Az utóbbi időben azt látjuk, hogy jelentős aránytalanságok formálódnak a gazdaságban. Számos alapanyag jelentősen megdrágult, miközben késztermékből sok helyen eladatlan raktárkészleteket próbálnak meg akciós áron értékesíteni a gyártók és a forgalmazók. A tartalékoknak köszönhetően, illetve az állami támogatások jóvoltából egyelőre a fogyasztási cikkek nem drágultak meg jelentősen, de a mostani folyamatok akár oda is vezethetnek.
Akár a korábbiakban tapasztaltaknál sokkal súlyosabb gazdasági válságnak is „megágyazhat” ez a most zajló folyamat. A nemzetállamok mozgástere pedig jelentősen beszűkülhet a világgazdasági trendek viharverésében.
A jelek arra utalhatnak, hogy ez valójában egy új árupiaci szuperciklus kezdete. Ez annyit tesz, hogy a nyersanyagárak tovább emelkedhetnek, majd tartósan magasak maradhatnak. A kőolaj és a földgáz, a réz és más fémek, mezőgazdasági és bányaipari termékek máris jócskán megdrágultak. A szója, kukorica és más termények ára is rekordokat döntöget. Hatalmasat ugrott a réz ára is, mely a jelenleg zajló technológiai forradalom egyik legkeresettebb nyersanyaga. Megdrágult a faanyag, de a palládium és a platina is, melyekből az autók alkatrészei készülnek.
Illusztráció: Pixabay
A tapasztalatok szerint a részvénypiacokon a ciklikusan váltakozó periódusok általában öt—tíz évig tartanak, és a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódnak, egy árupiaci ciklus azonban húsz-harminc évig eltarthat. Az árupiaci ciklusok jellemzően hosszabbak. Másfelől pedig jelentős ingadozásokat mutatnak. Évszázados adatokat vizsgálva jól látszik, hogy az elmúlt százhúsz évben négy, egymást követő szuperciklus volt megfigyelhető az árupiacokon. Az előző ilyen szuperciklus 1996-ban indult, egy újabb pedig a jelek szerint most kezdődhet.
Szerencsére minden arra utal, hogy lassan kilábalunk a koronavírus okozta krízisből. Az európai nagy gazdaságok — ahogyan a fejlődő országok is világszerte — még csak most kapaszkodnak fel. Ez további keresletélénkülést hozhat, mellyel a kínálat nem tud majd lépést tartani. Ennek hatására pedig tovább nőhetnek a nyersanyagárak. Egy másik jelentős tényezőnek tekinthetjük, hogy a Föld lakossága a következő évtizedekben a jelek szerint még tovább fog nőni. Így a népesedő országok felől érkező kereslet még sokáig emelkedik számos nyersanyag iránt.
Az eddigi tapasztalatok szerint az árupiac kínálati oldala kevésbé rugalmas, mint a keresleti. A hirtelen jelentkező keresleti sokk, valamely termék megugró felhasználása csak sokkal később, évek múltán vonja magával a kínálat emelkedését. Ez elsősorban azért van így, mert például egy-egy új bánya megnyitása évekbe is telhet. Egy új termőterület szabaddá tétele másik termény számára szintén nem gyors folyamat. Ez is egyik oka annak, hogy az árupiacokon gyakran hatalmas kilengések, sokéves ciklusok alakulnak ki.
A nyersanyagok iránt megnövekedett igényeket emellett nem csak a gazdasági fellendülés és a koronavírus-járványból történő kilábalás hajtja. A megújuló energiaforrásokhoz vagy az elektromos autókhoz köthető igények is jelentősen hatnak a trendekre. Azt azonban, hogy valóban most kezdődött-e el egy újabb árupiaci szuperciklus, majd csak többéves távlatból visszatekintve lehet biztosan megmondani, amikor a hosszú távú trendek világosan kirajzolódnak.
