Felejthetetlen élménnyel gazdagodtak azok, akik a napokban részt vettek a szabadkai Életjel szavalóinak a szegedi Millenniumi Kávéházban tartott bemutatkozásán. A testvérvárosi kulturális együttműködés szép példája ez a vendégszereplés, amelyet a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösség szegedi tagozatának szervezésében tartottak meg a Szegedi Tavaszi Fesztivál programsorozatának részeként.
Felejthetetlen élménnyel gazdagodtak azok, akik a napokban részt vettek a szabadkai Életjel szavalóinak a szegedi Millenniumi Kávéházban tartott bemutatkozásán. A testvérvárosi kulturális együttműködés szép példája ez a vendégszereplés, amelyet a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösség szegedi tagozatának szervezésében tartottak meg a Szegedi Tavaszi Fesztivál programsorozatának részeként.
Az esten Nagy Abonyi Attila, a délvidékiek kulturális egyesületének az elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, s örömének adott hangot, hogy e jeles és ismert művészeti csoportot Szegeden is láthatja a közönség, s kifejezte reményét, hogy nem ez lesz az utolsó itteni fellépése. Horváth Emma, az Életjel—Csáth Géza Művelődési Kör vezetője, az est rendezője, a kis közösség megalakulásának történetéről, munkájáról beszélt, és arról, milyen nagy szeretettel hozták Szegedre a műsorukat. Ezután az Életjel szavalói Erika Mitterer (1906—2001) osztrák költőnő A bizonyosság című művéből adtak elő zömmel vallásos témájú verseket. A kötetet, amelyet két évvel ezelőtt mutattak be Szegeden a Dugonics téri Millenniumi Kávéházban, Bata János horgosi költő és műfordító ültette át magyarra. A mostani rendezvényen is megjelent a fordító, és köszönetet mondott az előadóknak.
A szegedi közönség szívébe zárta a szabadkai szavalókat, és valószínűleg sokáig emlékezni fog erre a páratlanul szép, lelket melengető előadásra.
