Semjén Zsolt kiemelte: nem azért vagyunk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem, mert viharos volt a történelmünk.

Úgy fogalmazott: a magyarság az egész világon jelen van. "A mi feladatunk, hogy a kihívásokból lehetőséget kovácsoljunk, ezért lehetőségként tekintünk arra, hogy világnemzetté vált a magyarság" - mutatott rá.

Aláhúzta: a diaszpóra magyarsága hídfőállás Magyarország számára a kultúra, a gazdaság és az élet minden más területén.

Kitért arra is, hogy 2010 óta több mint tízszeresére nőtt a nemzetpolitikai terület támogatása. 5500 külhoni magyar szervezetet támogatnak és 9300 beruházást hajtottak végre - ismertette.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Beszámolt arról, hogy 3700 templomot tataroztak és kétszáz újat építettek. Egyikből sem lesz bevásárlóközpont vagy mecset - jelentette ki.

Szólt arról is, hogy közel ezer óvodát és bölcsődét építettek vagy újítottak fel a külhoni magyar régiókban.

Semjén Zsolt kiemelte, a külhoni oktatás nagy részét a magyar állam tartja fenn. A külhoni magyar iskolába íratott gyermekek után évi 100 ezer forintos támogatás jár, ezt 230 ezer gyermek után utalja a magyar állam, akik külhonban magyar iskolába járnak.

A Határtalanul program keretében 530 ezer gyermek utazhatott külhoni magyar területekre, idén 52 ezer diák utazását támogatják. Szintén támogatást nyújtanak ahhoz, hogy a külhoni magyarok hazánkba vagy más külhoni területekre utazzanak.

Semjén Zsolt rámutatott: a nemzetpolitika területén példaként tekint arra, amit Izrael megvalósít. A zsidóság bárhol él a világon, ha veszélyben érzi magát, Izraelbe mindig hazatérhet. Magyarország egy olyan ország, ahová minden magyar, éljen bárhol a világon, ha úgy érzi, bajban van, veszélyben van, mindig haza tud jönni - hangsúlyozta. Példaként említette a venezuelai magyarokat.

Hozzátette: a Magyar Állam értelme és célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon, a magyar nemzet fennmaradjon és minden magyar hazája legyen.

Semjén Zsolt a magyar nemzetet egy háromlábú székhez hasonlította, amely három lába az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága. Ha bármelyik lába kiesik, eltörik, maga a szék borul fel.

Kijelentette: elkötelezettek, hogy a magyarság minden nemzetrésze csonkítatlanul fennmaradjon, ennek egyik eszköze a diaszpóra tanács.

Rámutatott, számtalan programot visznek, ami bevált, cizellált és működő rendszer, és amilyen támogatási formát lehetett, kiterjesztettek a határon túli magyarságra, beleértve a diaszpórát is. Példaként említette az anyasági támogatást és a babakötvényt. Úgy fogalmazott: a nemzetegyesítést apró dolgokban is meg kell valósítani.

Kiemelte, a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelyben eddig több mint ezren vettek részt, és amelynek révén az idén 150 ösztöndíjas utazott ki. A szórványt támogató Petőfi Sándor-program keretében 35 ösztöndíjast küldtek. 260 hétvégi magyar iskola működik a diaszpórában.

Kitért a Hazaváró irodák létesítésére, amely Magyarországon egyablakos ügyintézéssel várja a diaszpórából hazatelepülőket.

Személyes életcélként jelölte meg a nemzet közjogi egyesítését az állampolgársági törvény által. Közlése szerint 1,2 millió magyar vette fel az állampolgárságot és vált nemzettársból honfitárssá és polgártárssá.

Semjén Zsolt szólt a kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatásokról, és azt mondta: Magyarország a béke oldalán áll. Legyen igazságos béke, de ennek elemi feltétele, hogy a kisebbségi jogokat biztosítani kell - rögzítette.

Az a magyar érdek és az az emberiség érdeke, hogy a háború ne váljon orosz-NATO háborúvá, ha ez bekövetkezik, akkor az harmadik világháborút és atomháborút jelenthet.

Semjén Zsolt megköszönte a diaszpóra magyarságának a nemzethűségét, azt, hogy kiállnak a magyar ügy mellett. "Ahogy mi számíthatunk rátok, úgy ti is mindig számíthattok ránk" - mondta.

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár közölte, idén 30 országból érkeztek résztvevők a diaszpóra tanács ülésére.

Kiemelte: nem lehet kisebb a cél, minthogy a magyar nemzet megmaradásán túl a nemzet felemelkedésén dolgozzanak. Minden magyar számít, éljen bárhol a világon - fogalmazott és azt ígérte, mindenki mellett kiállnak, akit jogsértés, joghátrány ér azért, mert magyar és vállalja a magyarságát.

Jelezte: a kormány támogatja és a jövőben is támogatni fogja a diaszpóra közösségeket, az látszik a programokat áttekintve, hogy folyamatosan fejlődik a közösségek élete. Szólt arról is, hogy jövő évben kiírják a Kőrösi Csoma Sándor-program déli féltekére vonatkozó programelemét, ezzel újabb ösztöndíjasok utazhatnak ki.

Örömét fejezte ki, hogy a diaszpóra közösségek nem izoláltan működnek, hanem a közös gondolkodás jellemző. Kitért arra, növekvő tendencia látható a hazaköltöző fiatalok esetében, amit üdvözölt.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a megkezdett programokat folytatják jövőre is, a tematikus év részeként.

A tervek szerint 2025 - a jövő nemzedék éve lesz, erről a Magyar Állandó Értekezleten döntenek majd.

Beszámolt arról is, hogy Peruban újraalakult egy magyar szervezet, és Bolíviából is hasonló jelzés érkezett.

Közölte: idén 202 pályázatot tudtak a diaszpórában támogatni az Együttműködő Nemzet Diaszpóra Program összesen 500 millió forintos keretéből. Példaként említette a többi között az amerikai magyar iskolák találkozójának, illetve a chilei-magyar kulturális hétnek a segítését.

Az ülés elején megemlékeztek a közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, akinek tízéves államtitkári munkásságáról kisfilmet vetítettek le a résztvevőknek.