Villámgyors lépések, lélegzetelállító show-műsor, kitartás, munka és mögöttes tartalom. Talán ez az, ami összefoglalja az Urban Verbunk ars poeticáját. A magyarországi táncegyüttes lendületes koreográfiáival a magyar néptánc mozdulatait csomagolja modern köntösbe.
Már körbejárta a világot, fellépett olyan eseményeken is, mint az UEFA Labdarúgó-Európa-bajnokság vagy a Formula—1 Magyar Nagydíj, jelenleg pedig egy arab tehetségkutatóban, az Arabs Got Talentben versenyez. A csapat alapítójával, vezetőjével, A Világ Leggyorsabb Néptáncosa címet elnyerő Moussa Ahmeddel beszélgettem, aki Junior Prima díjas és Harangozó Gyula-díjas táncművész, valamint a Magyarország Érdemes Művésze díj birtokosa.
Moussa Ahmed (Foto credit: Lakatos János)
* Bemutatná röviden az olvasóinknak a tánccsoportot?
— Mi vagyunk az Urban Verbunk. Azzal a céllal jöttünk létre, illetve hívtam életre művészeti igazgatóként ezt a csapatot, hogy a hagyományos műveltség alapját adó magyar néptáncot be tudjuk mutatni a világnak. Azt, hogy a közönség minden rétegét megérintsük, én mint vezető csak abban a formában tudom elképzelni, hogy urbánus módon közvetítjük a táncot az emberek felé. Tehát a kontextusából kiragadjuk, és egy újfajta környezetbe helyezzük azt a mozgásformát, azt a kulturális kincset, amelyet örököltünk. A csapat 2018-ban alakult, és ebben a formában másfél éve létezik. Mindig megkérdezik: ez kinek szól? Elsősorban nem azoknak az embereknek, akik valamilyen szinten kapcsolatban állnak a kultúrával. Bármelyik országban, városban ha kimegyünk az utcára, nagyon sok embert látunk, akinek nincs semmilyen kötődése a kultúrához, mi a művészetünkkel őket próbáljuk megszólítani.
* Miként lehet meghatározni a stílust, melyet képviselnek?
— Ez egy új táncstílus. Ha ránéz bárki a világon, bármerre járunk, Amerikától kezdve Európáig, mindenki érti, hogy ez egy régiből újjá váló dolog. Nem mondom rá, hogy néptánc, inkább egy néptáncalapú, a néptáncból kiforrott új stílus. Ha definiálni kell, ez a XXI. századi néptánc formálása.
* A videókon láttam, sokféle zenére táncolnak. Hogyan választják ki a tánchoz legjobban illőt?
— A zeneválasztás nagyon-nagyon fontos. Ameddig nemzetközi szinten szeretnénk és fogjuk megismertetni az emberekkel a magyar néptáncot, addig fontos, hogy legyen egy kommunikáció. A balettben vagy más táncművészetekben nincsenek nyelvi kötöttségek és határok, de ha csak magyar népzenére táncolunk, korlátok közé szorítjuk magunkat. Nem azt mondom ezzel, hogy a magyar népzene nem jó, de szűkülnének a lehetőségeink. Mi abban hiszünk, hogy kombináljuk a táncokat, összemixeljük a különböző művészeti ágakat, és ezért táncolunk például Vivaldira, de a popzene sem áll távol tőlünk. Nagyon fontos tudomásul venni, hogy napjainkban a social media határozza meg az életünket, szem előtt kell tartanunk, hogy milyen trendek vannak, melyek a mi ízlésünknek is megfelelnek, bizonyos határokon belül. Nekünk ehhez valamilyen mértékben alkalmazkodnunk kell, mert ha nem ezt tesszük, akkor azt gondolom, kiszálltunk a játékból, és ez hosszú távon inkább visszafelé húz, mintsem előrevisz.
* Hogyan telnek a próbák?
— Az Urban Verbunk profi táncegyüttes, tagjai főállásban dolgoznak, minden hétfőtől péntekig, reggel 8 órától délután 4-ig. A tagok bejárnak dolgozni, fix fizetést kapnak, úgy kell elképzelni, mint egy profi sportcsapatot. Így működik a dolog, de ha el kell menni három helyre turnézni, akkor elmegyünk.
