Hatodik alkalommal tartották meg a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület által megálmodott és életre hívott nyári néptánctábort. Az esemény negyedik éve Firigyházán, a Ricze Emlékházban, illetve annak udvarán valósul meg. A rendezvényről Kovács Magdalénával, az egyesület elnökével beszélgettem.
Ottjártamkor a résztvevők a fánkot várták, melyet a törökkanizsai Kéknefelejcs Hagyományápoló Kör tagjai sütöttek számukra, illetve a később kezdődő táncházra készülődtek.
— Mintegy ötven gyermek — kisebbek és nagyobbak egyaránt — vesz részt az idei táborban. Ők nemcsak a Tiszagyöngye egyesület tagjai, hanem a környező magyarlakta falvakból, Oroszlámosról, Majdányról, Rábéról is jelentkeztek. Oroszlámoson, a Dr. Batthyány-Strattmann László Művelődési Egyesületben is működik a néptánccsoport, de azokat az érdeklődőket is fogadjuk, akik még soha nem kóstoltak bele a néptáncba, és itt teszik meg először — mesélte Kovács Magdaléna, majd azt is hozzáfűzte, hogy a gyerekek nagyon szeretik a helyszínt, jól érzik magukat a falusi környezetben, tágas a tér, kielégíthetik a mozgásigényüket.
Fotók: Tóth Lívia
A néptáncoktatás minden délelőtt 9 és 12 óra között folyt, Gazsó Tibor — Somi és Varga Viola oktatók irányításával.
— Két produkcióval készülnek — a Tiszagyöngye nagylányai külön egy karikázóval —, melyet a Szent István-napi ünnepségen mutatnak be a közönségnek. Nálunk ez a gyakorlat, hogy nem tartunk záróműsort, hanem ezen az ünnepi összejövetelen lépünk fel a táborban tanultakkal. Délután kézműves-foglalkozások és népdaléneklés várja a tanulni vágyókat, valamint hangszeroktatást is szerveztünk Csonka Ferenc segítségével. Két alkalommal volt hangszerbemutató is, melyen mindenki részt vehetett. Valójában a vonós hangszerekre helyezzük a hangsúlyt, mert ezek beszerzésére és oktatására nyertünk pályázati forrásokat a Csoóri Sándor Alaptól. Az egyesületben már január óta működik egy csoport, de úgy gondoltuk, a táborban sem árt népszerűsíteni, hátha mások is kedvet kapnak, és csatlakoznak hozzánk — folytatta a program ismertetését Magdaléna.
Azt is megtudtam, hogy a tábor iránt minden évben egyre nagyobb az érdeklődés, de a járványhelyzet miatti tavalyi szünet is megtette a magáét, hiszen a gyerekek alig várták, hogy kiszabaduljanak a kényszerű bezártságból.
— Jól összekovácsolódott a társaság, két napig az ovisaink, a Tiszagyöngye utánpótlása is itt volt, akiknek megfelelő foglalkozásokat szerveztünk. Végül is a tábort is azzal a céllal indítottuk, hogy új tagokat toborozzunk, hiszen ide azok is eljönnek, akik még nem táncoltak, és ha sikerül felkeltenünk az érdeklődésüket, akkor csatlakoznak hozzánk. Mi kis közösség vagyunk, szorosan együttműködünk a többi községbeli civil szervezettel, a már említett oroszlámosi művelődési egyesülettel és a Törökkanizsáért Egyesülettel is, mely a Ricze Emlékház fenntartója. A táborban hétfőtől szombatig bejárós rendszerben folytak a tevékenységek, az autóbuszok reggel 8-kor hozták a résztvevőket, és este 7-kor indultak haza.
Kérdésemre Magdaléna azt is elmondta, hogy Firigyházát 100-120, többségében szerb anyanyelvű, idős személy lakja, kevés a fiatal házaspár és a kisgyerek. A táborozókat szívesen látják, be-benéznek hozzájuk, örülnek, hogy van mozgás és zsivaj a településen. Beszélgetésünk folytatásában a Tiszagyöngye Művelődési Egyesületben megvalósuló munkára tértünk rá.
— A hosszan tartó korlátozás után most gőzerővel dolgozunk, az idén az egyesületben nincs nyári szünet. Tavaly minden nagyobb rendezvényünk, a tábor, a Szent István-napi ünnepség, a néptánctalálkozó és a karácsonyi műsor is elmaradt, de most sok eseményre készülünk. A már említett Szent István-napi ünnepség után szeptember 19-ére tervezzük az észak-bánáti néptánctalálkozót, melynek a megszokott időpontja április vége, május eleje, de most halasztanunk kellett. A felsoroltak mellett természetesen ott leszünk a Durindón és a Gyöngyösbokrétán is. Állandóan azon dolgozunk, hogy a csoportjaink számára utánpótlásról gondoskodjunk, ellátogatunk az óvodákba, iskolákba, ahol bemutatókat tartunk. Jelenleg három tánccsoportunk működik, az ovis Csillagocskák, a középső Tiszavirág és a legidősebbeket összefogó Tiszafa. Két énekkarunk van, a Tiszagyöngye népdalkórus és a Tiszácska leánykar, valamint évek óta gyakorol a Szőke Tisza citerazenekar. Emellett néhány hónapja megkezdődött a vonós hangszeres oktatás — vázolta a helyzetet Kovács Magdaléna.
A néptánctáborban nincs részvételi díj, a rendezvényt a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság, Törökkanizsa Önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács és az Emberi Erőforrások Minisztériuma — Csoóri Sándor Alap támogatta.
Fotók: Facebook