„A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” — idézte az ünnepségen tartott beszédében Pásztor Bálint. A városi képviselő-testület elnöke hozzáfűzte, hogy nagyon meg kell tisztelnünk azokat, akik munkájukat, hivatásukat úgy végzik, hogy azzal részt vesznek az elődök szellemi hagyatékának átörökítésében, és úgy teremtenek, hogy az ő tevékenységük maga is a következő nemzedék számára az elődök kultúrájává válik.

— Dr. Bodrogvári Ferenc a munkásságát ennek az újramegszerzésnek, de a továbbadásnak és a gazdagításnak a szolgálatába állította. Sokoldalú és kiemelkedően termékeny ember volt, aki fáradhatatlanul, elhivatottan dolgozott. Számos monográfia, tankönyv, antológia szerzője, több könyv társszerzője, cikkei, tanulmányai rendszeresen jelentek meg folyóiratokban. Életműve értékteremtő és példaértékű. Városunk jeles személyisége ő, a fiatalon, tragikus hirtelenséggel elhunyt filozófus, egyetemi tanár és író. Az iránta való tisztelet jeleként adományoz az önkormányzat díjat, mellyel a jelen nemzedék kiemelkedő alkotóinak köszöni meg, hogy tevékenységüket ők is ennek az újramegszerzésnek, a továbbadásnak és a gazdagításnak szolgálatába állították. Ezzel az elismeréssel arra szeretnénk biztatni őket, hogy látjuk és értékeljük azt, amit tesznek, ahogyan dolgoznak és alkotnak. Látjuk és értékeljük eredményeiket, hogy fontos számunkra az a szakmai, művészi, tudományos és kreatív munka, amit hivatásként végeznek, hogy felismerjük értékteremtő erőfeszítéseiket, és hálásak vagyunk, hogy egyéni ambícióikat túllépve a közösséget is szolgálják. Megnyugtató a tény, hogy a közösségnek a kultúrájára, oktatására, történelmére és szellemi sokszínűségére büszke városnak vannak olyan egyéniségei, akik fiatal koruk ellenére maradandó értéket hoztak létre.

Szabadka büszke azokra, akik öregbítették a város hírnevét az elmúlt évtizedekben, évszázadokban — emelte ki lapunknak nyilatkozva Pásztor Bálint. Mint mondta, a Dr. Bodrogvári Ferenc-díj a Pro Urbe és a díszpolgári címmel egyenrangú, ugyanolyan fontosságú.

Az idei évben a Dr. Bodrogvári Ferenc-díjat Góli Kornélia, Patyi Szilárd és Nevena Mlinko érdemelte ki.

Góli Kornélia dramaturg

Góli Kornélia 1981. június 2-án született Szabadkán. A Đuro Salaj Általános Iskola, majd a Svetozar Marković Gimnázium társadalmi-nyelvi szakának elvégzése után 2005-ben szerzett egyetemi oklevelet a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karának Színháztörténeti szakán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának abszolvense. 2002-ben nyerte el a Radnóti-díjat, mely a legrangosabb elismerés, melyet magyar nyelvű versmondó nyerhet. 2006-tól 2008-ig az Újvidéki Színház Teátrum című folyóiratának szerkesztőjeként dolgozott, majd 2009-ben szerzőként is kipróbálta magát, és a Szülők iskolája című darabjával második helyet szerzett a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyen. 2004-től 2008-ig az Újvidéki Színház dramaturgja, majd 2010 és 2011 között a Kosztolányi Dezső Színházban juttatta kifejezésre szakmai tudását. 2014 óta az újvidéki Művészeti Akadémia tanára. Munkájából adódóan a magyaron kívül anyanyelvi szinten használja a szerb nyelvet is, és az angol nyelv is az erősségei közé tartozik, hiszen a folyamatosan alakuló, a korszellemet, a társadalmi mozgásokat érzékeny módon bemutató színházi szakmában elengedhetetlen a nemzetközi trendek ismerete. Több mint tizenöt éves pályafutása alatt a többi közt olyan híres darabokon dolgozott, mint a Teremtőhadjárat (Verebes Ernő), Pogánytánc (Brian Friel), Hamlett halott (Aaron Blumm) és A kis herceg (Antoine de Saint-Exupéry) az Újvidéki Színházban; Makrancos Kata — a bestia megszelídítése (Shakespeare), Tangó (Mrožek), Az ember komédiája (Sziveri János művei alapján), Felhő a nadrágban (Majakovszkij verse nyomán) a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban. Közreműködött a Tanyaszínház társulatával is a Ludas Matyi, A Pál utcai fiúk, a Hegedűs a háztetőn és A bor című darabok megjelenítésében. Ezenkívül dolgozott még a Zentai Magyar Kamaraszínházban, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatával, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, a debreceni Csokonai Színházban, a kassai Thália Színházban, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával és a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Góli Kornélia a vajdasági színházi élet meghatározó egyénisége. Tehetségét nemcsak mint dramaturg, hanem mint egyetemi tanár is kiteljesíti. Magas színvonalú szakmai munkáját semmi sem dicsérheti jobban, mint azok a színházak, ahová dramaturgként meghívást kap.

