Az utolsó mézeskalácsokat is lecsipegették a Népkör Magyar Művelődési Központ karácsonyfájáról legutóbbi próbájukon a Fabula Rasa Gyermekszínjátszó Grund színinövendékei, akik a hétvégén tett látogatásunkkor, a téli szünet ellenére is jó hangulatban, szorgalmasan készültek legújabb előadásukra.

A Fabula Rasa Gyermekszínjátszó Grundot Greguss Zalán, a szabadkai Gyermekszínház színművésze és Ralbovszki Csaba, a szabadkai Népszínház magyar társulatának színművésze 2008-ban alapította a Népkör keretében. A színjátszó kör korábban már a Dzsungel könyvét és a Pál utcai gyerekeket is színre vitte. Foglalkoztak Örkény egyperceseivel, Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdő című művének egy szövegrészével, legutóbb pedig a Túl a Maszat-hegyen, valamint a Stranger is the night című előadást játszották.

Érdekesnek találom a megnevezést, hiszen az alapítók a Fabula Rasa névvel tulajdonképpen összevonták a latin tiszta lapot a tanulságos történettel. A miértre Greguss Zalán válaszolt.

— Egyrészt tiszta lappal akartunk kezdeni. A Népkörnek nagy hagyománya van az amatőr színjátszásban, de a korábbi kezdeményezések mindig befulladtak. Másrészt a tisztaságot, az emberi jó tulajdonságokat próbáljuk előtérbe helyezni a munkánk során. A gyerekek sokan vannak, ami azt a szerencsés helyzetet teremti meg, hogy egymásra vannak utalva, segítenek egymásnak, tanulnak egymástól. Itt kamaszokról van szó, akiknek néha nagyon nehéz a másik érintése, ölelése — ez alól próbáljuk felszabadítani őket, és csak a tiszta emberi érzéseket igyekszünk nekik átadni, ők pedig belemennek a játékba. Megszerették egymást és szeretnek ide járni.

Zalán szerint a csoporttal elérték a lehető legfontosabbat. A középiskolások már nemcsak egy színjátszó csoport, hanem egy baráti társaság, melynek tagjai elfogadják egymást, egyik a másik védelmére kel, ha épp arra van szükség, és mindig szeretettel várják az új tagokat.
A grundon jelenleg 43-an vannak, 25-en az általános és 18-an a középiskolások. A két korosztály 2011-ben vált külön, elsősorban gyakorlati okokból. Ilyen sok színjátszóra ugyanis nagyon nehéz megfelelő színművet találni, nem beszélve arról, hogy a vezetők figyelmét is kevésbé osztja meg, ha feleannyi gyerekre kell összpontosítaniuk.

Az általános iskolások, akik között első osztályosoktól kezdve 7. osztályos tanulók és egy óvodás van, Weörös Sándor Holdbéli csónakos című művét viszik színre. Az általános iskolásokkal a próbák is nehezebbek, mivel a próbák idejének a fele fegyelmezésre megy el, ha a gyerekek jól érzik magukat és szaladgálnak, nem figyelnek. Ugyanakkor nagyobb a kihívás, ami szerencsére kimondottan inspirálja Zalánt. Az előadás egy szerelem történetéről szól, mely Pávaszem és Medvefia között szövődik, ám ahhoz, hogy a szerelmesek egymáséi lehessenek, bonyodalmakon, cselszövéseken kell túljutniuk. A kedves történetet Weöres Sándor nyelvezete teszi még szebbé. Izgalmas előadás lesz tehát, melynek zenéjét Verebes Ernő szerezte. A díszletet Greguss Zalán, a jelmezeket pedig G. Erdélyi Hermina készíti majd. Az előadás ötlete is tőle származik, akárcsak a nagy csoport esetében is.

A középiskolások és a nyolcadikosok, akik már átkerültek a nagyokhoz, Tasnádi István Rovarok című darabját, egy nagyon jó kortárs drámát visznek színre. Az előadásban szinte minden rovar felvonul majd: egy vidám produkció keretében azon fáradoznak, hogy párt találjanak a kérésznek, akinek mindössze egyetlen napja van arra, hogy szaporodjon. Egy science fiction rovarvilág egyetlen napja lesz az előadás, mely zenés, táncos formájával garantáltan jó szórakozást ígér a nagyérdeműnek. Az előadás díszletét Szilágyi Nándor, a jelmezeket Pesitz Mónika készíti majd el. A korrepetítor Nemes Nagy Anita, a koreográfus pedig Lackó Bálint.

Az előadás készítésének legnagyobb nehézsége, hogy nagyon kevés alkalom van a próbákra. Az októbertől áprilisig tartó próbafolyamat látszólag elég, de a hétvégente négy óra mégsem sok idő. A gyerekek viszont szeretik csinálni és egymást figyelmeztetik, hogy tartsák tiszteletben a másik idejét. A próbafolyamatokat olvasópróbákkal, elemzésekkel kezdik, amikor a szereplők és a rendezők megbeszélik, miről szól az előadás, kik a szereplő figurák, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az egyes karakterek. Ilyenkor a gyerekeknek is mindig felcsillan a szemük, ha beugrik nekik egy-egy mozzanat, amitől még hitelesebben formálhatják meg karakterüket. Az eredményről azonban csak április elején, illetve végén, az előadások bemutatóján győződhetünk meg.

Az idén lesz ötéves a grund. Zalánt arról kérdeztem, milyen helyet foglal el a gyermekszínjátszókkal való foglalkozás a mindennapjaiban. 

— Fura érzések ezek, néha azt hiszem, hogy nagyon sok olyan hétvégémet elveszi, amelyet a családommal tölthetnék — és ez így is van. Viszont nagyon szeretem, fontos a számomra, és úgy érzem, hogy a Népkörnek is az. Családiasnak érzem a Népkörben a hangulatot, ezért szeretek itt lenni.