Valamikor 3 milliárd évvel ezelőtt a Mars felszínén nagy mennyiségű folyékony víz volt jelen, mely folyókban, tavakban és esetleg óceánokban is összpontosult. Abban az időszakban a Mars még alkalmas volt folyékony víz megtartására, a bolygó légköri feltételei azonban idővel drasztikusan megváltoztak. A légkör elvesztése következtében a víz fokozatosan eltűnt a felszínről, és erről azóta is viták folynak. Egyesek úgy vélik, hogy a víz részben a mélyben található kőzetekbe épült be, mások szerint egyszerűen az űrbe távozott, vagy a bolygó felszíne alá, jégrétegekbe zárva maradt. Egyébként a pólusoknál van még jég, sőt a légkörben is van pára, viszont folyékony vízkészletre utaló jeleket eddig még nem azonosítottak.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy az InSight-küldetés elérte célját, hiszen a Mars belső szerkezetének részletes vizsgálata során a rengéseket és más szeizmikus eseményeket tanulmányozva, az adatokat kielemezve izgalmas felfedezést tettek közzé a NASA kutatói. Az adatok a Mars mélyén rejlő, hatalmas mennyiségű folyékony víz jelenlétére utalnak. A szeizmikus hullámok terjedési sebességét mérve képesek vagyunk meghatározni, hogy a hullámok legnagyobb valószínűséggel milyen anyagokon haladtak keresztül. Ezt a módszert a Földön is gyakran alkalmazzák, például víz, olaj és földgáz keresésére a felszín alatt. Szóval a gyűjtött adatok alapján tudják a tudósok azt feltételezni, hogy a Mars középső kéregrétegében, 11,5—20 km mélységben folyékony víz található. Egy ilyen óriási vízréteg jelenléte azért fontos, mert arra enged következtetni, hogy a Mars felszíni vizei nem tűntek el teljesen, hanem mélyebbre szivárogtak. Ennek az óceánnak az elérése azonban messze túlmutat a jelenlegi technológiai lehetőségeinken. A Föld legmélyebb pontja a Mariana-árok (csaknem 11 kilométer), de ide is alig néhányszor tudott ember eljutni. Ennél mélyebbre fúrni is csupán két alkalommal sikerült, 12 kilométeres mélységet elérve, egy másik bolygón ez többszörösen nehéz feladat lenne, pedig a Mars esetében ez a mélység éppen csak elég lenne, hiszen a vízréteg ilyen mélyen kezdődik.

Ez a felfedezés nem csupán a bolygó múltjával kapcsolatos kérdéseket vet fel, hanem az esetleges földön kívüli élet lehetőségét is új megvilágításba helyezi. A tudósok régóta keresik a válaszokat arra, hogy létezhetett-e valaha élet a Marson, és ha igen, vajon hol maradhatott fenn. A mélyen fekvő víztartó rétegek, melyek az InSight adatai alapján azonosíthatóak, újabb reményt keltenek ezen kérdések megválaszolására. A Földön is számos példa van arra, hogy extrém körülmények között is létezhet élet, például a mélytengeri hidrotermikus kürtőkben vagy a bányák sötét mélységeiben.

Bár jelenleg nem áll rendelkezésünkre az a technológia, amely lehetővé tenné a Mars mélyén lévő víz elérését, a tudósok már most tervezik a jövőbeli kutatási missziókat. A Perseverance rover jelenleg a Jezero-kráter felszínét vizsgálja, ahol korábban szintén vízfolyások jeleit fedezték fel, és mintákat gyűjt a felszínről. Az eredeti tervek szerint ezek a minták 2026-ban tértek volna vissza a Földre, ám a misszió költségvetési problémák miatt valószínűleg több mint egy évtizedet is tolódhat. Az InSight-küldetés és a kapcsolódó vizsgálatok eredményei azonban új távlatokat nyitnak meg a vörös bolygó kutatásában.