* Az Európa-szerte zajló mezőgazdasági tüntetéssorozatot több tényező robbantotta ki, például a korlátlanul beáramló ukrán termékek, az alacsony élelmiszerárak, a harmadik országokból érkező behozatal és a szigorú uniós szabályozások, valamint a túlzott bürokrácia. Csak erről szól ez a történet, vagy ez jóval összetettebb?

— Az a fő kérdés, hogy miért most és mi ellen indultak ezek a bizonyos gazdatüntetések. Talán azt a legfontosabb leszögezni, hogy átrendeződés van az élelmiszerpiacon az Európai Unió viszonylatában. Hiába van az EU-nak a legfenntarthatóbb mezőgazdasága és a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályozása, ha mindez a mezőgazdaságban dolgozók számára egyértelmű hátrányt okoz. A zöld-politikaiszervezetek, illetve -kormányok hatására egyre szigorúbb szabályok és csökkentett támogatások vonatkoznak a gazdákra. Például kötelezően parlagoltatni kell egyes területeket, de megszigorították az öntözési szabályokat is. És miközben az európai gazdákra egyre szigorúbb törvények vonatkoznak, az importált élelmiszerekkel szemben — lásd: ukrán gabona, marokkói paradicsom és paprika, brazil kukorica, vagy éppen kenyai tulipán — elnézőek. Azt látjuk, hogy az Európában megtermelt élelmiszerek mennyisége csökken a boltok polcain, és helyettük óriási mértékben harmadik országokból beáramlott áru jelenik meg. Néhány év leforgása alatt ötvenszer több ukrán gabona érkezett Magyarországra, mint a háború előtt. Mindez teljesen letarolta a hazai gabonafrontot. A nyugati piacokat pedig brazil és amerikai kukoricával árasztották el, illetve ausztrál bárányhússal. Az európai gazdák ezáltal teljes mértékű kiszorulást érzékelnek a piacról, és valójában ez okozza a tüntetéseket.

Cseh Tibor András

* Az egyes nyugati kormányzatok hogyan viszonyulnak a tüntetőkhöz, illetve a tüntetésekhez? Mely kormányok engedékenyebbek a tiltakozó gazdákkal, és milyen megoldásokat kínálnak számukra? Mennyiben veszik komolyan a gazdák aggályait és követeléseit?

— Németországban jelentős befolyással bírnak a zöldpártok, melyek nem védik a gazdák érdekeit. Azt lehet mondani, hogy feláldozták a gazdáknak járó kedvezményeket, amit a mezőgazdasággal foglalkozók természetesen nem néztek jó szemmel. Emellett az agrárium támogatása jócskán elmarad a nagyipar támogatásától. Enni — és még fontosabb, hogy egészséges európai ételeket fogyasztani — azonban mindenkinek kell. És erre előbb-utóbb rá kell jönniük a nyugat-európai kormányoknak is. Franciaországban Macron elnök szintén elsősorban a városi réteget képviseli, nem véletlenül mentek a francia gazdák is az utcára. De ugyanezt látjuk Belgiumban is. Szóval az egyes kormányok továbbra sem igazán védik a gazdák érdekeit.

(Szalai Attila karikatúrái)

* A gazdák például Lengyelországban az EU zöldmegállapodásának megszüntetését is követelik, és az úgynevezett ökorendszerek sem megfelelőek számukra. Miért fontos ez a bizonyos zöld-agrárpolitika az EU számára, és miért nem felel meg ez a gazdáknak?

— Ennek az a fő oka, hogy az Európai Unión belül főként olyan kormányok vannak hatalmon, amelyek elsősorban a városi lakosságot képviselik. Az Európai Parlamentben valójában a zöldpárti, illetve baloldali képviselők vannak többségben, az ő akaratuk érvényesül. Számukra nyilván a városiak a legfontosabbak, nekik nyújtanak politikai megoldásokat. Aki pedig a belvárosban lakik, az természetesen örömmel veszi azokat az elképzeléseket, hogy csökkentsük a védőszerek mennyiségét, továbbá mérsékeljük az intenzív állattartást. Azzal viszont nem számolnak, hogy ezzel nem a fenntartható vagy bioélelmiszerek száma fog megnövekedni, hanem a harmadik országokból beáramló ellenőrizetlen termékeké. Példaként említhetném a brazil marhahúst, melynek egyre nagyobb behozatala az esőerdők kiirtását eredményezi.

Fotó: MTI

* Magyarországon szintén gazdatüntetések zajlottak az utóbbi időszakban. Ezeknek az európai tüntetésekéhez hasonló hátterük van, vagy más megfontolásból szerveződtek a gazdák?

— Ellentétben az Európai Unió más országaival, Magyarországon egy határozottan gazdabarát kormány van, és valójában ezért maradtak ki a magyar gazdák a tüntetésekből. Volt két demonstráció az ukrán határon az ukrán importtal szemben. Továbbá a fővárosban a kormány mellett kiálló megmozdulást szerveztek. Természetesen a magyar gazdák is egyetértenek európai kollégáikkal, és kritizálják a brüsszeli intézkedéseket. A magyar gazdák egyébként azért is támogatják az Orbán-kormányt, mert amikor majd alkut kell elérni az Európai Tanácsban, akkor a magyar miniszterelnök nyugodtan tudjon arra hivatkozni, hogy a mi gazdáink a magyar kormány mellett állnak.

* Végül, de nem utolsósorban: mi lehet hosszú távon a megoldás?

— Érzékelhető, hogy a nyugat-európai kormányok is egyre inkább hajlanak a megoldásra, azaz egyes szabályok módosítására. A legnagyobb kihívás és kockázat jelenleg az, hogy hamarosan európai uniós választások lesznek, és ha addig nem születik érdemi megállapodás a gazdák javára, akkor attól lehet majd tartani, hogy hosszú távon sem rendeződnek a dolgok. És a közeljövőben esetlegesen elfogadott kedvezmények — egy kedvezőtlenül alakuló új politikai térképen — csupán átmeneti megoldások maradhatnak, és visszaállnak majd a korábbi, igen szigorú zöldszabályok.