home 2024. december 11., Árpád napja
Online előfizetés
Vajdaság legritkább költő madárfajai és élőhelyük bemutatása (7.)
Grabovac Dávid
2024.11.11.
LXXIX. évf. 45. szám
Vajdaság legritkább költő madárfajai és élőhelyük bemutatása (7.)

A fekete gólya

Fekete gólyát (Ciconia nigra) életemben először az ezredfordulón láttam, Adával szemben a padéi Tisza-ártéren, a kubikgödrökben, ahonnan a töltések közé beszorított szőke Tisza csak nagy szárazságok idején vonul teljesen vissza.

Az egész történet egy kis, zöld, orosz gyártású felfújható mentőcsónakhoz vezethető vissza, melyet hétvégenként elkunyeráltam a nagybácsimtól. Ezzel a lélekvesztővel mentem ifjúkori felfedezőútjaimra a Tiszán. Az adai csónakkikötővel szemben volt egy levezető csatorna, melyet az ártéri erdő már szinte visszafoglalt. Miután kikötöttem vagy inkább szárazra húztam a kis csónakot, rendszeresen elfelejtettem magammal hozni a cipőmet, ezért a kiszáradt és kidőlt nyárfák kérgéből kellett magamnak talpvédőt eszkábálni, ezzel próbáltam védeni a lábam az aljas szederindatövisektől és más kellemetlen, szúrós növényektől, mint például a sulyom, mellyel minden egyes találkozás irtózatosan fájdalmas emlék. Miután megvolt a „talpalávalóm”, melynek még Robinson is csodájára járt volna, megindultam az árok mentén a padéi töltés irányába. Nem volt hosszú az út, de viszonylag nehezen, csak cikcakkban tudtam átverekedni magam az ártéri erdősávon. Augusztus vége felé járhatott, és ezek az élőhelyek szinte mágnesként vonzották a vonulásra már megindult vízimadarakat. A fiatal gólyák, gémek mind ezekre a helyekre koncentrálnak hosszas, délre vezető utazásaik során. Itt történt az a találkozás, amely alkalmával földbe gyökerezett a lábam, és lélegzetvétel nélkül bámultam az első fekete gólyámat, melynek a szépsége teljesen elvarázsolt. Azóta is menthetetlen híve vagyok e rejtélyes madárnak, mely sokkal emberkerülőbb, mint rokona, kedves ismerősünk, a gyermekáldást kéményen keresztül osztogató fehér gólya. De nézzünk utána, mit lehet tudni e rejtőzködő fajról.


Fotók: Gergely József 

 

Megjelenése és életmódja

Testhossza 90—105 centiméter, szárnyfesztávja 173—205 centiméter, tömege 3000 gramm. Feje fekete, nyaka, melle és háta mattfekete, melyek fémeszöld vagy ibolya csillogásúak. Fehér rokonához hasonlóan a csőr és a láb erőspiros színű. Röptében a szárnyon alul csak egy fehér háromszög van a hónaljnál. A fiatal példányok csőre és lába szürkés-, zöldesfekete, az idősebbeké piros. Ez alapján lehet őket akár röptükben is megkülönböztetni.

Március végén, áprilisban érkezik hozzánk, laza, 3—6 egyedes csoportokban lehet megfigyelni, főleg nedves élőhelyek mentén. A hímek jönnek előbb, és rögtön elkezdik tatarozni az előző évi fészküket, vagy ha fiatal egyedről van szó, rövid ideig a kikelt helytől (ritkán jobban) eltávolodva kezdi építeni gallyfészkét, mely igen nagy méretű. Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Fontos számára a háborítatlanság, az emberek jelenlétét nem szereti, szégyenlős, ha a kora tavaszi időszakban háborgatják, fészkelését megszakítja. Élőhelyét elsősorban a fakitermelés veszélyezteti, hiszen a fészkét akkor is elhagyja, ha a közelben kivágják a fákat, amire sajnos — főleg a vajdasági Tisza mentén — gyakran van példa. Pótköltésbe ritkán kezd, a nagy méretű fészek kiépítése ugyanis viszonylag sok időbe kerül. A sikertelenül fészkelő madár laza, területhű kóborlásba kezd. Udvarlási rituáléja hasonló a fehér gólyáéhoz, fészkén hangosan kelepel, és a pár rituálisan udvarol egymásnak.

