Vissza a feladónak!
Kartali Róbert
2021.03.29.
LXXVI. évf. 12. szám
Vissza a feladónak!

Szabadkán a Tervbizottság visszaküldte a 2-es övezetre vonatkozó részletes szabályozási tervet a kidolgozónak. A döntés előtt a városháza dísztermében nyilvános vitát tartottak a közfelháborodást keltett tervről, melyre nem kevesebb mint 26 észrevétel érkezett. A mintegy 5 órás vitán egy kivételével az összes észrevételt elvetették, ennek ellenére a bizottság zárt ülésén a józan ész győzedelmeskedett, így elhárult annak a veszélye, hogy a történelmi városmag elveszítse a kultúrtörténeti jelentőségű épületek egységéből kirajzolódó képét.

Mintegy 55 belvárosi épület menekült meg a pusztulástól a szabadkai képviselő-testület időleges munkatestületeként működő Tervbizottság döntése értelmében. Ennek a bizottságnak a feladata a város tervdokumentumainak szakellenőrzése és véleményezése.

Ha az észrevételek süket fülekre találnak a Tervbizottság tagjainál, akkor a történelmi városmag helyrehozhatatlan károkat szenvedett volna el. A magyar szecesszió stílusában épült városházától néhány méterre lévő, macskakövekkel kirakott Gombkötő utca hangulatát csupán fényképekről tudnánk felidézni. A részletes szabályozási terv az itt található épületek javát bontásra ítélte, helyükre pedig olyan lakóépületek emelése volt előirányozva, amelyek magassága meghaladja a 15 métert, azaz a földszintre még három emelet és padlástér is került volna. Összesen 100 lakás épült volna itt ki, aminek hatására jelentősen megnövekedett volna a lakosok száma, velük együtt pedig a járműforgalom és a parkoló autók mennyisége is. Ezt a reálisan felmerülő problémát egy mélygarázs kiépítésével orvosolták a tervben, a Gombkötő utca melletti Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Bledi utcákban, ahová szintén kerültek volna tömbházak. A város legrégebbi utcáján kívül a Rudics utca bal oldala és a Petőfi Sándor utca több épülete is bontásra volt ítélve, valamint a zsinagóga előtti Jakab és Komor tér növelése volt tervben, viszont a szemben lévő épületek eltűntek volna a történelem süllyesztőjében. Mindemellett számos egyéb monarchiabeli épület is veszélyeztetve volt, a kérdéses 2-es övezet ugyanis mintegy 18 hektárt ölel fel a történelmi városmagban, mégpedig a városháza mellett húzódó Strossmayer, a Dimitrije Tucović, a Zsinagóga tér, a Žarko Zrenjanin, a Kossuth Lajos tér, a Fasizmus áldozatainak tere, a Matija Gubec és a Maksim Gorkij utcák határolta területen.

A döntést megelőző, maratoni nyilvános vitán hallható volt mind a 26 észrevétel, melyre Dragana Mijatović, a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat tervszervező illetékese válaszolt. Egy kivételével az összes panaszt elvetette, köztük számos polgári kezdeményezést, de még a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakmai véleményét is. Csupán a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat észrevétele részesült pozitív elbírálásban, vagyis ha a terv változatlan formában lett volna elfogadva, akkor legalább irányozzák elő a vízellátás, illetve a szennyvízhálózat jelenlegi kapacitásainak szükségszerű bővítését is a megnövekedő lakók számarányához igazodva. 

A 2-es övezetre vonatkozó részletes szabályozási terv elfogadását a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai is ellenezték, így számos beadványt fogalmaztak meg. A vitán felszólalt többek között Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnöke, dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke és Kern Imre, Szabadka alpolgármestere is. Igaz, nem politikusként, hanem magánemberként, de a VMSZ álláspontját és a város polgárainak érdekeit képviselve: a történelmi városmagot kultúrtörténeti egységként kell kezelni, nem elegendő a műemlékké nyilvánított épületeket megvédeni. A teljes városmagnak kell védettséget élveznie. A VMSZ szerint első lépésben az általános szabályozási tervet kell módosítani, majd pedig újragondolni a 2-es övezet tervét.

— Megengedhetetlen, hogy a terv a védett épületeket meghagyja, viszont az összes többit lebonthatóvá tenné. Ez a kérdés nem csupán építészeti jellegű, a város jövőjét is meghatározza, és figyelembe kell venni a gazdasági, illetve az idegenforgalmi szempontokat is — emelte ki felszólalásában Pásztor Bálint. A Petar Drapšin, azaz a Gombkötő utcát párhuzamba állította a belgrádi Skadarlija negyeddel, mely a szerb főváros egyik leghangulatosabb része, továbbá a szórakozóhelyeiről híres újvidéki Laza Telečki utcával. Amennyire az említett helyszíneken elképzelhetetlen lenne a rombolás, úgy Szabadkán sem szabad ezt megengedni. Mint mondta, többemeletes lakóépületeket nem a belvárosban kell felépíteni, hanem azon kívül, a homlokzatokat viszont fel kell újítani, mert a városközpont idegenforgalmi szempontból is kiemelt jelentőségű.

A városban a magánérdek nem írhatja felül a közérdeket — nyomatékosította Kern Imre, utalva ezzel arra, hogy a kérdéses terv a befektetőknek kedvezne, hiszen azok a nagy hasznot hajszolva minél kisebb alapterületen akarnak minél magasabb épületet felhúzni. Továbbá azoknak az érdekei sem előbbre valók, akiknek a kérdéses területen van eladó ingatlanjuk. Azt is megjegyezte, hogy városrendezési tekintetben a terv a Gombkötő utca környékén nem hozott semmi újat, az utcákat változatlanul hagyták, keskenyek maradtak, és csak az épületek magassága növekedne.

Pásztor István, a VMSZ elnöke felrótta a közvállalat illetékesének, hogy az verbális agressziót alkalmaz az észrevételeket megfogalmazókkal szemben, és addig folytatja ezt a bánásmódot, amíg azok bele nem törődnek az elutasításba. Aláhúzta, nem fognak beletörődni! Továbbá számonkérte az illetékeseket, hogy miért nem kérték ki a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet szakmai véleményét, mely megkérdőjelezhetetlenül megkerülhetetlen lépés kellett volna hogy legyen. Ha ezt megtették volna, akkor a rendezési tervet az alapján készíthették volna el, és nem hozták volna magukat ebbe a helyzetbe.

A nyilvános vita során felszólalt Vladimir Džamić, a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet munkatársa is, hangsúlyozva, hogy a védettséget élvező történelmi városmagban lévő, rossz állapotú épületeket bontás helyett fel kell újítani, továbbá ebben a városrészben újra kell vizsgálni az ingatlanok védelmére vonatkozó intézkedéseket.

Az elvetett tervet a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat dolgozta ki. Most új tervet kell papírra vetnie, mégpedig a Községközi Műemlékvédelmi Intézet iránymutatását figyelembe véve, így nem csak a védett épületeket kell megőrizni, hanem a történelmi városmagot alkotó objektumok összességét. Az új terv az elkészülte után ismét át kell hogy essen a kötelező jóváhagyási folyamaton, ennek értelmében először közszemlére, majd pedig nyilvános vitára kerül, ezután véleményezi a Tervbizottság, elfogadása esetén a Szabadkai Városi Tanács asztalára kerül, végül pedig a városi tanácsnokok döntenek róla a képviselő-testületben.

Fényképezte: Kartali Róbert

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..