Patyi Szilárd helytörténész — történész, újságíró

Patyi Szilárd 1987. június 16-án született Szabadkán. Az általános és a középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el, majd 2010/11-ben a budapesti Balassi Intézet egyetemi előkészítő képzésének tanulója volt, ezután 2014-ben alapszakos bölcsészdiplomát szerzett a Szegedi Tudományegyetem történelem szakán, 2017-ben pedig történelem—filozófia szakon fejezte be a mesterképzést. 2015-ben „A mi néphatalmunk” — A titói rendszer kiépülése és propagandatevékenysége Szabadkán (1945. február—november) című pályamunkájával részt vett a magyarországi XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Különféle lapokban, folyóiratokban, kötetekben megjelenő, magas színvonalú írásaiban arra törekszik, hogy minél kézzelfoghatóbban mutassa be Szabadka és a vajdasági magyarság régmúltjának elfeledett eseményeit, és ráirányítsa a figyelmet a város ma már kevésbé ismert, kiváló történelmi személyiségeire. Mindezt a korabeli sajtóorgánumok, például a Bácskai Hírlap, Bácsmegyei Napló, Hírlap, Magyar Szó, Hét Nap régi lapszámainak felhasználásával teszi. Írásai a szabadkai sajtótörténet fontos mozzanatait is az olvasók elé tárják, ráadásul könnyen emészthető, olvasmányos stílusban, hogy az olvasók minél szélesebb rétegeihez eljussanak. A Magyar Szóban rendszeresen megjelenő Szabadka Köztéri Szobrai című rovatában a város emlékműveit mutatta be, ezzel egyidejűleg pedig felhívta a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára is. 2018 szeptembere óta dolgozik a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségében újságíróként. A Magyar Szó Lapkiadó Kft. 2019-ben Feltörekvő Tehetség Díjban részesítette. 2020-ban a Magyar Szó kulturális mellékletében, az Előretolt Helyőrségben megjelent a sorozata, mely meghatározó jelentőségű és kiemelt színvonalú helytörténeti munka. Az írás számos új momentumot nyújt a többi történészkutató részére.

Nevena Mlinko szerb nyelv és irodalom szakos tanár

Nevena Mlinko 1988. szeptember 30-án született Szabadkán. A középiskolát szülővárosában, a Svetozar Marković Gimnáziumban végezte el, majd az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Szerb Nyelv és Irodalom Tanszékén folytatta tanulmányait. Előbb alapfokú képzettséget (2007—2011.), majd ugyanitt mesterfokozatot szerzett (2011—2013.) mint a szerb nyelv és irodalom tanára. 2020-tól a Belgrádi Színművészeti Kar hallgatója. Egyetemi tanulmányai alatt, a 2012/2013-as iskolaévben diákcsere keretében egy szemesztert töltött a Zágrábi Bölcsészettudományi Kar Kroatisztika Tanszékén. Munkatapasztalatot szerb nyelv és irodalom tanárként szerzett a szabadkai Matko Vuković és a Szent Száva Általános Iskolákban, valamint a Svetozar Marković Gimnáziumban. Dolgozott a Szabadkai Városi Könyvtárban mint informatikus könyvtáros, illetve a Szabadkai Diákotthonban nevelőtanárként. Szakmai továbbképzése keretében a Szerb Matica könyvtárában szakmai vizsgát tett informatikus-könyvtárosi tevékenységből, és okleveles könyvtárosi címet szerzett (2015.), elvégezte a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Kara által a külföldi szlavisták részére Dubrovnikban szervezett 43. Szlavisztikai Iskola horvát nyelvi szemináriumát (2014.), továbbá oklevelet szerzett színházszervezésből a Horvát Örökség Alapítvány elméleti és gyakorlati szakszemináriumán (2016.). Több alkalommal dolgozott a Bunjevačko Kolo Horvát Művelődési Központ, a Szabadkai Városi Könyvtár Amerikai Kuckója és a Szabadkai Horvát Olvasókör színjátszó szakkörének vezetőjeként. Tucatnyi színdarabot és öt koreodrámát (mozdulatkórust) állított színpadra mind gyermekek, mind felnőttek részére, de maga is írt néhány darabot, melyekből a legkisebbek részére rendezett előadásokat. Költőként, esszéíróként, irodalomkritikusként, szerkesztőként és könyvtárosként tevékenykedik. Verseit horvát nyelven és bunyevác nyelven írja. Költeményei két vajdasági horvát költészeti antológiában és több szerbiai, horvátországi folyóiratban jelentek meg. Verseivel több díjat is nyert különböző fesztiválokon. Irodalmi kritikákat, esszéket, tudományos munkákat és recenziókat is ír, könyveket szerkeszt. A Nova riječ és a Klasje naših ravni irodalmi és művészeti folyóiratok munkatársa. A Klasje naših ravni — irodalmi, művészeti és tudományos folyóirat 1935—2015. bibliográfiájának társszerzője.

A Dr. Bodrogvári Ferenc-díjat azoknak a kiemelkedő íróknak és művészeknek adományozzák, akik negyven évnél nem idősebbek, és az irodalom, a tudomány, a képzőművészet, a zene- és filmművészet terén alkotásaikkal, tevékenységükkel hozzájárultak a város kultúréletének fejlődéséhez vagy országos, illetve külföldi viszonylatban is kimagasló eredményeket értek el, figyelembe véve az előző évi tevékenységüket. Az idei ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Bodrogvári Ferenc özvegye, Bodrogvári Gyönygyi is, őt Pásztor Bálint egy virágcsokorral köszöntötte.