
A(z) (Női) Ökumenikus Világimanap kezdetei az 1870-es évekre nyúlnak vissza. Azóta kiterebélyesedett mozgalommá vált, amelyhez évről évre nemcsak újabb csoportok csatlakoznak, a megfáradtak helyébe fiatalabb generációk lépnek.
Ezt az alkalmat ünnepelték meg nemrégiben Hertelendyfalván, ezúttal a pancsovai „külváros” katolikusainak imaházában, amelyet a gondos ősök a Szentháromság tiszteletére szenteltek fel.
„...jövevény voltam... és befogadtatok...” Mt.25,35
A(z) (Női) Ökumenikus Világimanap kezdetei az 1870-es évekre nyúlnak vissza. Azóta kiterebélyesedett mozgalommá vált, amelyhez évről évre nemcsak újabb csoportok csatlakoznak, a megfáradtak helyébe fiatalabb generációk lépnek.
Ezt az alkalmat ünnepelték meg nemrégiben Hertelendyfalván, ezúttal a pancsovai „külváros” katolikusainak imaházában, amelyet a gondos ősök a Szentháromság tiszteletére szenteltek fel. A világméretű mozgalom, amely elsősorban a nők gyakran igen mostoha sorsára hivatott rámutatni, Kamerun, Chile és Malaysia után az idén Franciaországból küldte szét üzenetét, Máté apostol evangéliumi igeszakaszát választva mottóul. A liturgiai részt követően az egybegyűltek fölött msgr. Fiser János pancsovai és ft. Pósa Gyula sándoregyházai plébánosok, illetve nt. Halász Béla hertelendyfalvi tiszteletes úr mondtak áldást.