főleg ponty, amur és időnként harcsa fogható, tehát vizeink halban nem gazdagok. Elegendő mennyiségű halat csak a magántavakból tudunk beszerezni. Évtizedekkel ezelőtt a Kender-tó és a Holt-Tisza felett is mi rendelkeztünk, ma pedig már nincs egyetlen tavunk sem. A lecsapolt Kender-tavat jó lenne újra feltölteni. Ez nagy befektetés lenne, ami állami támogatás nélkül nem valósulhatna meg. Hozzánk inkább a tiszai halászlé áll közelebb, más csapatok viszont dunai halászlét készítenek. A környéken szeretik a halat, nagyon sokan jelezték, hogy vásárolnának egy-egy adagot. A legnépszerűbb a filézett ponty és a harcsa. Eladásra a szakács képzettségű feleségem 30 kiló pontyból főzi a halászlét. Az eredményhirdetéskor serlegeket, érmeket, külön- és vigaszdíjakat osztunk, próbálunk minél több csapatnak valamilyen ajándékot adni — mondta Pósa Károly, a 2003-ban megalakult, mintegy 100 tagot számláló Proleter Sporthorgász-egyesület elnöke, majd hozzátette, évente több horgászversenyt szerveznek, hamarosan pedig horgásziskolát is indítanak.

A röszkei Sporthorgász és Természetvédő Egyesület több évtizede szoros kapcsolatot ápol a horgosi sporthorgászokkal, rendszeresen látogatják egymás rendezvényeit, a horgász- és a főzőversenyeket.

— Szegedi módon, filézve főzzük a halászlét, viszont az előbb kaptuk a hírt, hogy patkóban kell főzni. Természetesen úgy is el tudjuk készíteni, viszont már kifiléztük a halat. Na de, sebaj, maradt fél halunk, abból fél patkókat készítünk. Alkalmazkodunk a szabályokhoz, nem kellett volna ennyire sietnünk. A győzelem másodlagos, az a fontos, hogy együtt töltsünk el egy szép napot. A mai napon egyedül az veszít, aki otthon maradt — szögezte le Magyari László, a röszkei Sporthorgász és Természetvédő Egyesület elnöke.

A borkedvelők 176 minta közül választhattak

A mórahalmi Tóth János Szakképző Iskola képviseletében Kiss Sándor készítette a fenséges illatokat árasztó halászlevet. A tűz égett a bogrács alatt, melybe a hal mellé paprika és hagyma került.

— A tiszai, passzírozott halászlét pártolom, de a halászlének milliónyi formája van, tehát ahány ház, annyi szokás. Az emberek nem fogyasztanak elegendő mennyiségű halat, aminek legfőbb oka az árában keresendő, hiszen a pontyfilé jelenleg annyiba kerül, amennyibe két éve a lazacfilé. A Tisza szabályozásáig sok halat ettek a környéken élő emberek, azóta viszont folyamatosan csökken az elfogyasztott hal mennyisége — vélekedett.

A kellemes napot a horgosi Bartók Béla MME asszonykórusa és néptáncosai tették színesebbé, a borlovagrend tagjai pedig — jutalmul, amiért megvédte a fagytól a szőlőtőkéket — borral locsolták meg a művelődési ház mellett álló Szent Orbán pápa szobrát.