Mármint zene. Koncert. Gitárokkal, dobbal, zongorával és énekkel. Nyár végi, ősz eleji hangulatban Szabadkán, a Prozivka (Harcosok sorakozója) sétányán. Pezsdítően hatott ennyi koncert nélkül töltött nap után. És nem csak én vagyok ezzel így, hiszen többen is elsétáltak egy pokróccal, némi csemegével a szomszédságomba. Jó hely ez a Prozivka, s még jobb lesz az újonnan létrejött szabadkai Kortárs Kulturális és Művészeti Központ, mely jelen eseményt is szervezte. (A központról hamarosan bővebben is olvashatnak.)
Több izgalmas program vár ránk a Kvartitura 2020 kulturális programsorozatában, mely a KKMK égisze alatt valósul meg azzal a céllal, hogy a város kortárs kulturális életét népszerűsítse. Az eseménysor szervezője a Klara i Rosa nevű civil szervezet, támogatója a Trag Alapítvány. Nekik köszönhetjük a mostani Stroberiz- és Wooden Ambulance-koncerteket is.
Ahogy sétáltam az emberek között, ilyen szavak és mondatfoszlányok ütötték meg a fülem: piknik, Woodstock, de jó újra látni, végre élő zene, hiányzott már ez a hangulat, vége lett a nyárnak, pedig el sem kezdődött. Mind-mind olyan gondolat, amely bennem is megfogalmazódott. A sétány egyébként is nyüzsögni szokott estefelé, a családok a gyerekeikkel, az idős nénik a kutyáikkal, a fiatalok pedig kerékpárjukkal vonulnak itt végig, olyan ez a városrész, mint egy kis központ. Ma (szeptember 4-én), csak néhány nappal az iskolakezdés után, a sétány még tömegesebb volt, persze mindenki másfél méterre a másik embercsoporttól terítette le a fűre pokróckáját. Fő az óvatosság. És a fiúk a húrok közé csaptak, hátradőltünk, fagyit nyaltunk, vagy éppen sörünkbe kortyoltunk, és élveztük, hogy végre megint nem a rádióból, hanem mellőlünk szól a zene, élő emberek muzsikálnak és énekelnek.
A zenekarokat máskor is hallottam, a Stroberiz frontembere Anamarija Tumbas szabadkai énekes-dalszerző, aki az indie és az alternatív pop porondján alkot, szövegei érzelmesek, a gitártémák sincsenek túlbonyolítva, kiválóan lehet rá ringani, s a szövegek is jól énekelhetőek. Az együttes 2018-ban Aleksa Otašević dobossal és Dragan Vidaković basszusgitárossal vált teljessé. A Wooden Ambulance zenéjét különösen szeretem. Goran Grubišić hangja egészen Amerikáig repíti az embert. De nem a nagyvárosokba, hanem ki a természetbe, tűz vagy víz mellé. Hangjából Tom Waitset is kihallani néha, a csapat zenéjében pedig Texas cowboyai lovagolnak a marhák után, és hajtják álomra fejüket egy nehéz nap végén. Egy kis, esti megnyugváshoz — így jellemezném a Wooden Ambulance zenéjét. Az együttes tagjai: Aleksa Otašević, Anamarija Tumbas, Boris Čegar, Dragan Vidaković, Goran Grubišić és Srđan Terzin. Eddig öt stúdióalbumot, valamint egy remixalbumot jelentettek meg. Ha nem koncerteznek, kerékpáros túrákat szerveznek. Nekünk most a legújabb dalaikat játszották el.
Hazafelé karikázva azon gondolkodtam… Na jó, ez nem is igaz. Nem gondolkodtam semmin, hiszen sikerült kikapcsolnom az agyam. Köszönöm, élő zene!
Még több kép!▼