Új választási rendszer, új szavazókkal

Új választási rendszer, új szavazókkal

Történelmi pillanat részesei lehetnek azok a külhoni magyarok, akik kettős állampolgárként részt vesznek az április 6-ai magyarországi országgyűlési választáson. Az előkészületekről és a szavazással kapcsolatos tudnivalókról Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda elnök asszonyát kérdeztük.

• A múlt év elején alakult át az egykori Országos Választási Iroda Nemzeti Választási Irodává. Bizonyára nem csak az iroda neve változott meg. Milyen strukturális átalakításra került sor, valamint mennyiben bővült az iroda hatásköre?

— A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szervvé vált, míg korábban a Belügyminisztérium, majd a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyik főosztálya volt. Jelenleg független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, munkáját más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A jogszabályi környezet átalakítása is változásokat hoz, 2014-ben ugyanis először voksolhatnak a határon túli magyarok, és az iroda vezeti majd a központi névjegyzéket, ami korábban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a feladata volt.

• Az utóbbi időszakban kisebb-nagyobb mértékben megváltozott a magyar választási rendszer. Mennyiben tér el az új rendszer az elődjétől? Melyek a leglényegesebb változtatások, amelyekről a választó polgároknak a jövőben tudniuk kell?

— Az új választási törvény értelmében azok a polgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, regisztráció után, levélben szavazhatnak.

A 2014. április 6-ai országgyűlésiképviselő-választáson csak az a külhoni magyar állampolgár vehet részt, akinek a választási regisztrációs kérelme a választás előtti tizenötödik napig (2014. március 22-éig) eljut a Nemzeti Választási Irodába.

Az új választási rendszerben két ágon lehet mandátumot szerezni: 106 képviselőt egyfordulós, relatív többségi rendszerben választanak meg, 93 képviselőt pedig arányos listás választási rendszerben, az egyéni választókerületi ág töredékszavazatait is beszámítva.

Fontos változás továbbá, hogy az országgyűlési választás a korábbiaktól eltérően már csak egyfordulós. Ezenkívül van még néhány újítás, mely elsősorban azokat érinti, akiknek van magyarországi lakcímük.

• A közelgő országgyűlési választás mindenképpen történelmi pillanat lesz a magyarországi választások történetében, hiszen első ízben szavazhatnak állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túl élő magyar állampolgárok. A Nemzeti Választási Iroda elnökeként ezáltal talán még nagyobb teher nehezedik önre. Kihívásnak tartja az előttünk álló választást, vagy úgy tekint rá, mint bármely másikra, mely az utóbbi esztendőkben volt megtartva?

— Az új jogszabályi környezet miatt valóban nem lehet „rutinból” végigcsinálni. Mi azonban tesszük a dolgunkat, igyekszünk a lehető legjobban felkészülni, hogy a szavazás napjára minden zökkenőmentes legyen.

• Mivel a határon túli magyarok először fognak szavazni az országgyűlési választásokon, nem árt többször tájékoztatni őket a voksolás folyamatáról és módjáról. Melyek a legfontosabb tényezők, amelyekre különösképpen oda kell figyelniük?

— Nagyon fontos, hogy az a magyar állampolgár, akinek nincs magyarországi lakcíme, akkor tudja gyakorolni választójogát, ha feliratkozik (regisztrál) a központi névjegyzékbe. A sikeres regisztráció feltétele a magyar állampolgárság, melyet a választópolgár a magyar hatóság által kiállított érvényes közokirattal (útlevéllel, honosítási okirattal vagy állampolgársági bizonyítvánnyal) tud igazolni. A választópolgárt a regisztrációról, illetve annak elutasításáról a Nemzeti Választási Iroda értesíti. Ha a kérelmet elutasítja, a regisztráció a hibák kiküszöbölése után megismételhető. A regisztráció alapján a külhoni választópolgár tíz évig marad a névjegyzékben. Aki szavaz, annak esetében a tízéves időszak a szavazáskor újraindul. A választópolgár a központi névjegyzéken szereplő adatait bármikor szabadon módosíthatja, töröltetheti.

Fontos, hogy akinek nincs magyarországi lakcíme, csak levélben, pártlistára voksolhat.

A szavazási levélcsomagot az iroda a szavazólapok elkészülte után küldi meg a választópolgár által a regisztráció során megadott postacímre, illetve ha a regisztráció során a választópolgár ezt jelölte meg, a levélcsomag a szavazás előtti két hétben (2014. március 24-étől 2014. április 4-éig) személyesen átvehető munkanapokon, munkaidőben a megjelölt külképviseleten vagy magyarországi településen.

A szavazat akkor érvényes, ha: lezárt borítékban, idejében beérkezik a felsorolt szervekhez, a szavazó azonosításához szükséges nyilatkozatot az állampolgár hiánytalanul és hibátlanul kitöltötte, aláírta, továbbá a mindezeket tartalmazó válaszboríték is lezárt állapotban érkezik meg.

• Noha a határon túli szavazatok inkább szimbolikus értékűek vagy jellegűek — mivel kevésbé tudják befolyásolni a választások végső kimenetelét —, bizonyos politikai erők mégis már előre megkérdőjelezik a választások tisztaságát miattuk. Nem tartanak attól, hogy némely párt a választási rendszert fogja okolni esetleges veresége után?

— A levélszavazás a legtöbb európai országban létezik, vagyis nem magyar sajátosság. A magyarhoz hasonló szabályok szerint például Németországban a tavalyi választásokon már csaknem minden negyedik választópolgár levélben szavazott, és soha nem tapasztaltak tömeges visszaéléseket.            

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink