— A választásunk éppen ezért esett elsőként Szili Katalinra, aki az utóbbi tíz évét azzal tölti, hogy járja a külhoni magyar közösségeket, és megpróbál lelket önteni beléjük, ezenkívül pedig az Európai Unióban is azért harcol, hogy a külhoni, illetve a kisebbségi kérdéseket megpróbálja állandóan napirenden tartani és az Európai Unióban is elfogadtatni, mint egy olyan kérdést, amely alapvető emberi jognak számít. Azt hiszem, hogy ma sikerült néhány témát érintenünk, egyebek között azt is, hogy a vajdasági és általában a külhoni magyarság mire számíthat az anyaországtól. Mi változott az elmúlt tizenhét évben, hiszen szinte napra pontosan tizenhét évvel ezelőtt hozták meg azt a tragikus döntést, amely újra szétszabdalta a magyar nemzetet. Bizony, tizenhét év elteltével is még mindig itt van az a seb a külhoni magyarságban, hogy akkor elutasították, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgárságot kaphassanak. Mindez azóta megváltozott, de éppen az érdekelt bennünket most, a Szili Katalinnal folytatott beszélgetés során, hogy mire számíthat a külhoni magyarság az anyaország részéről. Mit tesz az anyaország a kétoldali kapcsolatokban, tehát a külhoni magyarság és az anyaország tekintetében, de ugyanígy mit tesz az anyaország annak érdekében, hogy az Európai Unión belül is ezt a kérdést napirenden tartsák — nyilatkozta Klemm József, a rendezvénysorozat egyik megálmodója.

Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott a találkozásokról elmondta, örömmel vállalta a részvételt, hiszen mint hallotta, ez hagyományteremtő kíván lenni, és olyannak tartja, amely visszahozza azokat a jóízű, polgári beszélgetéseket.

— Ilyen találkozásokra szükségünk is van, nemcsak a közös tudás miatt, hanem amiatt is, hogy mi magunk, akik az anyaországban élünk, tisztában legyünk azzal, hogy 120 kilométerre a magyar—szerb határtól van egy magyar közösségünk, amelyik kulturális bázisa is a magyarságnak. Mik azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják őket. Milyen a jövőképük, hogyan képzelik el a magyar közösség megmaradását? Éppen ezért nagyon fontos egyrészt arról beszélni, hogy Európa miként vélekedik ma a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségekről. Ebből a szempontból számunkra fontos, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. Ez jót tenne nekünk is, hiszen jó példát mutatna Szerbia, hogy a Vajdaságban önrendelkezést szavatol a nemzeti közösségeknek, hiszen oktatási, kulturális, média és finanszírozási, valamint az intézmények kérdésében önállóan dönthetnek. Nekünk minden magyar számít, bárhol is él a világban, akár diaszpórában, akár szórványban, akár határon kívül tömbben, és nagyon fontos az identitás megőrzésének a lehetősége. Éppen ezért a magyar kormány támogatja azokat a törekvéseket, amelyek ezeknek az intézményrendszereknek vagy a különféle projektumoknak a pénzelését garantálják. Itt, Vajdaságban indult el az első gazdasági támogatás, melyben a kis- és középvállalkozások segítésével kívánjuk elérni azt, hogy valóban legyen lehetőség a szülőföldön élésre és boldogulásra. Én örömmel hallottam, hogy amikor az első ilyen 50 milliárdos támogatás megérkezett Vajdaságba, és az első projektumok elindultak, voltak olyan külföldön élő fiatalok, akik visszaköltöztek Vajdaságba. Én azt hiszem, hogy számunkra ez a legfontosabb, hiszen a mai világban, amikor lehetőség van arra, hogy bárhol éljünk, fontos, hogy a közösségeink megmaradjanak, és adott esetben, ha már itt vagyok Nagybecskereken, akkor száz év múlva is legyen Nagybecskereken magyar szó — mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.

Jenovay Lajos, a nagybecskereki Petőfi MME elnöke örömmel nyugtázta, hogy sikerült rangos vendéget fogadni a nagybecskerekiek körében. A beszélgetés előtt pedig a nagyközönségnek alkalma volt látni Molnár Zoltán színművész versösszeállítását, mely ráhangolódásként szolgált a rendezvényen.

— Vannak terveink, december folyamán, karácsony környékén még egy találkozást szeretnénk megvalósítani. Emellett december 15-én a nagybecskereki színházban ünnepi rendezvényünk lesz, tavaly volt ugyanis 75 éves a Petőfi, de mivel nem tudtunk méltó módon ünnepelni, az idénre ütemeztük át, és most szervezzük meg az ünnepi műsorunkat. Az ünnepség keretében bemutatjuk Várady Tibor és Németh Ferenc közös kötetét, mely a Kárpát-medencében megalakult első művelődési egyesületről szól, mely Trianon után jött létre, ez pedig a Torontál Megyei Közművelődési Egyesület.

A nagybecskereki Petőfiben lesz még Luca-pogácsa-fesztivál is, valamint alkalmi karácsonyi vásár, melyet december 13-ára terveznek, és közösen szervezik meg a Karolina Női Egyesülettel.