Kétnapos vita kezdődött a szerbiai parlamentben az új kormányról. Szerdán Miloš Vučević, a Szerb Haladó Párt elnöke, megbízott miniszterelnök ismertette kormányprogramját, majd megkezdődtek a képviselői hozzászólások.                                                                                                                                            

A politikai függetlenség és katonai semlegesség megőrzése lesz Szerbia külpolitikájának a homlokterében a jövőben is – hangsúlyozta az expozéban Miloš Vučević. Emellett fontosnak nevezte az erős intézményrendszert, a szorgalmas munkát, a legszélesebb körű társadalmi konszenzust a kulcsfontosságú kérdésekben, valamint a stabil és működőképes kormányt.

Fotó: Tanjug

„A békének számunkra megfizethetetlen, és mindig is annak elérését fogjuk támogatni ott, ahol ma, sajnos, nincs béke, illetve megőrzését ott, ahol veszélyeztetik” – hangsúlyozta, majd hozzátette: Szerbia a tőle távol lévő területeken is támogatni fogja azokat, akik a békére törekszenek. Rámutatott, hogy Szerbia a térségben is békére törekszik, és mindaz, amit az elmúlt évtized során az ország elért – az infrastruktúra fejlesztése vagy a bérek és nyugdíjak növelése – nem valósulhatott volna meg anélkül, hogy a térségben béke és stabilitás lett volna.

Miloš Vučević a kormányprogramjának ismertetése során kitért arra is, hogy a teljesjogú európai uniós tagság elnyerése továbbra is Szerbia stratégiai célja marad, és az új kormány folytatni fogja azokat a reformintézkedéseket, amelyeket a tagság elnyerése érdekében véghez kell vinnie. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a csatlakozási folyamatot évről évre nehezebbé teszik azok a politikai feltételek, amelyek korábban nem is léteztek. Véleménye szerint ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy az Európai Bizottság már három éve folyamatosan új klaszter megnyitását javasolja Szerbiával, az Európai Tanács viszont ezt megtagadja, mert Szerbia nem teljesíti egyes befolyásos tagállamok elvárásait. „Arról van szó, hogy egyesek azzal szeretnék megalázni Szerbiát, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, illetve azzal, hogy csatlakozzunk az Oroszország elleni szankciókhoz, ami végül is ugyanahhoz az eredményhez vezetne. Szerbia erre adott válasza a népünk hosszú, történelmi tapasztalatán kell, hogy alapuljon, amely arra tanít bennünket, hogy a nagyok és hatalmasok időnként legyőzhetnek, de nem alázhatnak meg bennünket. Megalázni csak saját magunkat tudnánk, ezt viszont semmiképpen sem fogjuk megtenni” – részletezte.

A külpolitikáról szólva Miloš Vučević a Kínával fenntartott viszony jelentőségét emelte ki, amelyet az idei évben a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás életbe lépése fog megkoronázni. Hozzátette azt is, hogy Szerbia nem mond le az Oroszországgal fenntartott barátságról, a szerbek az oroszokat testvéri nemzetnek tartják, és ugyanez a helyzet Ukrajnával és az ukránokkal is. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását, de ugyanígy elítélte az Oroszország elleni szankciók bevezetését is. Hozzátette: az ország nem fog engedni a rá nehezedő nyomásnak, nem változtat a politikáján, hiszen az jónak bizonyult az utóbbi 26 hónap során is.

Kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal is jó viszonyra törekszik Belgrád, de azokban az ügyekben, amelyekben egyet nem értés van, mint például Koszovó státusának ügye, mindig kiáll a saját elvei mellett, és azon fog dolgozni, hogy amerikai partnerei is meghallják az érveit.

Közölte, hogy az új kormány előtt nagyon komoly külpolitikai kihívások állnak már most is, és ebből a szempontból a legfontosabb a szuverenitásának és a területi egységének a megőrzése lesz. Kiemelte, hogy amennyiben Koszovót felveszik az Európa Tanácsba, a szerb kormány kénytelen lesz erre megfelelő módon reagálni.

A kormányalakító arról is beszélt, hogy Szerbia a szomszédos országokkal is jó viszonyra törekszik, a legfőbb cél pedig a béke megőrzése lesz. Kitért arra, hogy az ország vezetésének egyértelmű és jövőbe látó politikája miatt Magyarországgal olyan viszonyt sikerült kiépíteni az utóbbi években, amilyen korábban elképzelhetetlennek tűnt. A háború sújtotta Európában mindenki számára példaként szolgálhat Szerbia és Magyarország, hiszen a két országnak sikerült félretennie a történelmi különbségeket, és közösen haladni a jövő felé.

A kormányalakító azt is közölte, hogy a szerb kormány egyik célja az ország védelmének erősítése lesz, ezért fejleszteni kívánják a hadiipart és a hadsereget, jobb feltételeket kívánnak teremteni a hivatásos katonáknak, és ismét bevezetnék a kötelező – igaz, ezúttal négy hónapig tartó – sorkatonai szolgálatot. Mint mondta, Szerbia nem készül háborúra, a cél csak az, hogy a következő generációk is képesek legyenek a hazájuk és a családjuk védelmére.

További célok között említette, hogy az új kormány szeretné megőrizni, illetve növelni az állampolgárok életszínvonalát. Ezt a gazdaság erősítésével, a munkanélküliség csökkentésével, valamint a bérek és a nyugdíjak növelésével szeretné elérni. „A várakozások szerint 2027-re a bruttó hazai termék elérni a 94,2 milliárd eurót, de ha jül dolgozunk, akkor talán a 100 milliárd eurót is. Ez több mint a háromszorosa annak, amit 15 év alatt megvalósítottunk. Az államadósságunk a GDP 47,7 százalékán állt március végén, míg az eurózóban 2023 negyedik negyedévében a GDP 88,6 százaléka volt. Az Európai Unió legeladósodottabb országa 2023 negyedik negyedében Görögország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország volt” – mutatott rá.

Miloš Vučević szerint minden ország fejlődésének gerincét az infrastruktúra fejlesztése adja, Szerbia pedig ezen a téren jelentős lépéseket tett a közelmúltban. Hozzátette, hogy ez a trend a jövőben is folytatódik, az ország a következő négy év során egy nagy építési terület lesz, folytatódik az autópályák, autóutak, vasútvonalak és hidak kiépítése és fejlesztése. Mit mondta, a kultúra területén is számos fejlesztésre lehet számítani. Külön kiemelte a szabadkai Népszínházat, amely szerinte az egyik legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt színház lesz Európában.

A képviselők csütörtökön is folytatják a vitát, a nap végén viszont, miután a képviselőház megválasztja a kormányt, az új miniszterek leteszik esküjüket, amely így hangzik:

„Esküszöm, hogy hűséges leszek Szerbiához, és becsülettel kötelezem el magam amellett, hogy tiszteletben tartom az Alkotmányt és a törvényt, a kormány tagjaként lelkiismeretesen, felelősen és odaadóan végzem a feladatomat, és elkötelezem magam Koszovó Szerbia határain belül történő megőrzése mellett”.

Az új kormány az előzetes bejelentések alapján ki fogja tölteni négyéves mandátumát, vagyis 2027 előtt nem kell újra köztársasági parlamenti választást tartani.

Az új szerb kormány tagjai:

Miloš Vučević miniszterelnök

Siniša Mali első kormányfőhelyettes és pénzügyminiszter

Ivica Dačić kormányfőhelyettes és belügyminiszter

Irena Vujović kormányfőhelyettes és környezetvédelmi miniszter

Aleksandar Vulin kormányfőhelyettes

Adrijana Mesarović gazdasági miniszter

Aleksandar Martinović mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter

Goran Vesić építészet, közlekedési és infrastruktúra ügyi miniszter

Dubravka Đedović-Handanović bányászati és energiaügyi miniszter

Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter

Maja Popović igazságügyi miniszter,

Jelena Žarić-Kovačević államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter

Tomislav Žigmanov az emberi és a kisebbségi jogokért, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter

Bratislav Gašić védelmi miniszter

Marko Đurić külügyminiszter

Tanja Miščević európai integrációért felelős miniszter

Slavica Đukić-Dejanović oktatásügyi miniszter

Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter

Nemanja Starović munkaügyi, foglalkoztatási és szociálisügyi miniszter

Milica Đurđević-Stamenkovski családügyi és demográfiáért felelős miniszter

Zoran Gajić sportminiszter

Nikola Selaković kulturális miniszter

Milan Krkobabić vidékfejlesztési miniszter

Jelena Begović tudományért, technikai fejlődésért és innovációért felelős miniszter

Husein Memić idegenforgalmi és ifjúságügyi miniszter

Dejan Ristić tájékoztatási és telekommunikációs miniszter

Darko Glišić közberuházásokért felelős miniszter

Novica Tončev, Đorđe Milićević, Usame Zukorlić, Nenad Popović és Tatjana Macura pedig tárca nélküli miniszter