home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Összefonódás
Martinek Imre
2014.10.01.
LXIX. évf. 40. szám
Összefonódás

Az ezeréves határ peremén keresendő Gyímesbükk újabb kori történelmét Deáky András helyi lakos neve is fémjelzi. Ő volt az, aki 2003-ban megvásárolta a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, 30-as számú, 1897-ben épült őrházát, majd a kárpát-medencei magyarság összefogásával elvégeztette rajta a legszükségesebb állagmegóvást. A felújított őrházat 2008-ban ajándékozta Gyímesbükk önkormányzatának.

 

Mottó: „Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja” (Babits Mihály)



E nemes gesztus által nemcsak a Csíkszereda—Gyímesbükk—Palánka—Kománfalva vasútvonal részeként nyilvántartott objektum menekült meg sorsszerű (el)pusztulásától, mesélte ottjártunkkor, de e sikerre vitt projektum révén olyan távlatok is felsejlettek, mint a valamikori Rákóczi-vár felújításának lehetősége. Az egymásba fonódó történelmi és szájhagyományi szálak ezen gócpontját Gyímesbükk és Palánka között, a Tatros folyó mentén illik keresni. Noha a vár a XVII. században, pontosan 1626-ban épült, afféle őrhelyként Bethlen Gábor fejedelem parancsára, a helybéliek csak Rákóczi-várként emlegetik. Ide menekültek a környékbeliek, valahányszor tatár pusztított a vidéken. Jelenleg is egy kősziklán állnak az építmény maradványai, melyekhez egy igen keskeny, meredek szakadékokkal határolt lépcsősor vezet. Csoda-e hát, hogy bevehetetlen hírében állt? A legenda szerint egy alkalommal, amikor egy ellenséges tisztnek mégiscsak sikerült megvetnie ott a lábát, Rudán főhadnagy is gondolt egy merészet: kihajtani onnét a bitorlót, újra kitűzni a vár fokára a magyar lobogót! „Azzal felpattant a lovára, hiába is kiabáltak a többiek, hogy vesztébe rohan. Lóval oda felugratni halálos veszélyt jelentett, hiszen csak egyet botlik a jószág, s lovasával együtt a mélybe, a biztos halálba zuhan” (Székelyföldi Legendárium). A csíkszentgyörgyi közbirtokosság által készíttetett márványtábla a csíkszentgyörgyi Lacz András lovas székely katonát teszi e történet főhősévé. A gyimesi harmincad jegyzőkönyvére utalva, az Úr 1789. esztendejét jelölve meg hiteles dátumként...

A legendák és a régmúlt idők szerelmeseinek, illetve mindnyájunk szerencséjére a fabula lényege nem a részletekben keresendő! Sokkal inkább abban, hogy a székely huszárok, bármely néven szólítanánk is őket, hűek maradtak fogadalmukhoz. Valahányszor a sors úgy kívánta, hogy megvédjék vagy visszavegyék azt, ami az övék. Közöttük járva-kelve megtapasztalhattuk: ma sincs ez másként!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..