home 2024. április 23., Béla napja
Online előfizetés
Plágium és államcsőd
2014.06.13.
LXIX. évf. 24. szám

Alapvetően két téma tartotta izgalomban a szerbiai újságolvasókat a múlt héten. Az egyik hírcsokor Nebojša Stefanović belügyminiszter doktori disszertációjának a hitelessége körül alakult ki. Az árvíz elvonultával pedig ismét előtérbe kerültek a gazdasági megszorítások.

Plagizált

Hatalmas botrányt robbantott ki a múlt héten az az állítás, amely a Peščanik internetes oldalon jelent meg. Több, neves külföldi egyetemen oktató vagy tanulmányait ott folytató szakember arról tett közzé leleplező írást, hogy Nebojša Stefanović belügyminiszter doktori disszertációjában plágiumok sorát követte el. Arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a dolgozat címében Belgrád városa van megjelölve a kutatás témájául, a disszertációban magáról a fővárosról egy árva sor sem szerepelt. Maga az érintett ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a bírálóbizottság feladata volt értékelni a dolgozatot, és a Megatrend magánegyetemen kiválónak minősítették. Az ügyben háromórás, személyeskedő vita alakult ki a parlament Tudományügyi Bizottságában is, ahol a kormánypárti haladó képviselők az egész ügyet azzal kívánták lezárni, hogy a Stefanovićot ért kritika nem más, mint a kormány megdöntésére tett kísérlet. Lapzártánkig a belügyminiszter(t) még nem mondott (nem váltották) le. (B92, Beta, Tanjug)

A rektor doktorátusa körül is sok a kérdőjel

Néhány nappal a Stefanović doktorátusával kapcsolatos leleplező írás megjelenése után a Peščanik portál Mića Jovanovićnak, a Megatrend rektorának doktorátusával is foglalkozott. A Marko Milanović, a Nottinghami Egyetem Jogi Karának tanára nevével fémjelzett cikk arra mutat rá, hogy az Egyesült Királyságban megpróbálták kikérni Jovanović doktori munkáját, csakhogy az egyetlen egyetemi katalógusban sem szerepelt. Akkor fogtak gyanút, amikor a rektor életrajzát olvasták, abban ugyanis az áll, hogy a Londoni Egyetemen doktorált. Ez az intézmény azonban több londoni egyetem föderációja, ezáltal ott értelemszerűen nem is állítanak ki okleveleket — ezt a különféle karok teszik meg. Milanović a cikkében közli a London School of Economics világhírű professzorának, Steven Woodnak a levelét is. A professzor közölte benne, hogy annak idején nem volt Jovanović mentora, s hozzátette: határozottan emlékszik rá, hogy a dolgozatot visszadobták, s megtagadták a doktori cím odaítélését. A tényfeltáró cikk után a Peščanik portált ismét blokkolták, ezért jó ideig újra elérhetetlen volt. Lapzártánkig Mića Jovanović rektor nem mondott le. (B92)

Elkészült a munka törvénykönyve — sokaknak fizetéscsökkenést fog hozni

Aleksandar Vulin foglalkoztatásügyi miniszter a múlt héten kijelentette, hogy a munkavállalást szabályozó új törvényt a parlament június végéig fogja elfogadni. A szakszervezetek egyúttal arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvény teljes tervezete mindmáig ismeretlen. Az már egészen biztos, hogy az új törvény fel fogja számolni az úgynevezett holtmunkáért járó jövedelmet, mivel az új rendelkezések értelmében munkahelyváltás esetén az addigi munkaévek lenullázódnak majd, az eddig értük járó bért a munkavállaló nem fogja megkapni. Mivel a rendelkezést visszamenőleg fogják majd alkalmazni, ez sok esetben a bérek 10-15 százalékos csökkenését fogja eredményezni. A lefaragásoknak ezzel még nem lesz vége, a közszférában ugyanis az alapfizetést is meg fogják nyirbálni. (Blic)

Közel az államcsőd — a béreket viszont csak szeptemberben fogják csökkenteni

Ugyancsak a Blic napilap írta meg, hogy a közszférában tervbe vett 10 százalékos fizetéscsökkentést a kormány július elsejéről szeptemberre halasztotta. A napilap névtelen kormányzati forrása ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy még ismeretlen az árvízkár pontos összege, ezért nem lehet megbecsülni azt sem, hogy mekkora megtakarítás szükséges ahhoz, hogy Szerbia elkerülje az államcsődöt. Egyúttal egyre többször hallani, hogy a nyugdíjakat is mérsékelni fogják. Nikola Altiparmakov, a Fiskális Tanács tagja ezzel kapcsolatban a Blicnek azt nyilatkozta, hogy amíg az állam a közszféra nettó béreire évente 2,5 milliárd eurót, addig a nyugdíjakra 4,5 milliárdot költ el, ezért egyértelmű, hogy az idős emberek sem maradhatnak ki a megszorításokból. (Blic)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..