home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Véget ér-e a recesszió?
Talpai Lóránt
2009.10.21.
LXIV. évf. 42. szám

Állítólag a közeljövőben stabilizálódik a válságban levő világgazdaság, legalábbis némelyek szerint, mások szerint pedig időlegesen fog helyrerázódni, de utána még nagyobb recesszióval kell majd szembenézni. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet tanulmánya szerint itt az ideje megtervezni a gazdaságél...

Állítólag a közeljövőben stabilizálódik a válságban levő világgazdaság, legalábbis némelyek szerint, mások szerint pedig időlegesen fog helyrerázódni, de utána még nagyobb recesszióval kell majd szembenézni.
A brüsszeli Bruegel kutatóintézet tanulmánya szerint itt az ideje megtervezni a gazdaságélénkítési intézkedések leállításának stratégiáját. Az elemzés szerint előbb az expanzív költségvetési politikától kell majd búcsút venni, hogy minél tovább alacsonyak maradhassanak az irányadó kamatok.
A gazdasági recesszió ugyanis hamarosan véget ér (bár az kérdés, hogy végérvényesen vagy csak időlegesen), ennek jelei egyértelműek, ezért itt az ideje megtervezni, hogy miként lehet visszatérni a ''normális” gazdaságpolitikai irányításhoz, a ''válság-üzemmód” leállításához, és az úgynevezett exit stratégiát fel kell már vázolni -- véli elemzésében a Bruegel. Az erőteljes fiskális és monetáris expanzió túlságosan hosszú ideig való fenntartása ugyanis egyértelműen hátrányos következményekkel járna: hamar felgyorsulna az infláció, tovább duzzadna az egyébként is növekedő államadósság és a piacok is magasabb hozamelvárásokkal ''büntetnék” a deficitfinanszírozás miatt nélkülözhetetlen állampapír-kibocsátást.
Az elemzés sürgős feladatnak nevezi a bankok újratőkésítésének és szerkezetváltásának a végrehajtását minden tagállamban. Azt is a gazdaságpolitika tervezőinek a figyelmébe ajánlja, hogy -- a nagy államháztartási deficitekre való tekintettel -- prioritást kell adni a költségvetés konszolidációjának a monetáris megszigorítással szemben. A költségvetés konszolidációját pedig a stabilitási és növekedési paktum keretei között érdemes megvalósítani, vagyis évente legalább 0,5 százalékpontot kell lefaragni az államháztartási deficitből.
A lefaragást, vagy inkább a megszorításokat, leépítéseket viszonylag komolyan vette Magyarországon a Bajnai-kormány. A lakosság pedig vagy feladta már a reményt a számára folyamatosan bekövetkező, negatív hatású gazdaságpolitikai döntések kapcsán, vagy apátiába süllyedt, és teljes mértékben elfordult a politikától, a társadalomtól.
A napokban újabb megdöbbentő leépítési adatok kerültek napvilágra.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az idén háromnegyedév alatt több mint kétszer annyi csoportos létszámleépítés volt, mint tavaly. Összesen 32 ezer 800 dolgozó elbocsátásáról érkezett bejelentés a munkaügyi központokhoz, egy éve pedig ugyanebben az időszakban 14 ezer 600 ember elküldéséről döntöttek a cégek. Szeptember végéig több mint félezer munkáltató döntött alkalmazottai egy részének csoportos elbocsátásáról. A legnagyobb arányú létszámleépítés a feldolgozóiparban, a szállító- és raktározóvállalatokban, valamint az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások terén volt. Szeptember végén 566 300 volt a nyilvántartott álláskeresők száma.
Az ellenzék szerint az újabb sokkoló munkanélküliségi adatok bizonyítják, hogy a Bajnai-kormány tevékenysége nemcsak alkalmatlan a válság kezelésére, de súlyos károkat is okoz Magyarországnak. A Fidesz helyettes szóvivője Cser-Palkovics András szerint a parlament előtt lévő költségvetés, azaz a brutális megszorításokra épülő Bajnai-csomag tovább taszítaná lefelé Magyarországot a lejtőn, még nagyobb munkanélküliséget okozna.
Kövér László fideszes politikus még ennél is drasztikusabbnak látja a helyzetet. Azt nyilatkozta, hogy az ország gazdasága, pénzügyei és állami intézményei háborús pusztítás nyomait viselik magukon. A szocialisták szóvivője szerint azonban a háborús pusztítás akkor kezdődik majd, ha a Fidesz gazdasági program nélkül átveszi a kormányzást, felszámolja eddig elért eredményeinket és elindítja a fűnyíróelvű leszámolást a közigazgatásban.
A kormányzati és ellenzéki adok-kapok közben Bajnai Gordon miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában ecsetelte Magyarország gazdasági kilátásait.
Annak fő okát, hogy az ország a 90-es években betöltött kelet-közép-európai vezető szerepe után 2008 őszére csődközeli helyzetbe jutott, a két nagy politikai párt vetélkedésében látja Bajnai. Az MSZP és a Fidesz között ,,hamis konszenzus" alakult ki: annak érekében, hogy mennél több választó szavazatát megszerezzék, vezető politikusaik a kampányban azokra összpontosítottak, akik állami juttatásokból élnek. Az állam nagyméretű újraelosztásba kezdett, s ezzel feláldozta az ország fejlődését.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..