Cirill és Metód emlékoszlopa a kis-balatoni Zalavár mellett

Habár az utóbbi évtizedekben február tizennegyedikén, Bálint napján a népi szokásvilágunktól idegen Valentinozást igyekeznek meghonosítani, nem érdektelen rámutatni, hogy Európához sokkal mélyebb szálak kötik a Kárpát-medence lakóit és a magyar nemzetet, mintsem a mindent átfogó jellegtelen divat. Különösen fontos ez Európa újbóli megfogalmazásakor és megformálásakor, annak az Európának, melynek védőszentje, Szent Benedek mellé II. János Pál Cirill és Metód apostolokat, a Kelet-Európa evangelizációjának előhírnökeit is sorolta. A két, születése szerint görög hittérítő a szlávok között fejtette ki missziós tevékenységét. A kazároknál végzett térítőútjukon 861-ben a Krím-félszigeten találkoztak a magyarokkal. Az akkor szerzett ismereteik alapján említhette a részben megkeresztelt népek között a magyarokat Cirill 867-ben egy Velencében folytatott teológiai vitában.
Alig másfél évtizeddel később, 881-ben, az Al-Dunánál Metód ismét találkozott a magyarokkal, amikor is - legendája szerint - Árpád fejedelem nagy tisztelettel és barátsággal fogadta és megvendégelte, búcsúzáskor pedig arra kérte: Tisztelendő atyám, okvetlenül emlékezz meg rólam szent imáidban.
Szent Cirill Tesszalonikiben született 827-ben és negyvennégy éves korában, Rómában halt meg, 869. február 14-én. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték nyugovóra, és mind a mai napig ott tisztelik.
Metód ugyancsak Tesszalonikiben született 815 körül. Kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé, s megkapta a szlávok között a szentszéki legátus hatalmát. 885 virágvasárnapján halt meg.
Ünnepüket 1880-ban július 5-ére vették föl a római naptárba, majd 1969-ben február 14-ére, a glagolita ábécének, a cirill ábécé ősi formájának a megteremtője: Cirill halála napjára helyezték át.