Knézi Péter, Óbecse polgármestere nyilatkozik lapunknak terveiről. Elmondja: célja oda hatni, hogy ismét fürdőváros lehessen az általa vezetett város. A központ újjáépítésén kívül az infrastruktúrában is fontos változásra számíthatnak az óbecseiek. És a mindenkit talán a legjobban érdeklő és érintő kérdés is megoldásra vár: a munkanélküliség felszámolása.
* Mennyire érezteti hatását Óbecsén az uborkaszezon, a nyárnak az a szakasza, amikor szűkében vannak a politikai és társadalmi események?
- Mire az új összetételű önkormányzati struktúra felállt, már a nyár közepén jártunk. Most az a helyzet, hogy két-három tanácstaggal tartjuk a frontot. A közigazgatás pedig a bejáródott formában teszi a dolgát. Mindent összevetve: az óbecsei politikai helyzetkép augusztusban a kisvárosi nyugalmat tükrözi. Ehhez az is hozzájárul, hogy jelentős személybeli változások nem történtek.
* A beruházások sorában melyek képviselik a kontinuitást, és melyek az új, megvalósításra váró ötletek?
- A közelmúltban mintegy 25 millió eurót hívtunk le különféle csatornákon keresztül. Ennek az összegnek a nyolcvan százalékát az útburkolat javítására, a vízvezeték-hálózat bővítésére, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére fordítottuk. Több mint két évtizedes lemaradást kell ezen a téren behozni, ezért számomra megnyugtatóak azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy ezeknek a teendőknek a kétharmadát már megvalósítottuk. Az aszfaltozás jelentős részét a Tartományi Nagyberuházási Alaptól elnyert 128 millió dinárból valósítottuk meg, és a továbbiak költségét is ebből a forrásból törlesztjük. Az idei év végéig remélhetőleg még 13 utcát ellátunk aszfaltburkolattal. 32, illetve 54 millió dinárt várunk a szennyvízcsatorna és a vízvezeték-hálózat bővítésére. Mivel a város középületei elég rossz állapotban vannak, ezen a téren is sok a tennivaló. A könyvtárat, illetve a földvári kihelyezett tagozatnak a kérdését sikerült megoldani, most a múzeumot tervezzük rendbe hozni, miután tízmillió dinárból sikerül újjáépíteni a Than fivérek házát. Ezenkívül pedig az óvodák épületének felújítására is szükség van. Nagy terv foglalkoztat bennünket: Óbecsét ismét fürdővárossá szeretnénk tenni. A Naftagas céggel ez iránt már tárgyalásokat kezdeményeztünk, sőt a projektumra már beruházók is jelentkeztek.
* A tervek között a belváros átépítése, rekonstrukciója is szerepel. Pontosan mi is a konkrét elképzelés?
- A belváros a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet oltalmát élvezi. Az ősszel ezzel az intézettel közösen pályázatot írtunk ki a belváros - természetesen a városháza épületét is beleértve - elhanyagolt és lepusztult részének a felújítására. A főcél a központ régi pompájának a visszaállítása, hogy olyan legyen, mint egykoron, a fénykorában - az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ennek megvalósítására a hazai pénzeszközök nem elegendőek, ezért uniós pályázatokon is részt fogunk venni.
* Mi a helyzet a gazdasággal és a munkahelyteremtéssel?
- Mindkettő kemény munkát igénylő, nehezen fellendíthető terület. A magánosítás ebben a szférában is felemásra sikeredett. Jelenleg a legnagyobb gondot a Fadip traktorgyár jelenti, melyet egy orosz vállalkozó vett meg. Két-háromszáz fős munkaerő-felesleget jelentettek be. Ez tovább növelheti az amúgy is népes, négyezernyi munkanélküli számát. Bár a képet árnyalja, hogy ezeknek a személyeknek bizonyos hányada az árnyékgazdaságban olyan-amilyen egzisztenciát azért tud magának teremteni. Ettől függetlenül mégis elég komoly a helyzet. A másik kérdéses helyezet a PIK kombinát körül keletkezett. Itt is mintegy ezerfős munkaerő-felesleget jelentettek be. Ehhez az ügyhöz kötődik a föld bérbeadásának - a médiákban részletesen - ismertetett kérdése is. A legfőbb gondot ebben az esetben a vagyon-visszaszármaztatás jelenti. A földek egy részét már visszaadták, de a tulajdonjogot még nem ruházták át. A földeken rengeteg olyan épületet emeltek, amelyekre annak idejében nem kellett építkezési engedélyt beszerezni. Ez oda vezetett, hogy jelenleg teljes ellenmondás van a kataszteri rajzok és a valóság között. Egy példát említenék ezzel kapcsolatban: míg a térkép szerint egy üres telekről van szó, addig a valóságban ott több ezer sertés befogadására alkalmas épületkomplexum áll. Mindez teljesen átláthatatlanná és kaotikussá tesz mindent. Most először is rendezni kell ezt a kérdést. Nevesül, pontosítani kell, hogy mely területek állnak szabadon, illetve mely területekre építettek az elmúlt évtizedekben ilyen vagy olyan rendeltetésű objektumot.
Ami a külföldi beruházókat illeti, elsősorban a kereskedelmi cégek jelentek meg eddig. Itt van a magyar CBA és a horvát KTC, illetve a német Waldi. Ahhoz, hogy az ipar területén is megkezdődjön a fellendülés, első lépésként az ipari parkokat kell rendbe tenni, illetve a megfelelő infrastruktúrával ellátni. Egy ukrán cég alkoholgyártás iránt érdeklődik, nyolcszáz személy foglalkoztatását irányozta elő. A környezetvédelem érdekeit figyelembe véve azonban ez egy igen kényes és nagy körültekintést igénylő kérdés, melyet szakértők bevonásával kell megvitatni, megvizsgálni.
* Sokszor lehet hallani, hogy a Tisza mente a rossz közlekedés miatt el van vágva az ország vérkeringésétől. Véleménye szerint hogyan lehetne ezen változtatni?
- Ez egy rendkívül fontos kérdés. A Tisza menti észak-déli útvonal kiemelt fontosságú. Körülbelül huszonöt kilométerre húzódik az autóúttól, vele párhuzamosan. Kanizsától egészen Temerinig elsősorban magyarlakta településeket köt össze. Tekintettel arra, hogy az összes érintett községben nagyjából azonos a politikai felállás, ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy a közeljövőben, lehetőleg még az ősszel, közösen egyeztessünk e mindannyiunk jelenét és jövőjét meghatározó út kérdésében, arról, hogy mit lehet s mit kell tenni annak érdekében, hogy az ellátást javítsuk.