home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Tíz ok arra, hogy Szerbiában nyaraljon
Gyurkovics Virág
2015.07.06.
LXX. évf. 26. szám
Tíz ok arra, hogy Szerbiában nyaraljon

Június 26-án Szabadkára érkezett, és a városközpontban „parkolt le” az a karaván, amely Szerbia Idegenforgalmi Szervezetének jóvoltából a Moja Srbija (Az én Szerbiám) kampány keretében arra buzdítja a polgárokat, hogy Szerbiában nyaraljanak.

A kimutatások szerint ugyanis az ország polgárai évente több százmillió eurót költenek el külföldön az üdülések során. A kampány célja, hogy ennek az összegnek egy bizonyos százaléka belföldön maradjon.

A karaván elsősorban — igényes kiadványokon keresztül — az ország turisztikai látnivalóit mutatja be, melyek között a tartalmas kikapcsolódásra, kulturális élményekre, kirándulásra, kalandra, lazításra, magányra, jó bulikra, finom ízekre vágyók találhatnak kedvükre valót.

Szerbiában túrázni szerintünk is érdemes, és hogy ezt az állításunkat alátámasszuk, összegyűjtöttünk tíz érvet, mely az itthoni kirándulás mellett szól. Ha a nyaralást, a sós vizet, a tengerpartot nem is tudja helyettesíteni egyik belföldi helyszín sem, egy-egy év közbeni kikapcsolódás megtervezésénél mindenképp érdemes lesz figyelembe venni őket.

1. Útlevél nélkül is elérhető

Amikor kiruccanást tervezünk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, minél messzebb megyünk, annál különlegesebb tapasztalatban lesz részünk. Az élménynek azonban semmi köze a távolsághoz. Ezt jómagam akkor tapasztaltam meg, amikor egy baráti társasággal útra keltünk, hogy átéljük a magunk Vaskapu-élményét. Mivel mindössze egy hétvége (szombat, vasárnap) állt rendelkezésünkre, és a kirándulást nem az autóban vagy a határon akartuk tölteni, úgy döntöttünk, viszonylag közeli, szerbiai helyszínt veszünk célba, így esett a választás a Đerdap Nemzeti Parkra, mely autóval oda-vissza nyolc óra alatt megjárható, és a nevezetességek megtekintésével, illetve a hazaúttal együtt körülbelül 680 km-t kell megtenni érte.

2. Rövid távon belül is sok a látnivaló

A szervezés során akadtam rá a www.ajmonegde.com szerb nyelvű weboldalra, melyet nagyon hasznosnak tartok, ezen ugyanis minden látnivaló — leírással, útvonaltervvel, GPS-koordinátákkal együtt — megtalálható. Segítségével tematikus útvonalakat is tervezhetünk. Ha például a vízesések szerelmesei vagyunk, akkor a megfelelő ikonra kattintva az ország valamennyi vízesése közül választhatunk. Egy-egy nevezetesség mellett pedig feltüntetik, hogy a hely 50 km-es körzetében mit érdemes még megtekinteni, így „mehetünk a lehető legbiztosabbra”, ha kirándulásunkon egy percet sem szeretnénk elvesztegetni. A mi kétnapos kirándulásunk útvonaltervében a ševicai vízesés, a dubokai barlang, Galambóc vára, valamint az Ezüst-tó szerepelt.

3. Nincsenek nagy tömegek

Nem tudom, hogy van vele a kedves Olvasó, de szerintem akkor lehet a legjobban kikapcsolódni, ha az ember elvonulhat a nagy tömegektől, hogy legyen alkalma egy kicsit magába szállni. Szerbiában az is vonzó lehet a kirándulóknak, hogy nem kell egymás sarkában toporogni a látnivalókért.

Tudta, hogy a Vaskapu szoros nemcsak a legmélyebb, de a legnagyobb folyami víznyelője is az öreg kontinensnek? (Vaskapu – Đerdap Nemzeti Park)

4. Értjük a helyiek nyelvét

Ha eltévednénk, vagy nem tudnánk, merre induljunk, minimális nyelvismerettel is útmutatást kérhetünk. A helyiek — talán épp a szerb falvakra jellemző eseménytelenség miatt — szívélyesen adnak útbaigazítást.