* Jelenleg az Arabs Got Talent show-műsorban versenyeznek. Hogy kerültek oda?
— Most Szaúd-Arábiában vagyunk, Rijádban, ez szerintem nemcsak az Urban Verbunk számára nagyon nagy dolog, hanem a magyaroknak is, mert egy olyan zárt világba hozzuk el a magyar kultúrát, ahová eddig még nem jutott el. Nemcsak Szaúd-Arábiában nézik a műsort, hanem mindenütt, ahol arab nyelvet beszélnek a világon. Az arab nyelvterület óriási, tizenhat ország követi ezt a tehetségkutatót és látja a magyar néptáncot, minden produkciónkban van egy kicsi népzene. Az Arabs Got Talent verseny arról szól, hogy arabok és arab kötődésű tehetségek is indulhatnak rajta. Édesapám egyiptomi, én Magyarországon születtem, ott szocializálódtam, tehát félig egyiptomi, félig magyar vagyok, ezért indulhatunk ezen a versenyen. Azt gondolom, ez óriási dolog, és remélem, utat törünk másoknak. Erre büszkék vagyunk, és ez az országimázs-építés szempontjából is nagyon fontos.
* Hogyan fogadja produkciójukat a közönség?
— Alapból nagyon temperamentumosak vagyunk, így bárhová megyünk, minket nagyon szoktak szeretni azért, mert vehemensen táncolunk. A mai világban nemcsak Magyarországon, nemcsak itt, az európai őrületben, hanem mindenhol nagyon hiányzik az erő az emberekből. Mindenki modern, mindenki kényelmes lett, maga a nemi identitás is egy kicsikét elgyengült, és amikor felállunk a színpadra megcsinálni egy produkciót, akkor azon érződik az ősi energia. Mindenki tátott szájjal nézi, azt kérdezik, hol voltunk eddig, sosem láttak még bennünket. Nagyon pozitív a fogadtatás, és noha ez egy show-műsor, van mögöttes értéke, tartalma, és a kultúra átörökítésének szándéka is jellemzi.
* Mi az, ami inspirálja a csoportot?
— Majdnem minden produkciónkban az a fontos, hogy legyen valami társadalmi üzenete. Amikor vízben táncoltunk, akkor a víz erejét próbáltuk bemutatni, egy, a világban lévő globális problémát. Arról mi Európa közepében nem sokat tudunk, vagy nem igazán beszélünk róla, hogy vízhiány van a Földön, hogy óriási erdőtüzek tombolnak, vagy mennyire kizsákmányoljuk a bolygót. E köré a tematika köré készítettünk egy előadást, hiszen a vizet nemcsak megisszuk, hanem hatalmas pusztító ereje is van, gondolhatunk akár a budapesti árvízre is. Ez egy utalás arra, hogy jobban kellene vigyáznunk a bolygónkra, társadalmi üzenetet közvetítünk, ezt eddig senki nem vitte ilyen formában színpadra. Színházba, stúdióba bevinni oda nem való dolgot, tüzet, vizet, mely óriási gondokat tud okozni, alapjában nagy feladat. Ezeket technikailag is meg kell oldani, és azért tud a produkció hatásos lenni, mert a megvalósíthatatlant próbáljuk megvalósítani a színpadon.
* A terveik között szerepel-e, hogy ellátogatnak Vajdaságba?
— Ha hívnak bennünket, nagyon szívesen megyünk. Sokat járunk olyan határon túli településekre, ahol van magyar kisebbség. Nekünk nagyon nagy öröm, amikor elmehetünk ilyen helyre, mert olyankor duplán örülnek nekünk, nagyobb szeretettel fogadnak bennünket, mint máshol. Számunkra jelentős élmény, hogy mi egy nagyon új táncstílust képviselünk, de bármelyik faluban, városban mindig nagyon nyitottan fogadják az emberek. Mi szívesen megyünk, mert nekünk az is egy missziónk, hogy olyan helyre is elvigyük a produkciót, ahova esetleg nem jutna el.
Az Urban Verbunk csoport felvételei