home 2024. február 25., Mátyás napja
Online előfizetés
A Rónay család emlékezete Kiszomborban
Tóth Lívia
2023.06.18.
LXXVIII. évf. 24. szám
A Rónay család emlékezete Kiszomborban

A Kiszombor iránti érdeklődésemet egy Törökkanizsán megtartott tanácskozáson keltették fel, ahol elhangzott, érdemes felkeresni ezt a települést, több olyan műemlékkel büszkélkedhet ugyanis, amely Csongrád–Csanád vármegye értéktárában is megtalálható. Tessék eljönni hozzánk, és megnézni! — hangzott a szívélyes invitálás. Nemrégiben alkalmam nyílt a községben egy rövid látogatást tenni, mely során néhány látnivalót is sikerül szemügyre venni. Igaz, nem mind a tizenkettőt, vagyis talán alkalomadtán még vissza kell menni.


A felújított Rónay-kúria kiállítótérként szolgál

Kiszombor Makótól délnyugatra, a Maros bal partján, a torontáli háromszögben, a román határ közelében, a szegedi, makói, nagyszentmiklósi és óbébai út találkozásában terül el.

A kora középkori, hatkaréjos körtemplomáról méltán híres egykori Zombor, a mai Kiszombor története a XVIII. század végétől a XX. század közepéig szorosan egybefonódott a települést birtokló Rónay család történetével. Noha a birtokot 1781-ben kamarai árverésen megvásároló Oexel Mátyás német fölmenőkkel bírt, és maga egy szót sem értett magyarul, a leszármazottai alig két generáció alatt nemcsak nevükben (Oexelből Rónay) és nyelvükben magyarosodtak, hanem gondolkodásukban és a haza iránti hűségükben is a magyarság legjobbjai közé emelkedtek — olvasható az ismertetőben (www.kiszombor.hu/ronaykuria).


Rónay Tibor úri lakában cukrászda is működik

A család virágkora a XIX. század első harmadától a XX. század elejéig tartott: főispánok, alispánok, országgyűlési képviselők, táblabírák kerültek ki közülük, és noha országos ismertségre nem igazán tettek szert, egyes tagjaik Csanád, Csongrád és Torontál vármegye életére, fejlődésére meghatározó módon hatottak. A reformkor és a szabadságharc függetlenségi küzdelmeinek dél-magyarországi élharcosai között is jeleskednek, majd a kiegyezés után Rónay Lajos Csongrád vármegye, Rónay Jenő pedig Torontál vármegye főispánjaként szolgált. És ami nagyon fontos, a család nemcsak birtokolta, de fejlesztette is a falut, amiben főleg Rónay Ernő szerzett érdemeket.


A Rónay-kastély

A család tagjai 1945 után a község elhagyására kényszerültek, emléküket azonban ma is őrzik a nevükhöz fűződő épületek: a kastély, a kúriák, a magtárak, a temetői síremlékek és az általuk épített közintézmények. Egyik-másik felújítva, tartalmakat kínálva vagy egyelőre a sorsára hagyva várja a látogatókat.


Rotunda

Az előbbiek közé tartozik az az úri lak, amelyet Rónay Lajos építtetett az 1800-as évek közepén, majd Rónay Aladár bővíttetett ki. Ebben csaknem 250 m2-es állandó, interaktív kiállítótér várja az érdeklődőket. Láthatunk női és férfiszobát, használati tárgyakat, viseleteket, fénykép- és festménymásolatokat, a játszósarokban pedig a gyerekek a korabeli játékok utánzatait próbálhatják ki. A Rónay Tibor-kúria visszaalakítása folyamatos — a kommunizmus időszakában eszközölt durva beavatkozásokat igyekeznek eltüntetni —, de megtekinthetőek a képzőművészeti tárlatok, vagy beülhetünk egy jó fagyira a Rónay-cukrászdába.


A körtemplom freskói

A kastély gazdáját vesztett, elhagyatott benyomást kelt, a valamikori parkját teljesen kiirtották, az udvara tele van építkezési törmelékkel. Többnyire nincs nyitva, de nekünk szerencsénk volt, mert egy rendezvény résztvevőiként a tornyába is felmehettünk, és körülnézhettünk a magasból.  


Kilátás a toronyból

A főépület 1859-ben létesült Rónay Móric felkérésére, később romantikus stílusban átalakították. A felső szintet már eredetileg is magtárnak szánták, a 22 méter magas tornya földszintjén árkádos kocsifelhajtó volt. Az ismeretek szerint 1911-ben 3000 kötetes könyvtárat, érem- és agyagedény-gyűjteményt is őriztek a kastélyban. Az államosítás után lakásként, majd ipari célokra hasznosították, 1995-ben került Kiszombor Önkormányzatához. 2000-ben a tetőt, valamint a toronyba vezető lépcsőt teljesen felújították, a további munkálatokhoz partnerek kerestetnek.

Megnéztük az Európa-hírű, hatkaréjos körtemplomot, a középkori építészet gyöngyszemét is. Erről már korábban, lapunk idei, január 24-ei számában közöltünk egy rövid összefoglalót. Nem szeretnék ismétlésbe bocsátkozni, ezért most csak annyit mondanék, hogy a rotunda egy kör alakú építmény, melyből Magyarországon már összesen csak kettő található, de a történelmi Magyarország területén is mindössze három. A kiszombori, melynek belső, hatszögletes középteréhez hat boltozott, félköríves fülke csatlakozik, jelenleg különválasztva áll a mellette lévő templomtól. Különleges élmény volt belépni, leülni, az ismertetőt hallgatva a mennyezetén lévő freskókat nézegetni.

Borsi Sándor szobrászművész, helytörténet-kutató rajzos térképet készített a kiszombori műemlékekről, melyen még látható Rónay Nina kúriája, három magtár, egy cselédház, a szeszgyár, a Rónay-sírkert, valamint Szent István és Nepomuki Szent János szobra.

Fényképezte: Tóth Lívia

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..