Sorjáznak a cikkek a belgrádi sajtóban a várható megszorításokról. Azok mértékéről, módjáról a jelenlegi kormány tagjai nem vélekednek ugyanúgy. Ráadásul az ukrán krízis kiéleződésével egyre több az olyan figyelmeztető jel, amely arra int, hogy Szerbiának hamarosan végérvényesen döntenie kell Oroszország és az EU között.
Ivica beszólt
Ivica Dačić, az új kormány első miniszterelnök-helyettese igen kemény szavakkal kritizálta Lazar Krstić pénzügyminiszter nyilatkozatát, amelyben a nyugdíj esetleges csökkentését helyezte kilátásba. „Ha a miniszterelnök azt mondta, hogy a nyugdíj nem lesz csökkentve, akkor a miniszter nem mondhatja azt, hogy márpedig lesz. Nyugdíjcsökkentés akkor lesz, amikor a kormányfő ezt mondja, s amikor a kormány erről dönteni fog” — mondta a szocialisták első embere. Dejan Vuk Stanković politikai elemző pedig minderről úgy vélekedik, hogy Dačić a kijelentéssel egyfajta politikai ellenállásra tett kísérletet egy elkerülhetetlen döntéssel kapcsolatban. „Ez egy nyílt csapás arra a választói testületre, amelyre a szocialisták hajtanak. Tágabb aspektusból nézve ez egy népszerűtlen döntés lesz, s nem csak a szocialisták választótábora részéről. A kormány ugyanis nagyon gyorsan számos problémával lesz kénytelen szembesülni. A Koszovóval való tárgyalások folytatásától kezdve egészen a nagyon népszerűtlen, politikailag veszélyes, a szociális szférához tartozó lépésekig.” (Politika)
Szerbia válaszúton: Európa vagy Oroszország?
Hosszú, a két lehetséges opciót szembeállító cikket közölt a tekintélyes és mérvadó Danas belgrádi napilap arról, hogy Szerbiának az ukrajnai fejlemények tükrében milyen mozgástere van a nagyhatalmi vetélkedésben, illetve arról, hogy az ország közép távon hova, ki mellé sorakozzon fel. Leonid Rašetnjikov, a Putyin orosz elnök támogatását magáénak tudó Orosz Stratégiakutató Intézet igazgatója azt nyilatkozta, hogy el fog jönni az a pillanat, amikor Szerbiának az EU és Oroszország között kell majd döntenie. Rašetnjikov pedig e téren azt tanácsolja a szerb kormánynak, hogy ne árulja el Oroszországot.
„A szerb kormánynak most ki kell tartania, s nem szabad elárulnia a közös történelmünket. Népeink mindig jó viszonyban voltak, s nem emlékszem olyan pillanatra, amikor Szerbia a velünk ellenséges tábor tagja lett volna. Éppen ezért most igen nagy a szerb kormány felelőssége” — nyilatkozta szokatlanul egyértelműen a Putyinhoz közeli intézet vezetője.
Teljesen más véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban Jonathan Moore, a State Department Dél- és Közép-európai Irodájának igazgatója. Moore megítélése szerint Szerbia az EU-s csatlakozási folyamat felgyorsulásával kénytelen lesz olyan lépéseket megtenni, amelyek komplikálni fogják a viszonyát Oroszországgal. „Úgy vélem, hogy jó eséllyel számíthatunk arra, hogy a belgrádi kormány helyes döntéseket fog hozni ezekben a kérdésekben, különösen akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy a világban igen nagy aggodalom tapasztalható a Krím orosz annexiója miatt” — tette hozzá a magas rangú amerikai diplomata. (Danas)
