A sörkedvelő villamosmérnökök

A sörkedvelő villamosmérnökök

Az arator ősi latin szó, szántóvetőt, földművest jelent.

Arator a neve a zentai Tóth Norbert cégének, aki Magyarországról hazatérve, baráti és családi támogatással a szülővárosában igyekszik megvalósítani az álmát. Hogy egy villamosmérnök miért kezd el sörfőzéssel foglalkozni? A legegyszerűbb és legrövidebb válasz ez lehetne: azért, mert szereti a jóféle seritalt. A történetet bővebben ő maga mondja el.

— A felsőfokú tanulmányaimat Budapesten végeztem, ahol egy adai sráccal, Rasztik Rezsővel fedeztük fel a kézművessöröket. Abban az időben ez még Magyarországon is újdonságnak és érdekességnek számított. Bevallom, nekem kezdetben nem ízlettek ezek a sörök, mert olyan furcsa, erős ízük volt. Később megjelentek a boltok is, melyekben meg lehetett vásárolni minden eszközt és hozzávalót a házi sörfőzéshez. Rezső barátom, aki szintén villamosmérnök, bele is vágott, és sok tanulás meg kísérletezés után végül egészen finom sört főzött. Kóstolgattuk a haverokkal, és felmerült az ötlet, hogy Zentán kellene vállalkozásba kezdeni. Ezt a gondolatot akkor elvetettük, mert mindenkinek volt munkája, és nem akartunk cégalapítással bajlódni. Ráadásul a sörfőzésről azt is tudni kell, hogy hosszú időbe telik, amíg az ember megtudja, hogy az, amit készített, milyen lett. A főzéstől számítva ugyanis legalább hat hét, mire a sör teljesen kiforrja az ízét, addig csak reménykedhetünk, hogy semmit sem rontottunk el. Jómagam Pesten három, Szegeden pedig öt évet dolgoztam már, amikor változás történt az életemben. A párom szintén zentai, és miután kislányunk született, azon töprengtem, a családot vigyem-e át Magyarországra, vagy én jöjjek haza. Az utóbbi mellett döntöttem, mert úgy éreztem, Zentán kell tennem valamit, hiszen láttam, hogy nincs munka, és sokan az elvándorlást választják. De itt volt a másik dilemma: mihez kezdjek? Mivel szeretem a sört, elővettem a régi ötletet. Közben volt egy lehetőség a Bethlen Gábor Alapnál, eszközre pályázhattak fiatal, kezdő vállalkozók, így mintegy két hét alatt létrehoztuk a céget. Természetesen Rezsőtől kértem segítséget, aki közben beiratkozott az egyik legnagyobb pesti kézművessörfőzde tanfolyamára. Ő továbbra is Pesten él, ám a jó recepteket hazahozza, és itthon is kipróbáljuk őket. Tanít engem, mert az a közös bennünk, hogy az alkotás öröme mindkettőnkben jelen van.


Tóth Norbert és Tóth Beáta (a szerző felvételei)


— A húgom, Tóth Beáta fogtechnikusi képesítést szerzett Magyarországon, előbb ott, majd Újvidéken dolgozott, és a párjával Zentán szerettek volna otthont teremteni. A nyár óta ő a segítségem, valamint az édesanyám, akire szintén mindig számíthatok. A vállalkozás a családi házunkban indult, de miután már mindenfelé sörösládák voltak, és elfoglaltuk nemcsak az udvart, hanem a konyhát is, kibéreltük ezt a helyiséget. Itt indul majd be a termelés, a terveim között egy látványsörfőzde is szerepel, a távlati célom pedig az, hogy egyszer majd sok embernek tudjak munkát adni. Egyelőre kicsiben gondolkodunk, az üvegmosástól kezdve mindent magunk csinálunk, vagyis igazi kézművestermékről van szó. A tisztaság nagyon fontos, állandóan mossuk, fertőtlenítjük a felszerelésünket, mert különben a sör elfertőződne, és akkor önthetjük ki az egészet. Mi szűretlen sörféléket készítünk, 5 százalékos alkoholtartalommal, ám az az igazság, hogy főleg olyat főzünk, amelyet mi is szeretünk. Mindig van egy újabb recept, kipróbáljuk, megkóstoltatjuk másokkal is, aztán pedig eldöntjük, hogy megtartjuk-e. A kézművessörökről tudni kell, hogy természetesen van egy alapízük, de nem lehet kétszer teljesen ugyanolyat főzni, hiszen a termék nem automata gépsorokon készül. Mindvégig odafigyelünk rá, törődünk vele, ami csak növeli az értékét. A kézművessörök ízvilága telített, nincsenek hígítva, és hizlalnak is, viszont aki szereti a jó sört, annak mindenképp meg kell kóstolnia. Hangulatfüggő is, hogy mikor melyik esik jól az embernek, illetve az sem mindegy, mit ettünk előtte. Édes étel után ne fogyasszunk keserű sört, olyankor inkább kevésbé komlósat válasszunk.


Malátás zsákok

A sör alapanyaga a búza- és az árpamaláta, a komló, a sörélesztő, valamint a víz. Amit csak lehet, igyekszünk helyben beszerezni, mert ezzel is támogatni szeretnénk a zentai termelőket. Szűrt vizet használunk, mely nyilván nem olyan, mint a cseh lágy víz, melyből az ottani lágersörök készülnek. A címkéink egy itteni tervező munkáját dicsérik, és a kivitelezést is helyi nyomdára bíztuk.

Norbert akkora lelkesedéssel beszélt a munkájáról, hogy egy pillanatig sem volt kétséges számomra, nagyon szereti azt, amivel foglalkozik. Egyébként is az a filozófiája, hogy az ember csak olyan vállalkozásba fogjon, amelybe a szívét és a lelkét is bele tudja adni.


Sörválaszték

Jelenleg több sörfajtával próbálkoznak. A Stark pilseni malátából készül, enyhén komlózott, ez hasonlít leginkább a sima lágersörhöz, illetve más itthoni sörgyárak termékéhez. A Snow lágy búzasör, van meggyes változata is, mely idényjellegű, és főleg a barátok unszolására született. Az Amber szó magyarul borostyánt jelent, és a sör valóban borostyánszínű — talán ez nyeri majd el a legtöbb fogyasztó tetszését. Müncheni maláta az alapja, és egy kicsit több komlóval készül, mint az előzőek. A Dragon egy új irányú NEIPA (New England India Pale Ale — minimális keserűség erősen gyümölcsre jellemző illattal) sörtípus amerikai komlóval, a barna sör pedig a Shadow nevet kapta.

Újdonság lesz a csapolt sör — melyet a zentai Sportcsarnokban hamarosan sorra kerülő gazdanapokon, illetve a kulináris kiállításon kóstolhatnak meg az érdeklődők —, valamint a virágmézzel, szegfűszeggel, fahéjjal és bionarancs héjával ízesített, magasabb alkoholtartalmú karácsonyi sör is.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink