home 2024. október 06., Brúnó napja
Online előfizetés
Újra helyi járulék Martonoson
Tóth Tibor
2017.02.01.
LXXII. évf. 4. szám
Újra helyi járulék Martonoson

Martonoson újból bevezették a helyi járulékot. A december közepén megtartott népszavazáson a martonosi és a kishomoki lakosok 53,5%-a tette le voksát az önkéntes hozzájárulás mellett, mely 2026 decemberében jár le.

A belülről teljesen felújított művelődési ház
(Szabó Attila felvételei)

A helyi járulék eszközei céleszközök, kizárólag rendeltetésszerűen lehet elkölteni őket. Általuk lehetőség lesz az infrastruktúra felújítására, további fejlesztésére. 2016-ban helyi járulék nélkül is jelentős eredményeket sikerült elérni. A tartományi oktatási titkárság pályázatán nyert 1 millió dinárból és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán nyert 1 millió forintból lefektették a padlófűtést a művelődési házban, szigetelték az épületet, felújították a tetőszerkezetet, a színpadot és a lépcsőházat. A főutca egy részét tavaly aszfaltozták újra, a maradék 2,5 km-es szakaszra, ha az eszközök lehetővé teszik, az idén kerülne sor. A labdarúgópályán a Divac Alapítvány eszközeiből felújították az öltözőket, emellett a vizesblokk is teljesen megújult. Akad még azonban bőven tennivaló, melyet a helyi járulékból valósítanának meg.

— Rengeteg olyan állami épületnek vagyunk a felhasználói, amelyekre ráfér a felújítás — mondta Horvát Gergely, a martonosi helyi közösség tanácsának elnöke. — A helyi közösség épületének belső renoválását két éve fejeztük be, most a homlokzaton van sor. A faluközpontban levő sárga ház földszinti részét a fiatalok rendelkezésére bocsátanánk. Ha ifjúsági szervezetet alakítanának, már volna is egy klubhelyiségük, valamint civil szervezetként különféle alapoknál pályázhatnának is. A nyugdíjas-egyesület épületén a nyílászárókat kell kicserélni, emellett a kishomoki tanyasi iskola homlokzatát szeretnénk felújítani. Az épület boltként is üzemelt, forgalom hiányában azonban lakat került rá. Célunk egy olyan épület kialakítása, amely jelképe lenne Kishomoknak. Az ehhez szükséges anyag rendelkezésre áll, a munkálatok pedig közmunkaként lennének elvégezve. A három évvel ezelőtt átadott köztéren egy vizesblokk kialakítása szintén a tervek között szerepel. Emellett javítani szeretnénk a járdáinkat, csapadékelvezető árkokat ásnánk és tisztítanánk. Örömmel tölt el, hogy bármikor számíthatunk a civil szervezeteinkre, új tagokat viszont nem nagyon lehet látni. Most is ugyanazok a személyek alkotják a helyi tanácsot, akik az elmúlt időszakban. Az emberek nagy részét nem érdekli a falu sorsa. Mintegy 150, Németországból Szerbiába települt koszovói is él a településen. Nálunk olcsók a házak, ezért telepedtek le itt, igaz, teljesen más a mentalitásuk.

Jelentős beruházások a művelődési egyesületben

A Testvériség Művelődési Egyesület székháza, mint ahogy fentebb említettük, jelentős fejlesztéseken esett át. Egy éve még egy dobkályhát vásároltak az illetékesek, hiszen a gyerekek nem próbálhattak jéghideg teremben, most viszont már padlófűtés gondoskodik a kellemes hőmérsékletről. A balkonra is fel lehet menni, valamint négy új terem is létesült, melyet öltözőként használnának. Az idei év folyamán a padlót megfelelő burkolattal szeretnék ellátni, valamint a nagy udvart rendbe hozni, hogy szabadtéri eseményeket rendezhessenek. Az épület mindenki előtt nyitva áll.

— A tagtoborzáson kívül megfelelő szakemberekről szeretnénk gondoskodni, akiktől a gyerekek tanulhatnak. Szeretnénk bemutatni a régi, hagyományos mesterségeket, például a kosárfonást vagy a hímzést. Az egyik tagunknak, Nagy Lázárnak köszönhetően — aki korábban is különféle hangszereket készített és javított — az egyesület hangszerállománya hamarosan egy nagybőgővel bővül. A munkafolyamatot megörökítjük, így az utókor is láthatja, hogyan is készülnek a hangszerek — újságolta örömmel Szél János, a Testvériség Művelődési Egyesület elnöke.

Kishomok jelképe lehet a felújításra váró régi iskola épülete

Az egyesületet három néptánccsoport (Pitypang, Gyöngyvirág, Ördögszekér), a Búzavirág leánykórus, a Tiszavirág kézimunka-szakosztály, a Hagyományőrzők és a tavaly alakult vegyes kórus alkotja. Az elmúlt évben nagy sikert aratott a másodízben megszervezett néptáncfesztivál, a Sárkány Szintia vezetésével rendezett Kölyöktábor — melyben a gyerekek hagyományápoló játékokat tanulhattak, verseket mondtak, szórakoztak, kikapcsolódtak —, valamint az egyhetes nyári tábor, melynek részvevői többféle foglalkozással, manapság egyre ritkábban látható tevékenységekkel ismerkedtek meg. A művelődési egyesület tagjai a horgászegyesület által szervezett festőtáborban, illetve a környék jelentősebb eseményein (a martonosi és a kishomoki falunapon, a Szent István-ünnepségen, a testvértelepülések rendezvényein) is képviselték a martonosi színeket. Nemrégiben karácsonyi műsort és vásárt, majd újévvárást szerveztek. Jelenleg az oromhegyesi Gazdag Ág elnevezésű szemlére készülnek, majd a tavasz folyamán az egyesület immár teljes fényben pompázó nagyterme a III. Nemzetközi Néptáncfesztiválnak ad otthont.

Tartalmas év a horgászok mögött

A település egyik legnépesebb klubja a Šaran–Ponty Horgászegyesület. A helyi közösség épületének bal szárnyában található, padlófűtéses terem kiváló helyszín a különféle összejövetelek, születésnapok számára.

— Önfenntartóak vagyunk, így az ötven ülőhelyes klubhelyiséget ki szoktuk adni különféle rendezvényekre. Ha igény mutatkozik rá, bográcsos ételekről is gondoskodunk. A padlófűtés bevezetésén kívül új bútorokat vásároltunk, az idén pedig a mennyezet mutatósabbá tétele és a pult régi, mezei téglákkal, illetve cseréppel való lefedése lesz a feladatunk. A tiszteletbeli tagokkal együtt mintegy ötszázan vagyunk, tehát szép kis csapattal büszkélkedhetünk. Minden hónap utolsó hétvégéjén halászlét és sült halat készítünk a tagságnak eladásra. Az ötvenliteres bogrács tartalma és a hetven-nyolcvan adag sült hal ilyenkor általában gazdára talál — mondta Guti János, a Šaran–Ponty Horgászegyesület elnöke.

Tartalmas év áll az egyesület mögött: februárban évi közgyűlést tartott, június közepén nemzetközi festőtábornak adott otthont, a turistáknak megmutatta a tiszavirágzást, a CroART szabadkai csoporttal egynapos festőtábort szervezett, horgász-házibajnokságot rendezett, majd részt vett a martonosi és a kishomoki falunapon, a nemzetközi halászléfőző, illetve körömpörköltfőző versenyen, az évet pedig a karácsonyi vásáron való megjelenéssel fejezte be. Az egyesület emellett a Martonosra látogató testvértelepüléseket is rendszeresen vendégül látja, illetve külföldi, osztrák és német csoportokat is fogadott.

Martonos, ez az 1700 főt számláló Tisza menti falu is küzd a vajdasági települések közös gondjával, az elvándorlással. A falu vezetői megpróbálnak minél élhetőbb körülményeket teremteni a helyieknek, így talán az elvándorlás is mérséklődik, a hazatérők pedig egy fejlődő kis közösségre lelhetnek, mely tenni akar a szebb jövőért.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..