Gázlómadárhoz illően sekély vízben kutat élelem után, szívesen vadászik kisebb rágcsálókra, békákra, halakra, vízirovarokra. Olykor, amikor fiókái már nagyobbak, és megnő az eleség iránti szükséglet, a fészkelőhelye közelében elterülő mezőgazdasági területen egerészik gémfajokkal és fehér gólyákkal egy csapatban. Augusztusban ártereken, holtágakban gyülekezik, sokszor a gémekkel alkotva egy csapatot. Afrikában telel ki, majd márciusban érkezik vissza hozzánk.

 

Szaporodása

Gallyakból álló fészkét a lombkorona alsó részébe, egy kihajló vastag ágra vagy ágvillák közé rakja. Ha a fészek elpusztul, ritkán épít újat, inkább elfoglal egy másik, elhagyott fészket, ha erre van lehetősége. A 3—5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek. Miután a 30—35 napos költési idő leteltével a fiókák kikelnek, a tojó vigyáz rájuk, amíg a hím eleséget hord. Később már felváltva hozzák a táplálékot. A fiókák július közepén hagyják el a fészket, és a szülők még egy ideig etetik őket, amíg a kicsik meg nem tanulnak önállóan táplálkozni. Az első éves fiókák a hosszú vonulás folyamán nagyon sok veszélynek vannak kitéve. Kezdetben laza, családi csoportokban vonulnak, de az erősebb, fizikailag jobban felkészült felnőttek ilyenkor hátrahagyják a fiatalokat. A rossz időjárási viszonyok, az erős szelek, az illegális vadászat és a táplálékhiány mind negatív tényezők a vonulás folyamán, ezek együttes vagy kombinált hatása nagy fiókapusztulást tud okozni.

 

Vajdasági előfordulása

Vajdaságban a legtöbb egyede a Felső-Duna-melléknél található, emellett a Tisza mente a meghatározó, de lényegesen kevesebb pár fészkelése köthető a Tiszához. A két nagy folyónkon kívül alkalmi költése előfordul a Szelevényi-erdőben és más nagyobb területű, alföldi erdeinkben, melyekből sajnos kevés van. Vajdasági populációja viszonylag stabil, olyan 40—60 párra becsülhető. Vajdaságon kívül Szerbiában nagyon ritkán és kérdéses sikerességgel fészkel.

 

GPS-jeladós fekete gólyák Magyarországról

A Gemenc Zrt., a Duna—Dráva Nemzeti Park, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület célja a jeladók által gyűjtött információk feldolgozásával a fekete gólyák életmódjának jobb megismerése és a megszerzett ismeretek széles körű közzététele.

Ezzel a technológiával olyan helyeken is tudják kísérni a madarak útját, ahol terepi megfigyelés nem lehetséges. Az útvonal kirajzolódásával föltérképezhetőek a vonulás során leselkedő veszélyek, valamint pontos információkat kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a madár nappal vagy éjjel mozog-e, mennyi ideig aktív naponta, mekkora utat tesz meg, a vonulás során megszakítja-e hosszabb-rövidebb időre útját, és hol telel.

A védett és fokozottan védett fajok érdekében végzett gyakorlati természetvédelmi tevékenység hatékony megtervezéséhez és végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges a fészkelőhelyeken kívül a területhasználat és a vonulási útvonalak, valamint a telelőhelyek ismerete és védelme.

Magyarországon jelenlegi információink szerint mintegy 380—420 pár fekete gólya fészkel, közülük kb. 40 a Gemencben. Az itteni populáció a mai tudásunk szerint a világ legnagyobb sűrűségű feketególya-állománya.

A kb. 20 grammos jeladót mellény rögzíti a madár hátára úgy, hogy mozgásában nem korlátozza. A jeladó a GPS-helymeghatározó által megadott földrajzi koordinátákat SMS-üzenetként küldi el egy erre specializálódott számítógépes rendszerre, ahonnan az adatok bármikor letölthetőek, és a madarak által megtett út térképen is megjeleníthető. A jeladókról részletes információt a következő linken kaphatunk: ITT 

 

Fogságban

Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit. Állatkertben nem gyakori, a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban tartanak két példányt, és a Szegedi Vadasparkban is szintén kettőt.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..