A tihanyi levendularét nem az ország legnagyobb ilyen területe, de a város és a lila virág kötődése miatt egyértelműen a legismertebb. Éppen ezért sokan levendulavirágzáskor, a híres fesztivál idején keresik fel, mint ahogyan mi is tettük. A boltok az év többi napján is építenek a virágra, de a belőle készült termékek igazi kavalkádja a fesztivál alatt látható. Számos elárusítóhelyen kozmetikumok, tisztálkodószerek, ajándéktárgyak, a kávézókban, vendéglőkben levendulás sütemények, kávék, ételek, italok várják a látogatókat. Ebéd után meg szerettük volna kóstolni az étlapon szereplő levendulás sajttortát, de már nem volt rá időnk, ezért levendulássajttorta-fagyival kárpótoltuk magunkat. Előtte egy egészen kiváló tihanyi levendulás búzasört ittunk, és még háromfajta levendulás sör vár itthon arra, hogy sorra kerüljön.

A Balatonba nyúló félsziget legismertebb jelképe a hegytetőn álló tihanyi bencés apátság a két fehér tornyával. Az épületkomplexum monostor és apátság is egyben. 1055-ben alapította I. András király, alapítólevele latin—magyar keveréknyelven íródott, így ez a magyar nyelv legrégebbi fennmaradt írásos emléke is. Jelenleg egészen augusztus végéig az apátság múzeumában látható a tihanyi alapítólevél, melyet a Pannonhalmi Főapátság bocsátott a kiállítás rendelkezésére.  

A XVI—XVII. században végvárrá alakították, a bencés rend szerzeteseit elköltöztették, helyükre katonák érkeztek, ez a magaslat ugyanis stratégiai jelentőséggel bírt, ahonnan szinte az egész Balaton térségét be lehet látni. A háborús veszély elmúltával ismét a hitélet szolgálatába állították az objektumot, mely többszöri változtatás után 1754-ben nyerte el a ma is látható formáját. 1950-ben még egyszer el kellett hagyniuk a szerzeteseknek a monostort, melyben előbb szegényház, majd múzeum működött. 1994-ben kapták vissza hivatalosan az államtól. A helyszín manapság is számtalan rendezvénynek ad otthont.

Az elmúlt időszakban megújult az apátság tetőszerkezete, szigetelték az épület falait, kicserélték a toronyzsindelyeket, a villámhárító rendszert, a falakban lévő vezetékeket és csöveket, helyenként új nyílászárókat építettek be. A két évig tartó munkálatok alatt állványok borították az apátságot, és még ottjártunkkor is volt lezárt terület, sőt bizonyos szögből konténerek is látszódnak a fotókon.

„A Tihanyi-félszigeten 1055-ben alapított templom és szerzetesház nem csupán művészeti emlék, hanem figyelmeztető jel is, hogy a földről tekintsünk fel az Égbe. A tihanyi bencés szerzetesközösség azt kívánja, hogy mindenki, aki betér ebbe az Isten-házába, találjon megnyugvást és békét! Vigye magával a szépség élményét, mely ezen a helyen is azt hirdeti, hogy a világ több és nagyobb annál, amit szemünkkel láthatunk!” (a belépőjegy hátoldalán olvasható szöveg).

A XVI. században élt Pisky István várkapitányról kapta nevét a Pisky sétány, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a magyar tengerre, a Balatonba mélyen behatoló ívelt alakú kikötőre, a vízen sikló kecses vitorlás hajókra. Felmehetünk a IV. Károly-kálvária tetejére is, ahonnan szintén nagyszerű a kilátás az apátságra és az azt körülölelő tájra. A Batthyány utca és a Pisky sétány között két tájház található, a Parasztgazda Ház és a Halászcéh Ház. A 2018-ban elvégzett felújítás után mindkettő teljes pompájában várja az érdeklődőket. És mi a helyzet a tihanyi visszhanggal? Nos, fent a Visszhang-dombon, csendes időben, alkalmanként még ma is hallható.

Ne feledkezzünk meg a Pogány Madonnáról sem, mely a Bujtor István által életre keltett rendőrnyomozó, Ötvös Csöpi azonos című krimi-vígjátékban bukkant fel. Ebben a részben a nagydarab rendőr a tihanyi apátság múzeumából ellopott, görög eredetű aranyszobrot próbálja megtalálni. A sztorit maga Bujtor István (1942—2009) írta, vagyis a szobor igazából nem létezett, pedig a film után nagyon sokan csak azért látogattak el az apátságba, hogy megnézzék. A Pogány Madonnát mint kelléket ugyanis gipszből készítették, és a Balaton nagy szerelmesének számító Bujtor István a forgatás után egy vitorlásverseny fődíjaként ajánlotta fel. Holovits György olimpikon vitorlázóhoz került, aki három évtizeden keresztül birtokolta, de még a 2018-ban bekövetkezett halála előtt visszaadta a Bujtor családnak. Később a kiváló színész fia, Bujtor Balázs úgy döntött, a Pogány Madonna kerüljön oda, ahová való: a tihanyi apátság múzeumába.

Mivel most csak néhány órát töltöttünk Tihanyban, számos látnivalót ki kellett hagynunk. Ezek közé tartozik például a Külső- és a Belső-tó, partján a Bujtor István Szabadtéri Színpaddal, a barátlakások vagy remetebarlangok, a Magyar Királyok Panoptikuma, a Kalózmúzeum és az Indiánmúzeum, a Malommúzeum, a Babamúzeum.