Szépség és emberi barbárság
Tóth Lívia
2021.06.13.
LXXVI. évf. 23. szám
Szépség és emberi barbárság

Az utóbbi időszakban divattá vált Vajdaságban az elhagyatott, romos kastélyok felkeresése. Az érdeklődők ismerősök ajánlása vagy a közösségi médiában megjelent bejegyzések alapján döntenek egyik-másik, sorsára hagyott kúria megtekintése mellett. Így jutottunk el mi is a szerémségi Belcsénybe (Beočin), a több mint százhúsz éves Spitzer-kastély maradványaihoz.

Az 1997-ben védelem alá helyezett épület még a jelenlegi omladozó állapotában is annyira fenséges, hogy könnyen elképzelhetjük, milyen különleges lehetett fénykorában. Habár tábla jelzi a veszélyt és a látogatás tilalmát, ottjártunkkor sem mi voltunk az egyetlen kíváncsiskodók. A poros, piszkos termekben hangoskodó fiatalok fényképezkedtek, és éppen távozni készültünk, amikor egy apuka érkezett a kisfiával. Sajnos a sok szétdobált szemét és a falakon éktelenkedő graffitik is a felelőtlen, nemtörődöm emberek gyakori jelenlétére utalnak.

Első utam nem a bejárathoz, hanem az objektum őrzőjéhez, az oldalsó homlokzat csúcsán trónoló, kiterjesztett szárnyú turulmadárhoz vezetett — be kell vallanom, valamiféle megmagyarázhatatlan vonzalommal bírok a turulmadarak iránt. Számos fotó elkészítése után a letaposott drótkerítésen át közelítettük meg a kétlépcsős főbejáratot. Közben a figyelmünket a cseppet sem elhanyagolható részletek, a díszítőmotívumok keltették fel, melyek többsége — valami csoda folytán — épségben megmaradt. Az oszlopokon lévő virágok, a boltíves ablakok fölött kukucskáló angyalkák, a vízköpők… Egyes termekben a falak kékje és rózsaszínje annyira élénk, mintha nemrégiben meszelték volna.

Lássuk, hogyan alakult ennek a jobb sorsra és nagyobb megbecsülésre érdemes épületnek a története a virágkorától napjainkig.    

1839-ben az apatini származású Csík József cementgyárat alapított Belcsényen. A Tarcal-hegységből kinyerhető márgát — a cementipar alapanyagát — Clark Ádám kezdeményezésére a budapesti Széchenyi lánchíd megépítéséhez is használták. A cementet hajón szállították fel a Dunán a munkálatok helyszínére.

A kastélyt 1898-ban emelték Spitzer Edének, a cementgyár társtulajdonosának a megrendelésére. Tervezését a kor legnevesebb építészére, a magyar Országházat is megálmodó Steindl Imrére (1839—1902) bízta. A későbbi felújítása és átépítése Alpár Ignác (1855—1928) magyar műépítész, Steindl-tanítvány nevéhez fűződik.

A Spitzer család egykori kastélyán az eklektikus stílusjegyek érvényesülnek. Belső díszítésében a magyar virágmotívumok kerültek előtérbe, a kandallót Zsolnay kerámia, a falakat gipsz- és faelemek ékesítették.

A II. világháború után előbb kórházként használták, majd a hadiárváknak adott otthont. Később a helyi önkormányzat könyvtárat, zeneiskolát, rádióállomást működtetett benne, sőt, étteremként is funkcionált. Mindezt szinte el sem tudjuk képzelni most, amikor az enyészet és az emberi barbárság pusztítását szemléljük.  

A Szerb Köztársaság kormánya 1997-ben hozott döntése értelmében a kastélyt kulturális műemlékké nyilvánították, és a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet fennhatósága alá került. Ezután meghatározták az intézkedéseket az épület karbantartására, ezek azonban nem valósultak meg, illetve néhány évvel ezelőtt rendbe hozatták a tetőszerkezetet, amivel az objektum megóvható a folyamatos beázásoktól. Azt is el kell mondani, hogy 2004-ben a lakosság összefogásával a mennyezet újult meg.

Ezek az apró lépések is fontosak, de természetesen mindenki abban reménykedik, hogy előbb-utóbb a teljes tatarozás is megvalósulhat. Hogy végre megszűnjön a több mint negyed évszázada tartó elhagyatottság állapota.

A turulmadár addig is bizakodva tekint le az arra járókra, hátha közöttük van a kastély megmentője!

Fényképezte: Tóth Lívia

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Úton-Itthon rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..