Mint mondta, nagy pontosságú légirakétákkal pusztítottak el egy ukrán üzemanyagbázist a Harkiv megyei Csugujev település közelében az orosz fegyveres erők. Konasenkov szerint ugyancsak Harkiv megyében, a Lozovaja vasútállomáson nagy mennyiségű, az ukrán fegyveres erőknek leszállított, külföldi gyártmányú katonai felszerelést és fegyvert tettek használhatatlanná.

Az orosz légierő a tábornok szerint a nap folyamán 34 ukrán katonai célpontra mért csapást, a légvédelem pedig lelőtt egy Bayraktar TB2 típusú drónt. Közölte, hogy rakétacsapás semmisítette meg az ukrán 56. dandár harcálláspontját és „nacionalisták” egy Donyeck megyei bázisát.

Mint mondta, az ukrán haderő a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 408 drónt, 227 légvédelmi rakétarendszert, 1987 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 216 rakéta-sorozatvetőt, 862 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1888 különleges katonai járművet veszített.

A tábornok egy készülő „vegyi provokációra” figyelmeztetett: azt állította, hogy ukrán különleges szolgálatok a Harkiv megyei Pervomajszkij városban, a Himprom vegyi üzem területén egy 120 tonna klórt tartalmazó raktárt aknáztak alá. Az emberáldozatokkal járó vegyi katasztrófa okozásával szerinte Kijev Oroszországot szándékozik megvádolni.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítóközpont vezetője újságíróknak szerdán azt mondta, bizonyítékok vannak arra, hogy Kijev újabb, a bucsaihoz hasonló „provokációkra” készül. Arra figyelmeztette a nyugati országokat, hogy ezúttal nem fog működni ez a forgatókönyv.

A tábornok szerint az ukrán szolgálatok a civil lakosok elleni, orosz támadást imitáló provokációt a Szumi megyei Konotopban és Trosztyanecben, a Kijev megyei Borogyankában és Katyuzsankában, valamint a Harkiv megyei Dergacsiban készítették elő.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) eljárást indított az orosz ellenőrzés alá került Izjum város ellen rakéta-sorozatvetőkkel és a nemzetközi jog által tiltott kazettás bombákkal intézett ukrán támadás ügyében.

Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen szerdán a brit kormány, válaszul azokra az értesülésekre, amelyek szerint az orosz fegyveres erők civilek ellen követtek el atrocitásokat Ukrajnában. A londoni külügyminisztérium szerda este bejelentett intézkedései közé tartozik a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes befagyasztása, valamint az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések ugyancsak teljes körű tilalma.

A tárca az utóbbi intézkedés jelentőségét hangsúlyozva közölte: 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke. A brit kormány mindemellett a jövő héttől megtiltja a nyersolaj-finomítókban használatos kulcsfontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportját is.

A NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországgal, ehhez a szankciók megerősítésére és fenntartására, valamint a védelem megerősítésére van szükség — jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve szerdán. Leszögezte: nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök feladta vagy megváltoztatta volna az egész Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására vonatkozó törekvéseit.

Moszkva teljes körű offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, a Donyec-medence teljes régiójának ellenőrzésére. Ukrajnának ezért sürgősen katonai támogatásra van szüksége, nehéz- és könnyűfegyverekre egyaránt — mondta Stoltenberg. Úgy fogalmazott: az ukrajnai Bucsa városában a civilek tömeges kivégzése megmutatta Putyin háborújának természetét. Civilek megölése háborús bűn, a katonai szövetség a mészárlás felelőseinek elszámoltatását sürgeti — tette hozzá a NATO-főtitkár.

Orbán Viktor (fotó: Facebook)

Orbán: azonnali tűzszünetet javasoltam Putyin elnöknek

Telefonon beszélt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Orbán Viktor miniszterelnök, aki azonnali tűzszünetet javasolt az orosz—ukrán háborúban.

Orbán Viktor budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján számolt be erről, hozzátéve, azt is ajánlotta az orosz elnöknek, hogy az ukrán és a francia elnökkel, valamint a német kancellárral jöjjön el Budapestre — minél hamarabb, annál jobb —, és tartsanak egy megbeszélést. Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne. Hozzátette: a válasz pozitív volt, de az orosz elnök azt mondta, ennek feltételei vannak, melyekről az ukrán elnökkel kell megállapodnia.

A kormányfő közölte, Magyarország azért ilyen „hajlíthatatlan” a békével kapcsolatban, mivel több mint 200 000 magyar él Kárpátalján, és Magyarországnak az ő életükért van elsősorban felelőssége.

Összefoglaló: MTI