Csókai utcarészlet

A csókai községben is megtette hatását a gazdasági válság, az életkörülmények és az életszínvonal fokozatos romlása. Míg 2002-ben a községben több mint 13 ezer ember élt, addig a legutóbbi népszámlálás során kétezerrel kevesebb lakost írtak össze. Összesen 7 település (Csóka, Egyházaskér, Feketetó, Hódegyháza, Kanizsamonostor, Padé, Szanád, Tiszaszentmiklós) tartozik a községhez. A legnagyobb fogyás Egyházaskéren történt, ahol 20 százalékos a népességcsökkenés. Az elszomorító adatok cselekvésre késztették az önkormányzatot és az egyesületeket, és az elmúlt időszakban több sikeres eredményt is fel tudnak mutatni.

A csókai önkormányzat sikerei

Balázs Ferenc alpolgármester szerint a község mezőgazdasági vállalatainak privatizációja nem járt sikerrel. Például az 1932-ben alakult, messze földön híres csókai húsgyár 2004-es magánosítása után több alkalommal sem tudták újraindítani a termelést. A vállalatnak annak idején több mint ezer alkalmazottja volt, és külföldre is szállított.
- Az új tulajdonos decemberben indította újra a termelést, egyelőre csak kevés alkalmazottal, és pillanatnyilag csupán pástétomot gyárt - mondja az alpolgármester, majd kifejti, hogy tavaly a község 280 millió dináros költségvetésből gazdálkodott, az elmúlt időszakban elkészültek a Csóka község középtávú stratégiájára épülő részletes stratégiák, és az önkormányzat ezek mentén tevékenykedik.
- E dokumentumok egyfajta irányt adtak a községnek a fejlesztésre. Tavaly a tartományból infrastrukturális fejlesztésekre érkeztek céleszközök. A belvizek csatornázásának a tervdokumentációját dolgoztuk ki, de a kivitelezésre is érkezett pénz - összegez az alpolgármester. 2010-ben nagy gondok adódtak az esővíz-elvezetéssel, ezért volt szükség az árkok felújítására. Az ivóvizes kutak restaurálására, a dűlőutak rendezéséra és aszfaltozásra is jutott pénz. A több mint 20 millió dinárt nemcsak Csókán használták fel, hanem a környező falvakban is történtek beruházások. Például Egyházaskéren felújították a helyi vadászotthont.
Az önkormányzat nagy hangsúlyt helyezett a szociális problémák megoldására. A lakosság elöregszik, és a nagy munkanélküliség is gondot okoz. Segítik az idős háztartásokat, illetve egészségügyi szolgáltatást nyújtanak nekik, ápolónők látogatják az időseket. A mentálisan sérült gyermekekre szintén odafigyelnek, az óvodában külön csoportot indítottak számukra, és hamarosan egy jármű áll a rendelkezésükre, amivel a környező falvakból szállítják a gyerekeket. A csókai egészségház gépparkja egy mentőautóval és kisbusszal bővült, az utóbbival a dialízisre szoruló betegeket szállítják. A község a csókai gyermek- és tüdőgondozó épületét, illetve a tiszaszentmiklósi egészségházat újította fel. Balázs Ferenc eredménynek nevezi azt is, hogy a pedagógusoknak kifizethették a jubileumi juttatásokat. Az elért eredmények függvényében elmondható, hogy az önkormányzat jól működik, nincsenek különösebb ellentétek a politikai pártok között. Jövőre 350 millió dinárra tervezik a költségvetést, amiből folytatnák a megkezdett projekteket. Sajnos, a gazdaságra nem tud hatni az önkormányzat, de mindenképpen támogatni szeretné a még működő vállalatokat. A körülményekhez képest vannak eredmények, és sokan a húsgyár beindításától várják a község fellendülését.

