home 2024. március 19., József napja
Online előfizetés
Törcsvár: a múlt és a jelen kulturális összefonódása
Martinek Imre
2016.09.12.
LXXI. évf. 36. szám
Törcsvár: a múlt és a jelen kulturális összefonódása

Már régen „befűztem az írógépbe a papírt”, amikor szinte a semmiből bukkant fel monitoromon egy bejegyzés, majd vált belőle seperc alatt vezérmotívum. Fonalszál, mely mentén ezúttal Törcsvárra invitáljuk a transylvaniai barangolások kedvelőit.

Ajánló: „Románia várainak, kastélyainak a 95%-a Erdélyben van.” (az Erdélyi Túrák Facebook-bejegyzése)

Személyesen tavaly jártam arrafelé. Több autóbusznyi turistacsoport parányi sejtjeként bébocsáttatásra várva. A lehető leghevesebb turistaszezon kellős közepében. Túljutva a völgyi sikátorok giccstengerén (drakulás bögrék, viaszfigurák, pólók, faragványok stb.), megfeszített igyekezettel vette szinte egy emberként fiatalja s öregje az iramot felfelé. A várkapuig, a lépcsőkig s a keményfa ajtóig, illetve a mögöttük őrzött kincsekig.

Futószalagon haladva persze lehetetlenség bármit is jobban szemügyre venni. Tol, sodor az egymásba érő csoportok tömege. Van, aki kamerával rohangál a korridorok között... Hiába, a jelenkor fogyasztói társadalmának szörnyecskéi fényévekkel lekörözték már a patinás korok vérbeli vámpírjait is.

Egy kis (zűrzavaros) vártörténelem

Törcsvárat (Bran, Türzdorf, Tölzburg) sajnos idestova három évtizede leginkább Drakula kastélyaként szokás emlegetni. Pedig az ellenségeit és jobbágyait egyaránt élve karóba húzó Vlad Dracul — Ţepeş gróf bizonyítottan sohasem járt a várban. Viszont tény, hogy a kővár építtetése Nagy Lajos magyar király nevéhez fűződik, aki 1377-ben a közeli törcsvári szoros és a rajta keresztül áthaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzését, illetve védelmét szem előtt tartva, kiváltképpen a havasalföldi román vajdák betörései ellen, megbízatást adott a palléroknak.

Fekvéséből adódóan Törcsvár a nehezen bevehetőek közé tartozott. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta Brassónak, majd 1528. január 25-én II. Lajos király meghosszabbította a zálogot 25 évvel. Azzal a feltétellel, hogy a várnagy mindenkor magyar legyen. 1512-ben az épületet Brassó város felújíttatta, 1568-ban pedig végleg saját fennhatósága alá vette, jelentős évi adófizetést is vállalva utána János Zsigmond fejedelem ren szerint. 1612. április 5-én Báthory Gábor, legyőzvén a brassóiakat és a barcarozsnyói várat, a törcsvári kastély ellen indult, majd Henklischer János várnagy harc nélkül átadta a kastély kulcsait a fejedelemnek. Később azonban a vár visszakerült az időközben a fejedelemnek behódolt brassóiakhoz. 1660-ban II. Rákóczi György a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat, 1690-ben viszont Thököly Imre sikertelenül ostromolta a seregeivel.

Majd elérkezett a végeláthatatlan fordulatokban bővelkedő XX. század. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták a kastélyt IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta. 1918-ban Törcsvár is román fennhatóság alá került, majd egy újabb ajándékozási gesztussal Mária királynő tulajdonába. A regina átépítette, és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, végül leányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931. július 26-án ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban, a királyi család száműzetése után, a törcsvári kastély a román állam tulajdonába került. Az államosítás után kifosztották, és sorsára hagyták, restaurálása csak 1987-ben kezdődött el. A munka legnagyobb része 1993-ra fejeződött be.

Mozzanatok a közelmúltból és a jelenből

A román visszaszolgáltatási törvény alapján a már 50 éve múzeumként működő romantikus várkastélyt Ilona hercegnő gyermekei — a Bécsben élő Mária Magdolna és az amerikai építészként is ismert Domonkos — vették át a román kulturális minisztériumtól 2009-ben. A közelmúltban röppent fel a hír, hogy a tulajdonos meg akar válni a vártól, és 75-80 millió dollár körüli összegért kínálja. Törcsvár mind a négy emeletének szobáiban most múzeum működik, ahol a kastély eredeti berendezésén kívül a román királyi család műgyűjteményének darabjait is bemutatják.


A szerző felvételei


Külső hivatkozások:

http://www.traveltotransylvania.com/site/torcsvari-dracula-kastely/

http://www.nationalgeographic.rs/vesti/7413-prodaje-se-drakulin-zamak.html

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..