Az orvosok nem győzik hangsúlyozni a megfelelő rostbevitel fontosságát, ellenkező esetben ugyanis székrekedés, a bélflóra egyensúlyának felborulása, elhízás léphet fel, valamint cukorbetegség is kialakulhat.
A rostok pozitív hatásai a szervezetben:
— tisztítják a vastagbelet, elősegítik a méreganyagok távozását;
— lassítják a szénhidrátok felszívódását a bélből, ezáltal mérséklik a vércukorszint emelkedését;
— csökkenthetik a koleszterinszintet;
— a gyomorban megduzzadva teltségérzetet okoznak, így csökkentik az étvágyat;
— gondoskodnak a napi székletürítésről, megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel együtt megakadályozzák a székrekedést;
— növelik a rövid szénláncú zsírsavak mennyiségét, melyek jótékonyan hatnak a bélfal nyálkahártyájára;
— képesek a baktériumok által termelt káros anyagok megkötésére, a fertőzéses hasmenés kezelésére.
Naponta körülbelül 30–40 gramm rostmennyiséget kellene elfogyasztanunk. Rostanyag található a zöldségekben, gyümölcsökben, a hántolatlan gabonafélékben és a babfélékben. A gabonafélék ballasztanyagai hatásosabbak, és mennyiségi részarányuk is magasabb, mint a zöldség- és a gyümölcsféléké. A cellulóz (nem oldódó rost) a gabonák maghéjában található, emiatt ajánlott a teljes kiőrlésű gabonákból készült ételeket előnyben részesítenünk a tésztafélékkel és a fehér kenyérrel szemben.
Az oldódó rostok feloldódnak a vízben, lassítják a cukor véráramba való felszívódását, így segítik a vércukor- és a koleszterinszint szabályozását. Gélképző tulajdonságuk van, a víz mellett más anyagok megkötésére is képesek. Állaguknak köszönhetően lassítják a táplálék áthaladását a gyomor- és bélrendszeren, így késleltetik vagy megakadályozzák bizonyos tápanyagok felszívódását (cukrok, koleszterin). Ezzel pozitívan befolyásolják a szénhidrát- és zsíranyagcserét. Finom vagy vízben oldódó rostokat tartalmazó élelmiszer a zabkorpa, sárgarépa, petrezselyemgyökér, cékla, karfiol, brokkoli, friss karalábé, cukkini, valamint a gyümölcsök húsa (pl. alma, körte, cseresznye, őszibarack, sárgabarack).
A nem oldódó rostok nem oldódnak fel a vízben, csökkentik a táplálék áthaladási idejét, segítik a rendszeres székletürítést, javítva a belek és az emésztőrendszer egészségét. Jellemző tulajdonságuk a duzzadóképességük (vizet kötnek meg, és ezáltal lágyítják a székletet). A vastagbél megfelelő működéséhez szükséges, hogy a béltartalom teljesen kitöltse a bél üregét, és így mechanikus ingerként hatva elősegítse a továbbjutást. A táplálékban levő salakanyagok, mint például a rostok emésztetlenül maradt részei jelentősen növelik a béltartalmat, ezzel segítik a rendszeres ürülést. Ezek a rostok tehát felszívják a zsírt és a méreganyagokat, így azok a rostokkal együtt távoznak a szervezetből. Durva vagy vízben nem oldódó rostokat tartalmazó élelmiszerek: gabonapelyhek, korpák (a zabkorpa kivételével), káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, fekete retek, száraz hüvelyesek, mák, narancs, az apró magvas gyümölcsök (málna, eper, ribizli, egres), gyümölcshéj (szőlő, szilva, alma) és magvak (szőlő, dinnye).
