A statisztika szerint Vajdaság fővárosában, Újvidéken ez az arány sokkal jobb, mert 131 ezer dolgozó és 90 ezer nyugdíjas szerepel a nyilvántartásban, sőt már az észak-bácskai helyzet is pozitívnak nevezhető, kétezerrel több ugyanis a foglalkoztatott, mint a nyugdíjas.

Ha tovább vizsgálódunk, akkor az észak-bácskai körzetben 100 alkalmazottra 173 nyugdíjas, illetve munkanélküli jut, a nyugat-bácskaiban 182, Észak-Bánátban 158, Közép-Bánátban 159, Dél-Bánátban 169, Dél-Bácskában — Újvidék nélkül — 140, Szerémségben pedig 147. Ebből következik, hogy az egész tartományban szinte csak Újvidéken kevesebb az „eltartott” személyek száma, a vajdasági arány pedig 100 : 136.

Ha a nyugdíjakat a bérek után befizetett járulékokból szeretnék folyósítani, akkor még legalább kétszer-háromszor ennyi alkalmazottra lenne szükség, mint amennyi manapság van — állítják a szakértők. Így viszont a szükséges összeg fele a költségvetésből érkezik, ami nagy megterhelés a büdzsé, illetve az állam számára.

Az átlagnyugdíj ugyan jóval alacsonyabb, mint az átlagbér, ám van egy behozhatatlan előnye, hogy rendszeresen és pontosan érkezik. Ezzel szemben a foglalkoztatottak többsége nem tudja bizonyosan, hogy megkapja-e a bérét idejében, hiszen a munkaadóknak mindössze az egyötöde fizet rendszeresen.

A lakosság elöregedése folyamatos, és még a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése ellenére is mind többen kerülnek át ebbe a kategóriába, a foglalkoztatás gyors fellendülésére viszont nem számíthatunk. Most éppen arról beszélnek, hogy Szerbiában 2015-től a nők csak a 63. életévük betöltése után mehetnek nyugdíjba az eddigi 60 év helyett. Egyes szerb napilapok arról cikkeznek, hogy az erre vonatkozó javaslatot már a jövő év első felében elfogadhatják.

A nyugdíjrendszer reformja azonban ebben még nem merül ki — legalábbis bizonyos források szerint. Rebesgetik a jövendőbeli nyugdíjasok „jutalmazását és büntetését” is. Azok, akik nyugdíjba vonuláskor csak az egyik feltételt teljesítik, hat százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak minden év után. Azok pedig, akiknek a szolgálati idejük és az életkoruk is stimmel, ösztönzésként hétszázalékos emelést kapnak minden ledolgozott év után. A B92 híre, hogy 2015-től a korhatár minden évben fél évvel bővül, holott eddig csak évi négy hónapos növekedést irányoztak elő. Érdekes, a fél év más szövegkörnyezetben is előfordul. A szerb kormány ugyanis félévenként félszázalékos nyugdíjemelést vett tervbe, ami természetesen nem tart lépést az inflációval és a megélhetési költségek emelkedésével.

A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt az életedben, hanem hogy mennyi élet volt az éveidben — mondta a legendás amerikai elnök, Abraham Lincoln. Ebben — a riasztó statisztikai adatok ellenére — igazat adhatunk neki.