2017-ben nyílt meg az időszaki kiállítás a debreceni Déri Múzeum tagintézményében, a Debreceni Irodalom Házában. Aranyi Fruzsina, a Déri Múzeum múzeumpedagógusa elmondta, a lassan ötéves kiállítás kapcsán vegyes tapasztalataik vannak.

Sarnyai Károly köszöntőt mond

— Úgy látjuk, hogy az érdeklődők egy része ismeri Rejtő munkásságát, műveit, viszont a másik része egyáltalán nem, csupán a szerző nevét hallotta. Azért tartom jónak ezt a kiállítást, mert arra ad lehetőséget, hogy a hozzánk ellátogatók megkérdezzék, ki volt ő, mit lehet róla tudni, hol lehet a műveit elérni. Gyakran megesett az is, hogy tőlünk szerettek volna könyvet kikölcsönözni, és már ez is azt mutatja, hogy mennyire fellelkesültek a kiállítás kapcsán Rejtő Jenő művei iránt. Abból a szempontból is különleges az összeállítás, hogy Debreczeni-Veisz Bettina volt a kurátora, én pedig a múzeumpedagógusa, és a kezdetekről fogva együtt dolgoztunk rajta, egymást előremozdítva készítettük el a projektumot. Hiszünk abban, hogy mindenkiben ott él a homo ludens, a játékos ember, és ezért magát a kiállítást és a játékot az egészen kicsiktől kilencvenkilenc éves korig ajánljuk. Kiváló program a tárlat családok számára, illetve az egyéni látogatóknak tízéves kor felett. Az évek során azt tapasztaltuk, hogy az idősek egy része örömmel vett részt a játékban, viszont olyan tárlatlátogatóink is akadtak, akikben volt egy gát, nem szerettek volna játszani, merthogy a múzeumban az nem illik, csendben kell nézelődni, és a játék egyébként sem a korukhoz illő. Érdekes volt látni, amikor valaki leküzdötte ezt a gátat, elkezdett játszani, és ezt élvezte is. 2017-ben a Múzeumok Éjszakáján nyílt meg a kiállítás, és meglepően észleltük, hogy az édesapák voltak mindenki közül a leglelkesebbek — újságolta a múzeumpedagógus.

Aranyi Fruzsina múzeumpedagógus

A játék Rejtő Jenő egyik életrajzi momentumából indul, mely szerint szőrén-szálán eltűnt, ám a kiállítás készítői egy kicsit átírták a valódi történetet.

— Siófokon még megvolt Salamon Béla és Karinthy Frigyes társaságában, de ezután felült egy vonatra, és eltűnt. A szerkesztőségünkbe érkezett egy levél, melyet Fülig Jimmy írt, aki Rejtő egyik népszerű irodalmi alakja, és borzasztó kéz-, illetve helyesírással bír, ezért bizonyos szavakat nem is tudtunk a levélből kiolvasni. A levelet közzétettük az újságban, és arra kértük a látogatókat, hogy azokat a szavakat, amelyeket mi nem tudtunk kiolvasni, segítsenek megfejteni. Ezt pedig úgy tudják megtenni, hogy a kiállításon a feladatok révén meg kell találni a betűket, egy összesítőbe beirkálni őket, majd az összeállt értelmes szavak és a levél segítségével találhatják meg Rejtő Jenőt, és itt ér véget a kiállítás — tudtuk meg Aranyi Fruzsinától.

Rejtő legendás alakjai is megelevenedtek a tárlaton

A kiállítás megnyitóján Sarnyai Károly, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója egyebek között azt is elmesélte a jelenlevőknek, hogy mikor és hogyan kezdődött az ő kapcsolata Rejtő Jenő műveivel.

— Rejtő valójában műfajt teremtett, mely véleményem szerint ma is megállja a helyét, ezért mindenkit arra biztatnék, hogy látogasson el a könyvtárba, és kölcsönözze ki a szerző műveit, hiszen olyan tudás rejlik ezekben a könyvekben, amelyet érdemes megszerezni — emelte ki.

Játékban a látogatók

A REJTŐzködő irodalom című tárlat nem először jár Vajdaságban, tavaly nyáron a palicsi Nyárhangoló Fesztiválon is megtekinthető volt. A múzeumpedagógus elmondta, nem utazó tárlatnak épült, viszont olyan nagy sikere volt, hogy Debrecenben is folyamatosan meg kellett hosszabbítani az időtartamát, és meghívás útján eljutott például Bécsbe és Temesvárra is.

A múzeumpedagógus hangsúlyozta, a debreceni Déri Múzeumnak és a Debreceni Irodalom Házának egyfajta küldetése, hogy népszerűsítse az irodalmat, és hatalmas érdeklődés van az iskolák részéről az ilyen jellegű kiállításokra. Rámutatott, az utóbbi években nagyon fontos szerepe van a múzeumpedagógiának abban, hogy a fiatalabb nemzedék számára érdekessé tegye a múzeum intézményét.

A fantáziában és kutatómunkában gazdag kiállítás május 19-éig várja a látogatókat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban.