* Hányadik alkalommal vett részt a belgrádi versenyen? Konkrétan mit kell tudni róla?

— Bár ez a belgrádi megmérettetés többéves — ha nem évtizedes — tradíciónak örvend, ilyen formában és ilyen színvonalon immár harmadik alkalommal lett megrendezve, ami a megújult szervezőgárdának is köszönhető. Mind a három alkalommal részt vettem rajta. Kétszer álltam a dobogó legmagasabb fokán mint országos bajnok, illetve egyszer voltam második. A versenyről annyit kell tudni, hogy hosszútávú bajnokságról van szó. A triatlonban különböző távok léteznek, a szupersprint a legrövidebb, sprint, olimpiai, fél táv — mint ez a belgrádi is —, illetve a teljes Ironman. Ezen a versenyen 1900 m-t kellett úsznunk, utána 90 km-t tekerni és végül 21,1 km-t futni.

* Milyen és mennyi ideig tartó felkészülés előzte meg a megmérettetést?

— Mint minden fölkészülést, ezt is egy egész télen át tartó alapozás előzte meg. Általában ilyenkor döntik el a sportolók, hogy mely versenyek mellett teszik le a voksukat, mennyi időt szánnak a fölkészülésre, mennyi pénzt a nevezésre, fölszerelésre, utazásra stb. Ez az időszak három-négy hónap, és a hosszabb kitartást növelő edzéseken van a hangsúly. Mind a három sportot minimum hetente kétszer kell művelni, tehát szabadnapunk nem igazán van, hozzáteszem, hogy mi, amatőr sportolók, mindezt munka, család és egyéb tevékenységeink mellett csináljuk. Az edzések száma a versenyszezon közeledtével sűrűsödik. A téli alapozás után egy három hónapos, kemény fölkészülés következett, mely egészen a verseny napjáig tartott. Sajnos nem úgy sikerült, ahogy terveztem, de ez is benne volt a pakliban.

* Hol tudott felkészülni a triatlonra?

— Szabadkának elég jó adottságai vannak egy ilyen fölkészüléshez, talán amit mindig hiányolni fogunk, azok a hegyes útvonalak, de ehelyett a szél fúj rendesen, úgyhogy az eredmény szinte ugyanaz. Mind a két városi medencét használom az úszóedzéseimhez, illetve a nyári időszakban elég sokszor ellátogatunk a Topolyai-tóra a nyíltvízi úszást gyakorolni. A medencék előnyösek a technika gyakorlásához, de a nyílt vízhez szoktatás ugyanolyan fontos, mert a versenyen sincsenek laboratóriumi körülmények. Meg kell tanulni küzdeni a tájékozódással, az olykor igencsak erős hullámokkal, a vízhőmérséklettel stb. Kerékpározásra marad az országút, illetve a szobában görgőzés, mely egyre népszerűbb lesz a triatlonosok körében. Mint egykori kerékpározó, nem szeretem az edzőgörgőket, hidegben is inkább azt választom, hogy kimegyek kerékpározni akár egy órát is, mint hogy egy helyben tekerjek, de ez egyénfüggő. Futásra pedig minden időszak, minden terep kiválóan alkalmas. Mind a sétaerdei körpálya, mind az aszfaltos út, illetve az erdő. Mindegyik a kedvencem, és szívesen kombinálom a lehetőségeket.

* Melyik volt a legnehezebb rész ön számára? Azt mindenki tudja, hogy milyen magas szinten műveli a futást.

— Mivel okosan osztottam be az erőmet ezen a versenyen, nem tudnék most kiemelni egy szegmenst sem, mely különösebb nehézséget okozott volna. Talán inkább az összhang megteremtése az, ami inkább fokozott koncentrációt igényelt, mintsem fizikai erőt. Ez volt a legnehezebb számomra, mivel sajnos mindent hajlamos vagyok erőből csinálni, és kevésbé használni az eszemet. Ebben az esetben sikerült odatennem magam, fejben is, testileg is. A futást sem űzöm magasabb szinten, mint a másik kettőt, hiszen a három sportnak az összhangja és a hasonló szintre emelése a cél, nem az, hogy valamelyikben kiemelkedőbb legyek. Az úszás a leggyengébb számom, ez evidens, korábban nem úsztam így. Alapjában a kerékpározásból jövök, tehát ez az a sport, amelyben otthon vagyok, és nem kell túl sok hozzá, hogy a biciklin jó formába hozzam magam. A futás már a biciklizés után következett mint második szerelem, és körülbelül tizenhat éve futok rekreációs szinten, illetve három éve vezetem sikeresen a szabadkai Futóiskolát. Igyekszem nagyon sok embernek változást hozni az életébe a futás, a mozgás, illetve a saját példám által.

* Visszatérő triatlonista? Szeretne a jövőben is versenyezni?

— 2015 óta állandó résztvevője vagyok a triatlonversenyeknek. Az idén még lesz egy megmérettetésem, és jelenleg azon gondolkodom, hogy egy kicsit pihennem kellene. A triatlon számomra az egyik legszebb sport, mert nincs benne monotonitás, minden napra jut egy mozgásforma, és minden edzés másmilyen örömöt hoz az életünkbe, noha kimerítő is. Nem tudom, mit tartogat számomra a jövő, nem szeretnék előre komolytalan döntéseket hozni. Legelőször is befejezem ezt az idényt, és kondicionáló szinten természetesen mind a három sportot űzöm majd tovább, aztán pedig meglátjuk. Vannak más terveim is, melyekről most nem mondanék többet. Bízom benne, hogy hamarosan a Futóiskola is további új programokkal és ötletekkel fog gazdagodni, jelenleg nekem ez a legfontosabb.