Kakasviadal, díjazott munka

* Mit kapsz meg az egyetemen, aminek, ha történetesen nem tanulsz tovább, nem lehetnél a birtokában?

— Az egyetemen mindenki a saját művészeti stílusát fejlesztheti, illetve tökéletesítheti. Tanáraink az egyéni gondolkodásmódot, a különleges, egyedi látásmód szeretetét próbálják elsajátíttatni velünk.

* Pályaválasztáskor nem is jöhetett szóba más irányzat, csak a művészet?

— Nagyon fontosnak tartottam, hogy olyan szakot válasszak, amely által sokat rajzolhatok, vizuálisan kifejezhetem gondolataimat, érzéseimet, mert számomra az a legfontosabb, hogy boldog legyek, hogy azt csináljam, ami örömmel tölt el. És ha ez egyúttal a hivatásom is lesz, akkor teljes, örömteli életet élhetek majd. A képi világ számomra a legtranszparensebb kifejezési mód, mely által kommunikálok a környezetemmel. Kedvenc ábrázolási technikám a rézkarc mint grafikai technika, az akvarell mint festészeti technika, valamint a számítógépes grafika. Groteszk lények és arcok, illetve plakátok alkotják a munkáim nagy részét. Tízéves korom óta vagyok tagja a szabadkai Népkör Művelődési Központ Boros György tanár úr vezetése alatt álló Oláh Sándor Szakosztálynak — számos díjat és elismerést kaptam alkotásaimért. Gyurka bácsi által rengeteget tanultam a művészeti ábrázolás technikáiról, a tanár úr nagyon sokat segített a szaktudásával az egyetemi felvételire való felkészülésben — útmutatásai, tanácsai mindig hasznosak voltak munkáim készítésekor.

Richárd a megérdemelt diplomával

* Milyen elismeréseket kaptál eddig?

— A díjaim közül kiemelném a 2014-ben megrendezett Nemzetközi Ex Libris Szőlő és bor témára kiírt versenyt, melyen az én munkám lett a legjobb kisgrafika az ifjúsági kategóriában, így első helyezést értem el. A legújabb díjam a XV. Nemzetközi Ex Libris Lengyelország elnevezésű versenyen kiérdemelt második díj. Témám: kakasviadal. Ez egy rézkarc. Ezenkívül a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjának Kongresszusi Központjában megrendezett kiállításon is szerepelt alkotásom a Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából szervezett képzőművészeti pályázaton — Az ember tragédiája illusztrálása témakörben. Az IMDK- (Intézményi Művészeti Diákköri Konferencia) kiállításon a munkáim a rajz- és a fotópályázaton is a legjobbak között szerepeltek.

* Ezek szerint jól választottál, amikor úgy döntöttél, hogy a művészetek világát választod hivatásodul.

— Igen. Túl az első szemeszteren, az első sikeres vizsgákon, elmondhatom: nagyon örülök, hogy Szegeden a képi ábrázolás szakot választottam, mert számomra minden nap az alkotás új módszerét és lehetőségét tárja fel. Az egyetem tanárai profizmusukról, szakmájuk szeretetéről tesznek tanúbizonyságot az új ismeretek, a művészet és a környezetünk új perspektívából való bemutatásának módszere által, mely egy új irányú gondolkodásra készteti a hallgatókat. A tanáraim gyakran hangoztatják, hogy a művészetnek egy fejlődőképes társadalom lételemének kell lennie.

A Lengyelországban kiérdemelt oklevél

* Milyen üzenetet szeretnél közvetíteni az alkotásaiddal a külvilág felé?

— Mindig örömmel és elégedettséggel tölt el az álmaim, elképzeléseim és gondolataim vizuális megjelenítése, bemutatása a környezetemnek. Számomra nagyon fontos, hogy nekem is tetsszen az alkotás, de a környezetem véleményét is mérlegelem, és a kettő ötvözete által ítélem meg a munkám minőségét. A hobbim az alkotás minden formája: a dizájn a karakterek megteremtése, az akvarell a színek világának megelevenítése és a dolgok, tárgyak életre keltése, a rézkarc a részlet kidolgozásának módja. A részletgazdag alkotások létrehozásának lehetősége miatt éppen ez utóbbi a kedvenc technikám. Az egyetem elvégzése után dizájnnal akarok foglalkozni, szerencsére több technikával szeretek dolgozni, így meglehetősen széles körben — a plakátkészítéstől kezdve különféle karakterek megformálásán át a terméktervezésig — tudom hasznosítani az egyetemen szerzett tudást.