Soha nem látott megpróbáltatások előtt

Soha nem látott megpróbáltatások előtt

Meddig bírja a nyomást a schengeni térség? — Menekültek újabb milliói és állandó terrorfenyegetettség?

Meddig bírja a nyomást a schengeni térség?

Vélhetően két fontos kérdésre kaphatunk választ 2016-ban. Csak remélhetjük, hogy a két kérdés közül egyik sem fog igennel végződni. Az első nem más, mint a schengeni övezet, avagy Európa határainak jövője. Vajon kibírják-e a nagy nyomást az európai uniós tagállamok határai, vagy Schengen teljesen összeomlik? Vajon a kelet-közép-európai, illetve az egykori vasfüggönnyel elzárt országok polgárai elveszíthetik-e a hosszú évtizedek óta várt szabadságot, a szabad mozgás, utazás és határátlépés lehetőségét? Nagy valószínűséggel minderre hamarosan választ kaphatunk. A második fontos kérdés részben kötődik az elsőhöz, és szintén Európa biztonságáról szól: vajon az európai országokban történt terrortámadások pusztán a történelem részévé válnak, vagy egyre inkább megbénítják majd a mindennapokat? Az is fontos kérdés, hogy a terrorakciók formája mennyiben változik. Sokak, közöttük számos biztonságpolitikai szakértő szerint sajnos minden esély megvan rá, hogy a terrorcélpontok az idén tovább szaporodjanak. Ráadásul a terroristák eszköztára a többi közt olyan szörnyű cselekményekkel is bővülhet, mint a biológiai, illetve a vegyi támadások. Egy biztos, az európai hatóságok és a terrorelhárítást végző alakulatok sohasem voltak még ekkora feladat elé állítva. A terror árnyékában maga Schengen kérdése talán kisebb gondnak látszik, de hosszú távon egyáltalán nem mindegy, hogy újra bezáródnak-e a határok. Az Európai Unió nyugati tagállamai egyre inkább a bezárkózást, illetve a szigorú határellenőrzést választják. Svédország például még novemberben visszaállította határainak ideiglenes ellenőrzését a menekültválságra hivatkozva, valamint megerősítette a dél felől érkező közúti és vasúti áruszállítás ellenőrzését is. Dánia a svéd példát követve szintén határellenőrzést vezetett be déli határain, Németország pedig már korábban visszaállította az ideiglenes határellenőrzést az osztrák—német szakaszon. Az Európai Bizottság a napokban találkozóra hívta Németország, Dánia és Svédország szakpolitikusait. A bizottság álláspontja szerint az érintett országok intézkedései a közrend és az államok belső biztonságának megóvása érdekében megtehetőek, egyszersmind az uniós állampolgárok szabad mozgásának elsődleges szempontnak kell maradnia.

Menekültek újabb milliói és állandó terrorfenyegetettség?

Az Európai Bizottság tavaly ősszel nyilvánosságra hozott gazdasági előrejelzése szerint az idei esztendő végéig mintegy hárommillió migráns fog érkezni Európába, azaz 2016-ban várhatóan megnégyszereződik a bevándorlók száma. Európa nyugati térsége egyre inkább kiveszi a részét a globális menekültválságból. A korábbi tendencia, hogy a világ menekültjeinek legnagyobb hányadát fejlődő országok fogadták be, 2014-ben megváltozott. Addig ugyanis a világ menekültjeinek 86%-át, azaz 12,4 millió főt a fejlődő országok, a migránsok egynegyedét, 3,6 millió főt pedig a legelmaradottabb államok fogadtak be. A menekültek származási országát tekintve továbbra is Szíria áll az élen, a második helyet Afganisztán, a harmadikat pedig Szomália foglalja el. Európába is ezekből az országokból érkeztek eddig a legtöbben. A szinte ellenőrizetlen és szabályozatlan bevándorlás azonban nemcsak rendkívüli gazdasági kihívások elé állítja az Európai Unió tagországait, hanem az állandó terrorfenyegetettség miatt egyre élhetetlenebbé tehet bizonyos térségeket. Európának a befogadott milliók ellátásán kívül a különféle félkatonai alakulatok, terroristák, valamint öngyilkos merénylők és fundamentalisták térhódításával is számolnia kell. Németország például a szó szoros értelemben roskadozik a menekültek terhe alatt. A Deutsche Bank elemzőinek adatai alapján tavaly több mint hétmilliárd eurós többletkiadást okozott a vártnál félmillióval több menedékkérő. Talán ezért sem véletlen, hogy egyre többen követelik a befogadható menekültek maximális számának megjelölését. A Bajorországra nehezedő nyomás miatt érthető módon a bajor konzervatívok a legelszántabb követelői a szabályozásnak. A keresztényszocialisták szerint főként az arab államok részéről van szükség nagyobb áldozatvállalásra mind a menekültek befogadása, mind a terhek finanszírozása kapcsán. Emellett az Egyesült Államoknak is tovább kellene erősítenie elkötelezettségét, illetve növelnie a befogadási hajlandóságát.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Soha nem látott megpróbáltatások előtt
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Soha nem látott megpróbáltatások előtt
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink