Versek és novellák hátán

Versek és novellák hátán

Irodalmi karaván érkezett Vajdaságba.

Az írók, költők nem a sivatagból jöttek, hanem Erdélyből és Kárpátaljáról. Nem tevékkel, hanem kocsival, és nem sátrakkal, hanem könyveik, verseik, novelláik hátán futottak be április 17-én a Szabadkai Városi Könyvtárba, miután már megjárták Topolyát, majd továbbálltak Újvidékre és Zentára. Házhoz hozták tehát az irodalmat, amit jól tettek, hiszen Vajdaságban nem is olyan könnyű hozzájutni például a kárpátaljai fiatal írók/költők műveihez.


Marcsák Gergely, Shrek Tímea, Kertész Dávid, Csornyij Dávid, Fischer Botond, Varga László Edgár és Virág Kiss Anita (a szerző felvétele)

Négy vajdasági városban hat fiatal író, költő mutatkozott be: Erdélyből, az Erdélyi Magyar Írók Ligájából érkezett Fischer Botond és Varga László Edgár költő, Kárpátaljáról pedig Csornyij Dávid költő, Kertész Dávid író, Marcsák Gergely költő, író és zenész, valamint Shrek Tímea író. Szabadkán Virág Kiss Anita faggatta őket.

Marcsák Gergely indította az estet két megzenésített verssel. Mint mondta, autodidakta módon tanult meg gitározni, illetve kezdett el verseket zenésíteni, aztán ez odáig fejlődött, hogy egy pódiumműsor készült, melyben kilenc dal is szerepelt. Mindnek ő a szerzője. Gergő a Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, öt évig volt az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola magyartanára és szervezőpedagógusa. Első versei 2010-ben jelentek meg az Együtt irodalmi folyóiratban. Azóta a Napút, a Helikon, a Partium, a Magyar Napló, az Irodalmi Jelen és a Hitel is közölte írásait. A Szárnypróba (2013), a Különjárat (2016), A tökéletes zártság egyetlen pillanata (2017) és Az év versei 2018 című antológiák társszerzője. Verseket, rövidprózákat, tanulmányokat ír.

— Mind a négyen tagjai vagyunk az Előretolt Helyőrség Íróakadémiának, illetve a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társaságnak, azaz a KVIT-nek, melynek én vagyok az alelnöke. A KVIT a kárpátaljai magyar kultúra megőrzésének, megerősödésének érdekében jött létre, valamint a helyi irodalmi, művészeti élet fellendítését, a fiatal pályakezdők kibontakozását segíti elő. A társaság 2017-ben szervezte meg az I. Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvényt.


Marcsák Gergely és Shrek Tímea (a szerző felvétele)

Shrek Tímea a közeljövőben Pécsen folytatja tanulmányait, hiszen ő az egyik nyertese a Pécsi Íróprogram ösztöndíjpályázatának. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 2009-től a Beregszászi 7. Számú Általános Iskola szervezőpedagógusa és magyartanára, ahol csak kisebbségi (roma) gyermekek oktatásával foglalkozik. A KVIT alapító tagja, 2014-től rendszeresen publikál a kárpátaljai Együtt című irodalmi és művészeti lapban, emellett az Irodalmi Szemle, a Napút, a Partium, a Helikon, a Somogy, a Kárpátaljai Hírmondó és a Szózat című folyóirat is közölte műveit. Kisprózákat és novellákat ír, közel áll hozzá az írói szociográfia. Több novelláját Antonenko Miklós ültette át ukrán nyelvre, néhány művét pedig Ferdinandy György író, költő fordította portugálra.

— Fontos beszélni a határontúliságunkról s arról, hogy ennek a különleges helyzetnek köszönhetően vagyunk azok, akik, illetve írunk úgy, ahogy. Otthon magyarok vagyunk, Magyarországon pedig ukránok, amin már csak nevetünk, hiszen nem szabad az önsajnálatban dagonyázni — mondta a fiatal író, majd felolvasott egy novellát, melyben egy csúnya történelmi tényre, az 1944/1945-beli málenkij robotra utal a főszereplő, azaz Tímea dédnagyapja, akit szintén elhurcoltak a fogolytáborba.

A fiatal írók-költők között két Dávid is ült. Kertész Dávid a csapat legfiatalabb tagja, 1993. április 19-én született Tiszaásványban. Érettségit a Csapi 2. Számú Középiskolában szerzett 2010-ben. Ugyanebben az évben felvételt nyert a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakára. Jelenleg a KVIT kommunikációs ügyvivői tisztségét is betölti. Az egyik kérdésre válaszolva azt mondta, most két szerkesztővel lakik együtt, ezért sokkal gyorsabban kap véleményt egy-egy készülő szöveg kapcsán, de szerinte ez nem mindig jó, mert feszültté teheti az írót.

Csornyij Dávid 1991. december 30-án született Beregszászban, s ott is tanul, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakán. 2016-ban BSC-végzettséget szerzett, jelenleg felsőfokú, úgynevezett specialist szintű képzésben részesül, történelem szakon. Főbb érdeklődési köre a XX. századi történelem és hontörténet. A Beregszászi Járási Könyvtár munkatársa. A KVIT rendezvényszervezője, emellett pedig a multimédiás megjelenésekért is felel.

— Szeretem pihentetni a szöveget, ha megírtam. Van, hogy csak egy hét után veszem újra elő, s kezdek el vele ismét dolgozni. Aztán megmutatom egy szűk körnek, néhány embernek, akiknek számít a véleménye, végül pedig az utolsó szűrő következik, amikor felolvasom az elkészült szöveget hangosan.

Az erdélyi csapat a végére maradt. Fischer Botond nyitotta a sort, aki 1982-ben született Nagykárolyban. Író, költő, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajz-magyar szakán tanult. Szoftverértékesítőként, majd újságíróként dolgozott szülővárosában. Jelenleg a BBTE bölcsészkarán spanyol szakos hallgató. Az Irodalmi Jelen Debüt rovatában tűnt fel először versekkel, 2007-ben. További költeményei a Helikonban és a Látóban jelentek meg, rövidprózáit a Helikon és a Korunk publikálta. Első verseskötete 2013-ban látott napvilágot Alsógolgota címmel, a Kriterion gondozásában.


Csornyij Dávid,  Fischer Botond és Varga László Edgár (a szerző felvétele)

Varga László Edgár költő, szerkesztő. Székelyhídon nőtt fel, majd biológia szakos egyetemi diplomát szerzett Kolozsváron. Tanulmányai befejeztével kilenc évig volt a Krónika munkatársa, előbb tördelőszerkesztőként, majd a kultúra rovat vezetőjeként dolgozott, utána a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője lett. Első kötete 2014-ben jelent meg Cseréptavasz címmel, és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány debütdíját, valamint a Méhes György-debütdíjat nyerte el. Második verseskötete bejárónőm: isten címmel jelent meg 2017-ben.

Botond elmondta, amióta írni tud, azóta ír. Nem emlékszik rá, hogy ez hogyan és mikor történt, s arra sem emlékszik teljesen pontosan, hogy mikor lett belőle író, költő. Edgár is, és ő is az EMIL tagjai, s arról meséltek, hogy az ő fiatalkorukban nem nagyon volt kritikai visszhang, sőt, most sincs sok, viszont az utóbbi időben egyre több lehetőségük nyílik a publikálásra, s egyre több olyan platform van, ahol az írók és a költők egymással találkozhatnak. Mint mondták, ez a 2000-es évek elején még nem így volt, most jobb a helyzet, ám egy szakmai kritikai hang még mindig hiányzik.

A felolvasások után Gergő egy dallal zárta az estet, azaz foglalta keretbe a történteket. A rendezvény szervezője a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Társszervezők: Juhász Erzsébet Könyvtár (Topolya), Városi Könyvtár (Szabadka), Európa Kollégium (Újvidék), Thurzó Lajos Oktatási-Művelődési Központ (Zenta). A program meghirdetője és támogatója: Magyarország Kormányának Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Végezetül pedig olvassák el Edgár egyik versét, hátha kedvet kapnak, hogy utánanézzenek a többi fiatal írónak is.

 


 

Varga László Edgár:
ma összetört a mindenség pohara…

ma összetört a mindenség pohara
tiszta lötty mindenféle biszbasz lett a konyhám
bejárónőm (isten) csak pénteken jön
ma szerda — addig nézhetem itt ezt a rumlit
(hisz a söprűt és a felmosót mégsem illetem
e hűs költői kezekkel)
és gondolkodhatok a dolgokon
 
isten — akit grétának hívok — ha megjön
lekap a tíz körmömről ez nem vitás
„a gép ha nem forog az alkotó nem pihenhet
csak mert a költő úr ügyefogyott” — dohogja majd
nekem meg izzadni kezd a tenyerem
mint mindig ha valami balul sül el
 
közben belovagolnak az arkangyalok
összecsússzák mind a szőnyeget
„baj van főnök?” — kérdi majd gábriel
de csak legyint és kötényt köt az úr
az ablakban a függöny meg-meglibben
és fújtatnak a lovak majd vadul

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Mostanában kevesebb prózát írok”
Irodalom
Tuvalu, avagy a süllyedés poétikája
Irodalom
Facebook

Támogatóink