Egyszersmind a világ földterületeinek 75%-án takarmánynövényeket termesztenek. Ezért logikusnak tűnik, hogy egyidejűleg növekszik az élelmiszerek utáni kereslet is, főleg a hús, a tej és tejtermékek, valamint a tojás iránt. Az utóbbi évtizedekben az életszínvonal és a GDP növekedésével robbanásszerű kereslet jelentkezett ezen a téren a világ keleti részén is (Kína, Thaiföld, Vietnám). De sajnálatos módon egyre kevesebb a természetes takarmányforrás, miközben egyre növekszik a haszonállatok száma, melyeket etetni kell. Tehát egyre nagyobb az igény az újabb alternatív takarmányozási megoldások keresésére. Forradalmian új készítmények segíthetnek ezen a téren.

A FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) által készített vizsgálat szerint a Földön élő rovarokból előállított takarmányliszt 25—100%-ban képes helyettesíteni az eddig használt szója- és hallisztet, egyszóval a fehérjetápokat. Vagyis a takarmány-összetevők egy részét lehet majd helyettesíteni a rovarokból készített komponensekkel.

Miért hozna áttörést a rovarokból készült takarmányadalék?

— Magas takarmányozási rátát eredményez, mivel a rovarok nagyon gyorsan fejlődnek és szaporodnak, miközben csak biológiai hulladékon tartják fenn magukat.

— 1 kg rovar előállításához csupán 2 kg biológiai hulladék szükséges. Csak érdekességként említjük, hogy egy magyarországi lakos 1,4 kg szerves hulladékot termel egy hét alatt. Szerbiából nincsenek hasonló adataink, mivel nincs hivatalosan és törvénnyel szabályozva a szelektív hulladékgyűjtés.

— Magas biológiai értéket képvisel, mivel a rovarliszt nyersfehérje-tartalma 42—63%, zsírtartalma pedig elérheti a 36%-ot is. Ebből eredően teljes mértékben helyettesítheti a szója- és a hallisztet.

A rovarliszt esetleges hátránya, hogy nem feltétlenül tartalmaz minden olyan tápanyagot, amelyre az állatoknak szükségük van. Tehát esetenként, illetve állatkategóriánként kiegészítésre szorul, és így már teljes értékű takarmányt kaphatunk. Az európai takarmánypiac különösen érintett a dologban, mivel teljesen behozatalra szorul. Vagy dél-amerikai szóját, vagy távol-keleti hallisztet importál. Annak ellenére, hogy Szerbiában összességében csökken a háziállatok száma, a hazai takarmányfehérje-termelés négyszeresét-ötszörösét kell behozni az országba, hogy az itteni igényeket ki tudjuk elégíteni. Tehát Európának igen nyomós érdekei lehetnek, hogy berobbanjon a rovarfehérje-termelés. A Feed Navigator szakmai folyóirat szerzői szerint a mai európai rovarfehérje-termelés 10 000 tonna, de 2030-ra már 500 000 tonna lehet. Látható, hogy egy igen gyorsan bővülő ágazatról beszélünk, hiszen Ázsiában és Afrikában a rovarok az embernek is fontos táplálékai.

A világ legnagyobb rovartermelő telepei Franciaországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban vannak, de már Magyarországon is létezik egy igen prosperáló cég. Az ágazatban tevékenykedő vállalatok a termékek széles palettáját állítják elő: rovarliszt, rovarolaj, pete, báb, de a kínálatukban a komplett tenyésztői felszerelés is megtalálható. A rovarok közül talán az egyik legattraktívabb tenyésztett ízelt lábú állat a fekete katonalégy.

Katonalégy

A fekete katonalégy (Hermetia illucens) egy, az egyenlítői éghajlaton honos, gyors fejlődésű, nem invazív, intenzív körülmények között jól tartható légyfaj. Különlegessége, hogy szinte bármilyen élelmiszert, takarmányt, szerves mellékterméket magas minőségű fehérjévé alakít át egy úgynevezett biokonverziós folyamat során. Ez a tulajdonsága alkalmassá teszi arra, hogy különféle agrár- és élelmiszeripari melléktermékeket (gabona, gyümölcs, zöldség stb.), jelenleg nem felhasznált szerves hulladékokat (például állati trágyát) vagy emberi fogyasztásra már nem alkalmas élelmiszereket dolgozzon fel, illetve alakítson át hasznos alapanyaggá. A katonalégy kedvenc eledele a gyümölcsgyártás után visszamaradt préselt gyümölcs. A katonalégyből készült rovarlisztet nagy hatékonysággal használják fel a haltermelő gazdaságok. Nagyon gyorsan nőnek tőle a halak.

Kanadában a lazactenyésztők használnak rovarlisztet

Kanadában a lazactenyésztők előszeretettel alkalmaznak rovarlisztet, de az az igazság, hogy ez a termék még igen drága. Tonnája 3500—5500 euróba kerül, míg a halliszt tonnánkénti ára 2000 euró. Valószínű viszont, hogy a nagyüzemi technológiák elterjedésével ez az ár csökkenni fog.  Magyarországon és néhány európai uniós államban a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása miatt hozott rendeletek tiltják vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányadalékok felhasználását a haszonállatok takarmányozásában. Így feldolgozott formában az Európai Unión belül csak a vízi állatok (aquaculture) és az otthoni társállatok takarmányozásában engedélyezett a fekete katonalégyből készült rovarliszt alkalmazása. Rövid időn belül valószínűleg a sertések és a baromfik takarmányozásában is engedélyezni fogják a rovarliszt felhasználását.

Ez a fajta termelés egy úgynevezett biokonverziós folyamat, melyet alacsony ökológiai lábnyom jellemez, fenntartható és környezetbarát módon állít elő értékes, állati eredetű fehérjéket. Kis helyen, intenzív gazdálkodási körülmények között is végezhető, így érdekes lehet a kisvállalkozás iránt érdeklődő fiatalok számára.