A Topolya Expo egyik különlegessége: az ára felér több luxusautóéval

A szeptember elején megrendezett III. Topolya Expo és Bácska Land nemzetközi általános mezőgazdasági vásár és kiállítás egyik kísérőrendezvénye volt az Üzletember-találkozó, amelyet a Teleház Szövetség és az Új Kézfogás Közalapítvány Vállalkozásfejlesztési Központja szervezett meg. A konferencia témája a vegyes magyar-magyar vállalkozások létrehozására és működtetésére szolgáló, határon átnyúló tanácsadási rendszer bemutatása volt. Verbászi András, a Teleház Szövetség közgyűlésének elnöke üdvözlő beszédében elmondta, hogy összefogva hatékonyabban működhetnek a vállalkozások a Vajdaságban, majd hozzátette: a fent említett projekt célja, hogy hozzájáruljon a vajdasági magyarság dinamikusabb gazdasági aktivitásához, vállalkozások létrehozásához, a sikeres vállalkozások számának a növeléséhez - különös hangsúllyal a vegyes vállalkozások létrejöttére, kibontakozására és fejlődésére. Bábi Attila, Topolya község polgármestere kiemelte, hogy az üzletember-találkozón kezdő vállalkozók találkozhatnak olyan vállalkozásokkal, amelyek sikeresen működnek magyar-magyar vegyes vállalatként. Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja hangsúlyozta: a főkonzulátusnak elsődleges feladatai közé tartozik a gazdasági kapcsolatok segítése. Ezután Bakó Tamás, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa az Interreg program fontosabb vonatkozásait ecsetelte.
- Ennek a programnak az anyagi hátterét az Európai Unió biztosítja, kivitelezője pedig az Európai Újjáépítési Ügynökség. Nagyságrendben kétféle projekt létezik: a kisebb támogatások 10 és 50 ezer eurósak, a nagyobbak 50 és 300 ezer között mozognak. Ezekre a támogatásokra Szerbiában minden intézmény pályázhat. Fontos kiemelni: azért beszélünk határon átnyúló programról, mert a támogatásoknak az előfeltétele az, hogy a projekt megvalósításában legalább egy külföldi partner legyen.
A körülbelül másfél év alatt, amióta a program létezik, mintegy 11 millió eurót ítéltek oda Szerbiának, az összegből pedig 19 projekt valósult meg. A második pályázati lehetőség pillanatnyilag is tart: november 13-áig lehet jelentkezni. Az érdeklődők a Külgazdasági Irodában vagy az www.evropa.sr.gov.yu internetcímen érdeklődhetnek.
Szoó György, az Új Kézfogás Közalapítvány programmenedzsere is szólt az egybegyűltekhez. A Közalapítványt a Magyar Köztársaság annak érdekében hozta létre, hogy támogassa a határon túli magyar vállalkozásokat. Lényeges, hogy a szervezet mind politikai, mind gazdasági tekintetben semleges. Pásztor Bálint, az MNT intézőbizottságának elnöke beszédében elmondta: a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatának nemcsak az oktatás, a művelődés, tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat kérdéseit kell szem előtt tartania, az identitás megőrzését és a vajdasági magyarság megmaradását, hanem a fejlődését, életének a korszerűsítését is.
- Abban az esetben van esélyünk a megmaradásra, ha a fejlődés a célunk, amelynek elérésében szerencsére olyan szervezetek állnak ma is segítségünkre, amelyekkel közösen sokat tehetünk. Gondolok itt elsősorban a magyar kormányra, annak informatikai és hírközlési, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumára, mely felismerte, hogy a határon túli magyarság körében elsődleges feladatként a kárpátaljai és a vajdasági magyarság gazdasági esélyegyenlőségének a megteremtésén kell fáradozni. Tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt években nagyon sokat tettek ennek érdekében - fogalmazott Pásztor Bálint.
2003-ban az MNT valamennyi vajdasági magyar párt részvételével létrehozta a Szekeres László Alapítványt, elsősorban azzal a céllal, hogy az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás modernizációját segítse elő, idővel azonban rájöttek, hogy szükséges egy olyan intézmény, amely a vajdasági magyar vállalkozásokat is segíteni tudja. Ennek érdekében 2003-ben elindították a kisvállalkozókat támogató kölcsön-projektumot, az Új Kézfogás Közalapítvány hathatós támogatásával. Az elmúlt három évben 3 pályázatot hirdettek meg kis- és középvállalkozóknak, körülbelül 70 millió forint volt a rendelkezésre álló összeg.
- Mivel kamatmentes kölcsönről van szó, az eszközök vissza is szivárognak, és ennek köszönhetően újból és újból meghirdethettük a vállalkozókat támogató kölcsönprogramot. Az elmúlt időszakban mintegy 150 vajdasági vállalkozó pályázott, és ezeknek több mint a fele meg is kapta a legfeljebb 6000 eurós összeget alapeszközök vásárlására - részletezte az MNT intézőbizottságának elnöke.
Az üzletember-találkozón Edelényi István, az Észak-bácskai Regionális Gazdasági Kamara titkára is tartott előadást, majd Barta E. Gyula, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatóhelyettese és dr. Nagy Estilla Virág, az MVA program menedzsere beszámoltak szervezetük tevékenységéről. Az 1990-ben alapított Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közhasznú alapítvány, független szervezet, amely a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának, kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló munkaprogramjának megvalósítását segítő intézményeként tevékenykedik. Az MVA kiemelt feladata olyan szolgáltatási programok megalapozása, amelyek országos vagy regionális szintűek, s egyaránt irányulhatnak a mikro-, a kis-, illetve a középvállalkozói szektor fejlesztésére. Az MVA egyik célja a vajdasági vállalkozói szektor felkészítése, hiszen a jövőben, ha a magyarországi és vajdasági vállalkozók összefognak, többet tudnak elérni, mint külön-külön.
A program délután folytatódott, több érdekes előadást hallgathatott végig a közönség.