
Impozáns zongoraszó és hangulatos fények a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében Jókai Mór kétszázadik születésnapja alkalmából.
Az estet Basity Gréta, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör vezetője nyitotta meg, és elmondta, szerették volna megajándékozni a közösséget a március 15-ei ünnepre. Így ennek apropójából mi sem volt természetesebb, mint hogy Jókai Mór munkássága ihlette összeállítást készítsenek.
Három fő szövegrészlet köré épült a zongorajáték, melyet Görög Noémi és Görög Enikő Kodály műveiből adott elő. Csernik Árpád színművész a Rab Ráby és Az arany ember című Jókai-regényekből adott elő részleteket, majd Csáth Géza szövege hangzott el. Így nemcsak az irodalomkedvelők, de a zene szerelmesei is élvezhették a művészet elbűvölő szegmenseit.
Tóth Zsuzsanna szívesen jár ilyen jellegű eseményekre, ahol a zene és az irodalom találkozik.
— A zongorát nagyon szeretem, ezek együttesei pedig számomra nagyon vonzóak és értékesek. Kodály művei energikusak, és kellő hangulatot tudnak teremteni egy-egy Jókai-szöveg meghallgatásához.
A családias és meghitt hangulat mellett tanulni is lehetett. Szajbély Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa vezette fel a szövegrészleteket, illetve segített az esetleges értelmezési nehézségek felfedésében. A művészetbaráti kör tagjai számára ez az este meghatározó, hiszen az, hogy Szajbély Mihály elfogadta a meghívást, és tőle tanulhattak a jelenlévők, számukra igazi megtiszteltetés.
Szajbély Mihály nem véletlenül írt monográfiát éppen Jókai életéről. A számos műfajban megalkotott írásai, melyek közül sok ma is rejtély, mint például a versei, tükrözik irodalmi sokszínűségét.
— Minden irodalomtörténésznek kihívás Jókai munkássága. Meggyőző életművet hagyott a XIX. században. Tulajdonképpen mindmáig a magyar próza alakulástörténetében az ő szerepe meghatározó. Ő volt a kor celebje, ha lehet így mondani, hiszen regényeit ma könyvként olvassuk, de azok eredetileg a korabeli napilapok tárcarovataiban jelentek meg folytatásokban. A mai, délutáni szappanoperáknak az előzményei ezek a tárcák, amik abban az időben jellemzőek voltak az európai irodalomra, tehát elsősorban nem Jókai leleménye. Az emberek az újsághoz nyúltak, ettől lett ő ennyire ismert.
A szerző felvételei