A csókai tubusos kenőmájas

A húsgyár bezárása sok családban nemcsak egy személyt érintett, hiszen a szülőkön kívül gyakran a gyermekek is ott helyezkedtek el. Négy-ötezerre becsülték az érintettek számát.
Branko Milošević montenegrói üzletember 2004-ben vásárolta meg a csókai húsgyárat. Most újra beindult a termelés. A tulajdonos elmondja, hogy egyelőre körülbelül 70 munkásuk van, akik a pástétomrészlegben dolgoznak, de bővíteni szeretnék a termelést, természetesen újabb munkaerővel.
- Mindennap veszünk fel munkásokat, és a tervek szerint február elsején már 90 dolgozónk lesz már. A pástétom előállításán kívül a konzervgyártást is beindítanánk, majd idővel a régi termékeket - tubusos pástétomot - is újra készítenénk. Ezt a fajta kenőmájast Szerbiában, de a tágabb régióban is egyedül a csókai húsgyár állította elő - mondja Milošević, aki szerint ha minden a legnagyobb rendben halad, akkor az idén újra kapható lesz csókai szalámi, virsli, kolbász és különféle féltartós füstölt élelmiszer a boltokban Az üzem tulajdonosa szerint még az idén legalább 300 munkásuk lesz. Miloševićék vissza akarják állítani a térség gazdasági erejét.
Baji Tibor, az üzem karbantartási mérnöke vezet bennünket körbe a gyárban. Elmondja, hogy sok esetben nehéz szakképzett munkást találni, például most elektromérnök végzi náluk a villanyszerelői munkát. A gyár objektumainak egy része igencsak amortizálódott, de ahol a termelés folyik, ott minden kifogástalan. Ez nem is csoda, hiszen Európai Uniós szabványoknak kellett megfelelni.

Díjhalmaz az egyesületnek

Az 1970-ben alakult Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület 2008-ban költözött a felújított székházba, ahol tizenkét szakcsoporttal (Kicsi csillag, Pöngettyű és Alapozók citeracsoport, Pilike leány-, Rákóczi férfi- és Csalogány asszonykórus, Százszorszép kézimunka-szakosztály, Kék cinkék irodalmi szakosztály, Galagonya és Sóvirág néptáncegyüttes, nemzeti, történelmi és kulturális örökség szakosztálya és gyűjtők szakosztálya) folyik a munka. Kiss Tóth Erika, az egyesület elnöke elmondta, hogy gazdag évet tudhatnak maguk mögött, hiszen a tizenkét szakcsoport minden hónapban közönség elé lépett. Tavaly 13. alkalommal tartották meg Kanizsamonostoron a gyermeknéptánctábort, amelyre egész Vajdaságból érkeztek részvevők, s a néptánc mellett kézműves foglalkozásokkal is megismerkedhettek, valamint 3. alkalommal adott otthont Csóka a népdalkórusok fesztiváljának, melyre Horvátországból, Erdélyből és Magyarországról is érkeztek vendég együttesek.
- Először dolgoztunk oktatónk, Bodor Anikó nélkül. Amikor elveszítettük, egy kissé megtorpantunk, hogy vajon most hogyan tovább. Kiváló tanítómesterünk volt, mi pedig, úgy látszik, jó tanulók voltunk, hiszen a Csalogány asszonykórus és a Rákóczi férfikórus a Csongrádon megtartott 16. országos népzenei gáláról elhozta a Kárpát-medence legrangosabb díját, az Arany Páva Nagydíjat. Ez óriási dolog, hiszen ez a lépcső legmagasabb foka. Csoportjaink már annak is nagyon örültek, hogy meghívták őket erre az eseményre, arra pedig végképp nem gondoltak, hogy meg is nyerik. Nagyon büszkék vagyunk a Pilike leánykórusra, amelynek tagjai először indultak ezen a megméretésen, s a Kóta által kiváló minősítésben részesültek - mondja az elnök.
A szakcsoportok közül a kézimunkázók rendszerint nagyserleggel térnek haza a MIRK-ről és a vajdasági kézimunka-kedvelők nemzetközi kiállításáról, több mesterdiplomás is található közöttük, a gyűjtők havonta rendeznek alkalmi kiállítást, jelenleg főként helytörténeti dolgokkal foglalkoznak, a tervek szerint pedig egy Csóka történetét bemutató könyv kiadása is szerepel. A Sóvirág néptáncegyüttes a Gyöngyösbokréta állandó fellépője, a Galagonya néptáncegyüttes pedig immár az ifjúsági kategóriába tartozik, s a Kőketánc helyett ettől az évtől kezdve ők is a Gyöngyösbokrétán mutathatják meg tudásukat. A csoport tagjainak nagy része már óvodás kora óta együtt táncol, nemrégiben egy bulgáriai folklórfesztiválon arattak osztatlan sikert, s az idén is készülnek. A Kóta által kiváló minősítésben részesített Kicsi csillag citeracsoportot Hézső Zsolt vezeti, de a kiváló minősítés megszerzésében óriási szerepe van Mihók Attilának is, aki az alapokra tanította meg a gyerekeket. Szeptemberben első osztályosokból fiú citeracsoport indult, s tavasszal a Szólj, síp, szólj! elnevezésű vetélkedőn lép fel. A Kék cinkék irodalmi csoport főleg versekkel lép közönség elé, karácsonykor pedig megható, alkalomhoz illő, huszonöt perces előadással csaltak könnyet az emberek szemébe. A tervekről az elnök elmondta, hogy a kanizsamonostori gyermeknéptánctábor és a szakcsoportok havonkénti előadásai megrendezésre kerülnek, s nagy hangsúlyt helyeznek a gyerekeknek a művelődési életbe való bekapcsolására is. Az idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját a Rákóczi férfikórus, mely alkalomból a Kárpát-medence országaiból meghívott kórusok részvételével február 11-én a Művelődési és Oktatási Központ színháztermében jubileumi ünnepi műsorra kerül sor. Az egyesület munkáját a község mellett az MNT, a Szekeres László Alapítvány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja, a Nemzeti Kulturális Alapnál pedig a szarvasi Hagyományőrző Egyesülettel pályáznak közösen.

