A virtuális nővérekkel nem lecserélni szeretnék a valódi nővéreket, hanem kiegészíteni őket, ami elég egyértelmű, hiszen egyelőre csak virtuális formában léteznek, nem úgy, mint az autógyártásban használt robotok, melyeknek már van fizikai testük. A múlt hónapban bemutatott videóban egy pácienst játszó színésznő vakbélműtét után az iPad Próján megjelenő karakterrel konzultál. A digitális asszisztens felteszi a betegnek a megszokott kérdéseket az állapotról és a gyógyszer beszerzéséről, majd a „beteg” érdeklődik, hogy szedheti-e a penicillint annak ellenére, hogy érzékeny rá. A beteg oldaláról teljesen hétköznapi és természetes párbeszéd jól demonstrálja azt, hogy az ilyen MI-rendszerek milyen jól megértik, illetve milyen természetesen megválaszolják a kérdéseinket. A Hippocratic állítása szerint azonban bár a digitális rendszerekkel elégedettebbek a páciensek a tesztelt negyven kórházban, ahol több ezer nővér és száz orvos dolgozik, nem biztos, hogy egy beteg megfelelően értékeli az egészségügyi szakember teljesítményét az alapján, hogy mennyire elégedett vele.

Forrás: You Tube/NVIDIA

Pluszkérdésként még ott lebeg egy nem kis probléma, a mesterséges intelligenciára jellemző hallucinációk. Emlékezzünk csak vissza, milyen hihetően magyarázta el, mi a különbség a tyúk- és a tehéntojás között, vagy amikor azt próbálta elhitetni a kérdezővel, hogy a dögkeselyű húsa azért ajánlott a vegánoknak, mert a dögkeselyű csak növényekkel táplálkozik. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szerint a válaszokban lévő adatok visszaellenőrzése megoldja az ilyen, MI-botokra jellemző hallucinációk problémáját. Ez a kérdés különösen fontos ilyen esetekben, amikor kritikus információkról és helyzetekről van szó, mint például egy kórházi párbeszéd.

Több itthoni fejlesztés is van már, mely jelenleg is segíti az egészségügyben dolgozók munkáját. Az egyik közülük, melyet a Semmelweis Egyetemen kezdtek tesztelni, egy mesterségesintelligencia-alapú digitális bőrgyógyászati diagnosztika, mely 700 különböző bőrbetegséget képes azonosítani fénykép alapján. Egy másik, fiatal, magyar mérnökökhöz fűződő újabb fejlesztés, az Entremo által létrehozott, a betegek adatait rögzítő karperec is nagy segítséget nyújthat a kórházaknak a páciensek monitorozásában. A karperecet az egészségügyi dolgozókkal folytatott beszélgetések után kezdték el megtervezni, és távolról közvetíti az adatokat a nővérpultba: pulzust, testhőmérsékletet, légzési frekvenciát és oxigénszaturációt. Segítségével egyszerre tudják majd mérni a páciensek paramétereit — percek alatt.

Végezetül a mesterségesintelligencia-alapon működő virtuális nővérek ígéretes kisegítő technológiának tűnnek az egészségügyi ellátásban. Ám további kutatásokra és tesztelésekre van szükség, hogy megbizonyosodjunk arról, ezek a rendszerek valóban hatékonyak és teljesen biztonságosak a betegek számára. A Hippocratic weboldaláról megtudhatjuk, hogy amíg egy hús-vér nővér költsége 90 dollár, addig a digitális megfelelőjéé ennek a tizede, csupán 9 dollár. A Hippocratic és más hasonló cégek munkája kulcsfontosságú lehet a szakemberhiánnyal küszködő egészségügyi ellátás jövőjének alakításában.