5. Érintetlen a természet

Ami az ország turisztikai szempontjai szerint hátrányként róható fel, az a természetbarátok számára előny lehet. Szerbia természeti csodái közül ugyanis ma is rengeteg úgy található meg, ahogyan azt a teremtő annak idején megalkotta. A zölddel benőtt területek között bóklászva külön élvezetet nyújt, hogy az érintetlen természet csak lassan, lépésről lépésre fedi fel magát a látogató előtt, a civilizáció nyoma pedig mindezen semmit sem csorbít.

6. Vendégszerető környezet

Bármennyire igyekszünk is minden eshetőségre felkészülni, mégis adódhatnak olyan helyzetek, amelyekkel nem számoltunk. Ilyenkor lehet hasznos a segítségkérés, ám ha szerencsénk van, nincs is rá szükségünk, hiszen a helyiek maguktól is segítő jobbot nyújtanak. A dubokai barlang bejáratát sokáig hasztalan kerestük. Az eső is eleredt, már-már fel akartuk adni, és visszafordulni, amikor egy helyi bácsi, látva a csalódottságunkat, meghívott a házába, hogy ott várjuk meg az eső végét. A felesége kávéval, teával kínált bennünket, így volt alkalmunk elbeszélgetni, hogyan élnek arrafelé. Mire a csészénk kiürült, a nap is kisütött, mi pedig újult erővel indultunk a barlang keresésére.

7. Ismerős, finom helyi ízek

Nem meglepő, ha az ember megéhezik túrázás közben. A sok séta, a jó levegő, a csodás környezet finom falatokat kíván. Noha az evést megoldhatjuk a hűtőtáskából elővarázsolt szendvicsekkel is, mégis úgy autentikus, ha a helyi élmények mellé helyi ízek is társulnak. Szerbia ízeit ismerjük ugyan, a helyi készítésű ételek mégis utánozhatatlanok, és páratlan kiegészítői lehetnek a kiránduláson szerzett tapasztalatainknak.

Tudta, hogy egy Szerbiában található freskó képét is elküldték a világűrbe azzal a műholdas jellel, amely a földiek vívmányait hivatott bemutatni? (Fehér angyal, Mileševa-kolostor, 13. század)

8. Olcsón megúszhatjuk a szállást

Némi utánajárás, interneten való böngészés szükséges ugyan, de egy kis szerencsével olyan ajánlatra is bukkanhatunk, hogy egy — teljesen elfogadható — bungalós szállást akár 10 euróért is megkaphatunk. Az ár faházanként értendő, úgyhogy egy ilyen lehetőség egy 2-3-4 fős társaság üdülését jelentősen megkönnyítheti. A reggeli kávé élménye pedig a Duna-parton, ahol olyan széles a folyó, mintha legalábbis a tengerparton ébredtünk volna, felbecsülhetetlen.

9. Felejthetetlen élmény

Mondanom sem kell, a Đerdap Nemzeti Parkban eltöltött két nap minden várakozásunkat felülmúlta. Csodálatos élményekben volt részünk, melyeket valamennyien örömmel idézünk fel. A fényképeket visszanézve szinte hallani a vízcsobogást és a madárcsicsergést, újra megszédülök, ha felidézem az óriási barlangot, és érezni a levegőt, mely a Dunát övező hegyeket átjárja. Ki gondolta volna, hogy ezek a tapasztalatok ilyen elérhető közelségben vannak...

Tudta, hogy az oligocén korból fennmaradt, megkövesedett agyagfigurák, melyeket kalapszerű kőlap borít, elnevezésüket egy népi legendáról kapták, miszerint az ördög egy egész lakodalmas menetet kővé változtatott? (Ördögváros – Đavolja varoš, Kuršumlija)

10. Nekünk is lehet saját Szerbiánk

Vajdasági magyarként sokszor idegennek érezzük azt az országot, amelyben élünk, pedig tőlünk is függ, hogy milyen kép él a fejünkben az otthonunkról. Valójában kiváltságos helyzet a miénk, hiszen amellett, hogy sajátunknak tekintjük a magyar kultúrát, épített örökséget és hagyományokat, az ölünkbe hullott egy másik ország természeti kincsekkel gazdag világa is. Némi nyitottság, kíváncsiság és kalandvágy kell csupán ahhoz, hogy ezekből a kincsekből magunknak is annyit gyűjtsünk, amennyit csak lehet. Belőlük építhetjük fel a saját Szerbiánkat, aminek köszönhetően a környezetünkben is könnyebben békét lelhetünk.


Tekintse meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..