Ismét több lakott területet lőttek az éjjel az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivnál, a megyeszékhely határában fekvő Derhacsi településen. Az előzetes adatok szerint három polgári személy vesztette életét, és heten sebesültek meg — közölte hétfőn a régió kormányzója.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy Oleh Szinyehubov kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy a megyében a leghevesebb harcok változatlanul Izjum városánál zajlanak. Egyúttal hozzátette, hogy az orosz csapatok napról napra nagy erőket veszítenek Izjumnál.

Fotó: AP Photo/ Mstyslav Chernov

Légvédelmi és rakétaelhárító fegyverekre, valamint tankokra is szüksége volna Ukrajnának az ország védelmének megerősítéséhez — közölte Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke videóüzenetében, melyben hétfőn az ukrajnai helyzetről tájékoztatta a cseh, a szlovák és az osztrák parlamenti vezetőket, akik az úgynevezett „slavkovi háromszög” csoport keretében Prágában találkoztak. Markéta Pekarová Adamová, a cseh parlamenti alsóház elnöke, aki Stefancsuk üzenetéről sajtóértekezleten tájékoztatott, elmondta, hogy a hétfői tanácskozás egyetlen témája az Ukrajna elleni orosz agresszió volt.

Ukrajna támogatását minden téren folytatni kell — szögezte le a cseh politikus. Markéta Pekarová Adamová elmondta: Csehország eddig több mint 300 000 ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 260 000-en már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az Ukrajnának Csehország által eddig szállított hadifelszerelések és fegyverek értéke mintegy 25 millió euró, míg a humanitárius segítségé 12 millió euró. „Mindkét segélynyújtási forma folytatódni fog” — hangsúlyozta a cseh képviselőház elnöke. A három ország parlamenti vezetői — Pekarová mellett Wolfgang Sobotka, az osztrák parlament elnöke és Milan Laurenčík, a szlovák parlament alelnöke vett részt a találkozón — közösen határozottan elítélték a civilek tömeges meggyilkolását az oroszok által több ukrán városban, különösen Bucsában. 

Ruszlan Stefancsuk parlamenti kollégáinak azt mondta, hogy Bucsában eddig mintegy 500 civil áldozatot találtak. „A tájékoztatóból kiderült, hogy ez a szám még nem végleges” — tette hozzá Markéta Pekarová Adamová. 

Vlagyimir Putyin (fotó: Tanjug/ AP/ Alexei Nikolsky, Sputnik, Kremlin)

Putyin és Zelenszkij találkozója kizárólag írásbeli megállapodás után lehetséges, jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap — adta hírül a TASZSZ orosz hírügynökség. Peszkov ezzel arra célzott, hogy Ukrajna korábban nem minden alkalommal teljesítette a kötelezettségeit „bizonyos ügyekben”. Azt azonban, hogy pontosan milyen ügyekről volt szó, a szóvivő nem részletezte.

„Vlagyimir Putyin sosem utasította el az ukrán elnökkel való személyes egyeztetés lehetőségét. Ahhoz azonban, hogy ez a találkozó megvalósulhasson, feltétlenül szükséges, hogy a két ország delegációja megbízzon egymásban. Korábban már volt rossz tapasztalatunk Ukrajnával, azt nem felejtjük el, és ennek megfelelően fogunk cselekedni” — hangsúlyozta Peszkov.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában készül felszólalni a testület keddi ülésén. Kijelentette: Kijev érdekében áll, hogy a lehető legnyitottabb vizsgálatot folytassák le az ukrajnai konfliktus során meggyilkolt civilek ügyében. Felidézte, hogy a Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában legalább háromszáz polgári személy holttestét találták meg az orosz csapatok elvonulása után. Hozzátette, hogy szerinte Borodjankában és más településeken még nagyobb lehet a halálos áldozatok száma. Kijev az orosz katonákat vádolja az atrocitás elkövetésével, Moszkva viszont megrendezett provokációról beszél.

Fotó: Tanjug/ AP Photo/ Efrem Lukatsky

Az Európai Unió Tanácsa jogalkotási módosításokat fogadott el, lehetővé téve a tagállamoknak, hogy 17 milliárd euró (mintegy 6300 milliárd forint) forrást csoportosítsanak át a kohéziós politikai alapokból és az európai segélyalapból (FEAD), hogy segíteni tudjanak az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elől elmenekülőknek — tájékoztatott az uniós tanács. Az uniós alapokról szóló jogszabályok módosítása segíti az Ukrajnából érkező menekülteket és az őket befogadó tagállamokat, melyek így elegendő erőforrással rendelkeznek majd a lakhatás, az oktatás és az egészségügy iránti növekvő igények kielégítésére — közölték.

Az uniós tanács közleményében kiemelte, a változások kivételes rugalmasságot adnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap által finanszírozott programok közötti források átcsoportosítására a menekültek beáramlásának kezelése érdekében. A rugalmasság például abban nyilvánul meg, hogy az infrastrukturális projektumokra elkülönített forrásokat a tagállamok úgy csoportosíthatják át, hogy egészségügyi ellátásról és oktatásról gondoskodjanak az ukrajnai menekülteknek — írták.

Az Európai Unió Tanácsa egy elszámolási évvel meghosszabbította a kohéziós programok uniós költségvetéséből származó 100 százalékos finanszírozást is. Ez enyhíti a nemzeti és a regionális költségvetésekre nehezedő, az Ukrajnából érkező menekültek beáramlása miatt megnövekedett terheket — közölték. A tanács elfogadta továbbá a 2014—2020-as belügyi alapok és a 2021—2027-es menekültügyi, migrációs és integrációs alap módosítását is. Ez további forrásokat nyújt az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és ellátására.

Az orosz—ukrán háború kitörése óta 8876 ember — köztük 4875 gyermek és 2696 nő — elhelyezésében működött közre a katasztrófavédelem. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint továbbra is több ezer, háború elől menekülő ember — köztük sok gyerek — érkezik Ukrajnából Magyarországra.

A katasztrófavédelem folyamatosan rögzíti és koordinálja a segélykérelmeket, és a társszervekkel, valamint a karitatív szervezetekkel közösen gondoskodik a menekültekről, segíti az elhelyezésüket, illetve a továbbutazásukat — emelték ki.

Azt írták, hogy Ukrajnából folyamatosan érkeznek a nemzetközi segítségkérések az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz. Ezeket a segélyszállítmányokra, egészségügyi ellátásra, betegszállításra vagy akár vetőmagokra vonatkozó segélykérelmeket az EU és a NATO polgári védelmi platformjainak online felületein kell rögzíteni, melyeket Magyarországon a katasztrófavédelem kezel, majd eljuttatja az információkat a szaktárcákhoz — ismertették.

Hozzátették: a felajánlott és elfogadott segélyszállítmányokkal kapcsolatos magyarországi és nemzetközi koordinációt, a kapcsolódó logisztikai feladatokat is a katasztrófavédelem végzi.

Források: MTI, Hirado.hu