Fejlődő sportélet

A művelődési élet mellett egyre élénkebb a sportélet is a községben. Az elmúlt év legjobb eredménye a Szuperligában ezüstérmes Csóka női asztaliteniszezőihez fűződik, de kiválóan teljesített a Csóka Karateklub, a padéi Tisza Labdarúgóklub, a csókai és padéi Zlatica női Röplabdaklub és a Tisza menti ligában őszi első tiszaszentmiklósi Sloga Labdarúgóklub is. Kormányos László, az Oktatási és Művelődési Központ igazgatója elmondta, hogy a sportegyesületek pénzellátásában előrelépés történt, hiszen amíg 2010-ben csak 2,3 millió dinár jutott sportra, addig tavaly már 3,8 millió.
- A sport mellett nagy hangsúlyt helyezünk a művelődésre is. Fokozatosan rendeztük a Teleház működését, pályázat útján új számítógépek érkeztek, felújítottuk a könyvtár berendezését. Több anyaországi és itteni pályázaton is sikerrel szerepeltünk, így felújítottuk a nyári színpadot, a Márai-programból 380 új magyar könyvet szereztünk be, ezek még Belgrádban vannak. A könyvtár felújítása óta több mint 1000 új könyvet vásároltunk, emellett nagyon sok eseményre került sor ebben az objektumban - mondja Kormányos.

Nehéz helyzetben a fiatalok

A községben kevés a munkalehetőség. Mészáros Róbert, az Active Független Ifjúsági Szervezet elnökeként különféle akciókon keresztül megpróbálja motiválni a fiatalokat, nem mindig sikerrel.
- A fiatalok nehéz helyzetben vannak. A munkaviszonyban levők egy része is arra vár, hogy elmehessen innen. Munkalehetőség alig van, szórakozási lehetőség úgyszintén. Munkahelyteremtéssel viszont itt lehetne tartani a fiatalokat. A pályakezdőknek, a saját céget indítani szándékozóknak támogatást kellene biztosítani. Nagyon reménykedek a községi szinten való hatalomváltásban, s akkor végre mi is elindulhatunk a fejlődés útján - mondja Róbert.
Mint a fenti példa mutatja, reménykedhetünk, hogy valami végre megmozdul Csókán, s a húsgyár után esetleg más, egykor szebb napokat megélt üzemek is újra működni kezdenek. S akkor a fiatalok sem a távozás gondolatával foglalkoznak majd, hanem helyben, szülőföldjükön keresik a boldogulást.