Kalmár Ferenc: A keresztény értékek megszűnésével a fehér ember civilizációjának alkonyához érkezünk...Nagy érdeklődést érdeklődést kiváltó felszólalása volt nemrégiben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Kalmár Ferenc szegedi országgyűlési képviselőnek, a magyar delegáció tagjának, aki...
 |
| Kalmár Ferenc: A keresztény értékek megszűnésével a fehér ember civilizációjának alkonyához érkezünk... |
Nagy érdeklődést érdeklődést kiváltó felszólalása volt nemrégiben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Kalmár Ferenc szegedi országgyűlési képviselőnek, a magyar delegáció tagjának, aki a kisebbségvédelmi ügyek egyik szószólójaként képviseli Magyarországot. Az egyhetes ülésszak Európa demográfiai helyzetéről szólt, és a Kihívásokat változtassuk lehetőségekké alcímet viselte. A maga is kisebbségi létben született képviselő arra hívta fel a grémium figyelmét, hogy a katasztrofálisnak is nevezhető népességi mutatószámokat elsősorban az idézte elő, hogy Európa elhagyta azt az utat, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt az európai közösség létrehozói fontosnak tartottak: a keresztény szellemiségű társadalmak megerősítését.
- Az európai országok nagy többsége egyre súlyosabb demográfiai problémákkal szembesül, talán egyedül Franciaország van még olyan helyzetben, hogy önfenntartó a lakossága, de ez is a bevándorlási hullámnak köszönhető - mondja a Hét Napnak adott nyilatkozatában Kalmár Ferenc. - A strasbourgi ülésen hangzott el egy előterjesztésben, hogy napjainkban már nem tudnánk a bevándorlók és a vendégmunkások nélkül működtetni egy-egy állam gazdaságát, valamint intézményeit sem. Ma olyan kevés gyermek születik a kontinens országaiban, hogy az országok lakosság-fenntartó ereje hiányzik a normális működéshez.
* A bevándorlókra éppen a fordítottja jellemző, s ezt Ön a felszólalásában is nyomatékosította...
- Ez így van, ők egészen más kulturális környezetből érkeznek, náluk a gyerek még áldás és nem teher, mint a mostani európai közgondolkodásban! Az Európa Tanács egyik megoldást abban látja, hogy be kell vonni a bevándorlókat az adott ország oktatási rendszerébe, így az európai gazdaság hozzájut majd ahhoz a képzett munkaerőhöz, amelyre szüksége van. Felszólalásomban rámutattam, hogy ez attól függ, kinek a szemszögéből nézzük. Egy bevándorló különösebben nem törődik az európai értékekkel, kultúrával, az igazi gyökerekkel, megszerzi a szakképesítést, dolgozik majd, de kívül marad a tradicionális európai szellemi-vallási körön, így azután nem is tud igazán integrálódni.
* Egy érzékletes példát említett az egyik nyugati országból.
- A közelmúltban Párizsban taxival utaztam, és beszédbe elegyedtem a sofőrrel. Elmondta, hogy a nagyapja vándorolt be Marokkóból, ő már Franciaországban született, teljes mértékben franciának vallja magát, de szülei és nagyszülei vallásához - az iszlámhoz - minden körülmények között ragaszkodik. Körülbelül ilyen a helyzet a többi nyugat-európai környezetben is, és ez egyre kifejezettebb méreteket ölt.
* Az Európai Unió alkotmányából kimaradt a keresztény gyökerekre és értékrendre való hivatkozás, tehát ez ellen nem is tehetünk semmit. Vagy mégis?
- Az imént említett példa is érzékelteti, hogy a kultúrák ilyen nagyfokú keveredéséből sajnálatos identitászavarok keletkeznek, amit nagyon nehezen lehet kezelni és megoldani. Ennek a hatását pedig nemcsak azok az országok érzik, amelyek közvetlenül is érintettek az ilyen problémákban, hanem egész Európa. A keresztény értékek mellőzésével és teljes kiiktatásával hatalmas káosz keletkezik a népesség identitástudatában, ami később beláthatatlan gondokat okoz majd a társadalmakban.
* A közelmúltban egy fórumon Ön azt is megjegyezte, hogy a fehér ember civilizációja letűnőben van. Mire alapozza ezt a kijelentését?
- Korábban is utaltam arra, hogy az európai alaptörvényből kimaradt a keresztény/keresztyén gyökerek, szerintem életbevágóan fontos tartalma, ez nem más, mint kudarc! Ha Európa ilyen könnyen lemond azokról az alapvető értékekről, amelyeket évszázadok folyamán a mindennapi életben is hasznosított és ezzel szilárd kulturális bázist teremtett az itt élő népeknek, akkor valami ''csikorog a szerkezetben”. Példaként említem, hogy az oxfordi egyetemen már nem merik kimondani a karácsony szót, mert az sérti az ott tanuló egyéb vallású hallgatók nemzeti öntudatát és hitbéli hovatartozását! Ezért azután kitaláltak egy ''áthidaló” megoldást: legszebb vallási ünnepünket a Fény ünnepének keresztelték... Ezért mondtam én, hogy ez a vég kezdete. Úgy tűnik tehát, hogy az a tradicionális keresztény alapú kultúra, amelyet őseink teremtettek a kontinensen - átalakulóban, mi több, megszűnőben van.
* Ennek kapcsán Ön Strasbourgban kérdést is intézett az illetékes bizottságokhoz. Mi volt ennek a lényege?
- Azt firtattam, hogy a különféle felmérések alapján nagy változások várhatók a nyelvi különbözőségek terén is. Az ENSZ vizsgálódásai szerint ugyanis 2050-ben Németország már muzulmán többségű állam lesz, nevezetesen több lesz az iszlám-követők száma, mint a keresztényeké, ebből adódóan pedig a népesség anyanyelvi összetétele is jócskán megváltozik. Milyen nyelven beszélünk majd 50 vagy 100 év múlva? A válasz egyelőre késik, hiszen az illetékesek sok olyan periférikus dologgal foglalkoznak, amelyek ugyan hatással vannak a fentiekre, de nem azok az elsődlegesek.
* Konkrétan mire gondol, képviselő úr?
- Arra, hogy háttérbe szorul a kisebbségi kérdés Európában. Előbb foglalkoznak a homoszexuálisok, a leszbikusok, a kábítószer-élvezők problémáival, mint a sok millió nemzeti kisebbség gondjaival. Pedig ezekből is van bőven, különösen itt Közép-Kelet-Európában. Hogy ne menjünk messzire: a magyar kisebbség a trianoni szégyenteljes diktátum óta állandó elnyomatás alatt áll, s erre úgy tűnik, nincs ''problémaérzékenysége” egyetlen európai szervezetnek sem. Pedig jó példákat is felhozhatunk: a finn-svéd vagy az osztrák-olasz viszonyban a nemzetiségi kérdés rendezése követendő lehetne mindannyiunk számára.
* Ha már ennél a kérdésnél tartunk: Önök az említett parlamenti ülésen ajánlásokat tettek az ukrán kormánynak az idei parlamenti választások lebonyolítása érdekében. Mi volt ennek a lényege?
- Nemzetpolitikánkat érintő sikernek is nevezhetjük, hogy elértük: az ukrán központi választási bizottság a nemzetiségek által, tehát a 160 ezer magyar lakta területen is, ne szabdalja szét a választó kerületeket, mégpedig azért, hogy legalább egy nemzetiségi jelöltnek legyen esélye bejutni az Ukrán Parlamentbe. Egyébként ebben az ügyben a magyar, a román és a moldáv delegáció közös indítványát fogadta el a grémium, és ezt az ajánlást küldte meg az ukránoknak az Európa Tanács. Bízunk abban, hogy lesz gyakorlati eredménye is a fellépésünknek, és ezzel hozzá tudtunk járulni a Kárpátalján élő magyar honfitársaink érdekvédelmének biztosításához - mondta a Hét Napnak adott exkluzív interjújában Kalmár Ferenc, a Magyar Országgyűlés képviselője, aki hazáját képviseli az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében.
